Két munkajogi normát is tárgyalt az ILO, valamint Magyarországgal is foglalkozott
2025. június 2. és június 13. napjai között ülésezett a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (ILC), mely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normaalkotó fóruma. Az ILO az ENSZ szakosított munkaügyi szervezete, mely un. tripartit alapon működik. A munkában a munkavállalói, munkáltatói és a kormányzati oldal vesz részt. Idén két normaalkotó bizottság is működött, illetve Magyarország tekintetében jogsértéseket is vizsgált az ILC. Dr. Kéri Ádám beszámolója.
Az idei szakbizottságok
Az ILC normaalkotása kétéves normaalkotói ciklusokba zajlik. Míg az első év szerepe az alapok meghatározása (pl: egyezmény vagy ajánlás kerüljön elfogadásra, mindkettő vagy elegendő egy nyilatkozat) a második évben már a konkrét szövegeket is elfogadják a felek. Idén normaalkotó munka kezdődött a "Tisztességes munka a platformgazdaságban" területen, illetve lezárult a jogalkotó vita a tavaly indult "A munkahelyi környezetben jelentkező biológiai kockázatok" kapcsán. Emellett általános vita folyt az informális foglalkoztatás kezelésének és a formális foglalkoztatásra való áttérés elősegítésének innovatív megközelítéseiről. Végezetül az Általános Ügyek Bizottsága (CAS) a tagállami jogsértések kivizsgálásával foglalkozott. Az alábbiakban a fontosabb szakbizottságok tevékenysége kerül bemutatásra.
Egyezmények és ajánlások születnek
A különféle formában megjelenő nyilatkozatokon túlmenően a jogalkotó munka fő eredménye az egyezmények, illetve ajánlások elfogadása. Az egyezményeket az egyes tagállamoknak kell ratifikálniuk, illetve azok csak a ratifikáló államok tekintetében kötelezőek. Ezzel szemben az ajánlások csupán iránymutatásul szolgálnak a tagállamok számára. Idén a biológiai veszélyforrások kapcsán került elfogadásra a 192. számú egyezmény és ugyanazon tárgyban a 209. számú ajánlás. Az ILO az egyezményeken belül is különbséget tesz, bizonyos egyezmények ugyanis alapvető jellegűek, míg mások nem. Az alapvető jellegű egyezményeket jellemzően a tagállamok döntő többsége ratifikálja. Magyarországon egyebekben 2010. óta nem került sor egyezmény ratifikációjára.
Platformmunka jogalkotás
Az ILC úgy döntött, hogy a platformalapú foglalkoztatás tekintetében egyezményt, illetve ajánlást is tárgyalni fog. Idén így ezen dokumentumok alapvetései kerültek rögzítésre. Az egyezményben rögzítésre fog 2026-ban kerülni az a tény, hogy a platformalapú munkavégzés (különösképpen a digitális alapú formája) jelentősen terjed. Elismeri, hogy a gazdasági fejlődéshez hozzájárul és egyre több személy foglalkoztatásában működik közre. Kiemeli, hogy ebben a munkavégzési formában az algoritmusoknak, automatizált rendszereknek egyre nagyobb szerep jut. A tervezet szabályozná az alapvető foglalkoztatási szabályokat (beleértve a szakszervezeti szervezkedés szabadságát, a diszkriminációmentességet, a gyermekmunka tilalmát és a megfelelő munkakörülményeket), a munkavédelmi alapszabályokat, a munkaviszony fennállásának ösztönzését, a díjazást, a társadalombiztosítási ellátásokat, az automatizált rendszerekre, illetve a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a jogviszony létesítésének és megszüntetésének alapvető szabályait. Kitér a szabályozás a munka- és pihenőidő szabályainak fontosságára is. Az ajánlás alapvetően ugyanezen szempontokat magyarázza, értelmezi, járja körbe. Ezen a területen tehát 2026. júniusában fog a jogalkotó munka lezárulni.
Egyezmény és ajánlás a biológiai veszélyforrások kapcsán
Idén a biológiai veszélyforrások kapcsán került elfogadásra a 192. számú egyezmény és a 209. számú ajánlás. A biológiai veszélyek – például vírusok, baktériumok, gombák, paraziták – számos ágazatban jelenthetnek kockázatot a munkavállalók számára. A COVID–19 világjárvány ráirányította a figyelmet arra, hogy szükség van a megelőzésre és a hatékony kockázatkezelésre fókuszáló, nemzetközi szinten is összehangolt szabályozásra. A biológiai veszélyekkel szembeni védelem nem csupán munkavédelmi kérdés – közegészségügyi-járványügyi, gazdasági és társadalmi hatásai is jelentősek. Egyre nagyobb egészségügyi kihívásokkal nézünk szembe (pl. klímaváltozás hatásai, a zoonózisok egyre gyakoribb előfordulása), amelyekhez elengedhetetlen a különböző szakterületek, hatóságok, kormányzati- és nem kormányzati szervek összefogása. Az egyezményt és az ezt kiegészítő ajánlást szektorsemlegesen olyan munkavállalók esetében kell alkalmazni, akik a munkavégzés során, vagy a munkavégzéssel összefüggésben biológiai veszély hatásának vannak, vagy lehetnek kitéve. A 192.számú egyezmény meghatározza többek között a biológiai veszélyforrások, biológiai kockázatok fogalmát, szabályozza a tagállamok megelőző, illetve védelmi kötelezettségeit, a munkavédelmi, közegészségügyi hatóságok feladatait, a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket, a veszély bekövetkezte esetén nyújtandó ellátást, a vállalkozások, mint munkáltatók alapvető kötelezettségeit (pl: kockázatértékelés, megelőző és védelmi intézkedések, belső képzés stb.), de kitér a munkavállalók és szakszervezetek jogaira és kötelezettségeire is (pl: egyeztetésekhez és képzéshez való jog, együttműködési kötelezettség, ellátáshoz való jog stb.).
Idén ezen jogsértéseket vizsgálta az ILC Magyarországot érintően
Idén az ILC a szervezkedési szabadságot szabályozó 87. számú egyezmény megsértésével kapcsolatosan a véleménynyilvánítás szabadsága (a szakszervezet és tisztségviselőinek a véleménynyilvánítása tekintetében a Munka törvénykönyvében jelentkező korlátok), a szakszervezetek zökkenőmentes bejegyzése (elhúzódó időtartam, a névválasztás szabadsága), a szakszervezetek működése és az ügyészség törvényességi felügyeleti joga, a szakszervezeti tagdíj közszférában érvényesülő levonási tilalma, valamint a sztrájkjog korlátozása területeken folytatott vizsgálatot. Az ILO illetékes bizottsága felszólította a kormányt arra, hogy a munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervekkel történő konzultáció eredményeképpen biztosítsa a munkavállalói érdekképviseletek szólásszabadságát, illetve egyszerűsítse a szakszervezetek bejegyzésének folyamatát.
Az ILC keretében elfogadott egyezmény és ajánlás, valamint az elfogadott nyilatkozatok itt tekinthetőek meg:
Dr. Kéri Ádám
NILO Tanács Tag
LIGA Szakszervezetek
