Az országos minimálbérek hatása a kollektív tárgyalásokra és a bérekre

A kvalitatív elemzés hat tagállam – Franciaország, Németország, Portugália, Románia, Szlovénia és Spanyolország – lakó- és szociális ellátási, valamint élelmiszer- és italgyártási ágazatainak országos esettanulmányain alapul. Ezeket a tagállamokra azért esett a választás, mert eltérnek a nemzeti minimálbérek és a kollektíven megállapodott bérek közötti kölcsönhatás tekintetében. Az elemzés megállapítja, hogy általánosságban pozitív összefüggés van a nemzeti minimálbér-emelés mértéke és a tényleges, valamint a kollektív tárgyalásokon kialkudott bérek változása között az alacsony fizetésű ágazatokban, bár az országok között vannak eltérések.

Az Eurofound kvantitatív elemzése az alacsony fizetésű munkavállalók minimálbéreire vonatkozó adatbázisokat használja a nemzeti minimálbérek kollektíven megállapodott minimálbérekre gyakorolt hatásának elemzésére. Továbbá az Európai Unió jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó statisztikáinak adatait használja a nemzeti minimálbérek tényleges bérekre gyakorolt hatásának elemzésére.

A tanulmány fő megállapításai:

• 2015 és 2022 között a országos minimálbérek növekedése 17 uniós tagállamban nem akadályozta, hanem inkább növelte az alacsony fizetésű munkavállalók kollektív szerződéseinek megújításának valószínűségét.
• Az országos minimálbérek alakítják az alacsony fizetésű munkavállalók kollektív szerződéses bérének szintjét. Az országos minimálbérek 1%-os emelése a tárgyalásos bérek 0,2%-os emelkedését jelenti, bár olyan tényezők, mint az infláció és a munkanélküliségi ráta, szintén fontos meghatározó tényezők.
• Új eredmények azt mutatják, hogy nincs bizonyíték a kollektív szerződések „kiszorítására”. A kollektív tárgyalások lefedettsége és az érintett szereplők köre továbbra is stabil, míg a nemzeti minimálbérek és a kollektív szerződéses bérek közötti csökkenő különbség a kettő közötti növekvő közelségre utal.
• Az országos minimálbérek és a kollektív szerződéses bérek közötti szorosabb kölcsönhatás befolyásolja egyes ágazati szociális partnerek tárgyalási autonómiáját. Ennek eredményeként a tárgyalások az alapbérről a bónuszokra és a pótlékokra helyeződnek át, miközben egyre nagyobb a vonakodás az egyéb munkafeltételek tárgyalásától.
• A nemzeti minimálbér-emelés növeli az alacsony keresetű munkavállalók keresetét, átlagosan az 1%-os országos minimálbér-emelés a munkavállalók alsó 25%-ának tényleges bérét 0,31%-kal növeli, a 15%-nál nagyobb emeléseknek pedig különösen pozitív hatásuk van.

Emlékeztetőül:

Mint ismeretes, a minimálbér direktíva elleni fellépést az a szakszervezeti aggodalom táplálta, hogy a törvényi szabályozás negatív hatást gyakorol a kollektív szerződésekre. (Lásd korábbi cikkünket https://www.liganet.hu/12044-mi-lesz-veled-minimalber-iranyelv.html) A dán szakszervezetek ( a munkáltatókkal közösen) jól működő tárgyalásos rendszerük elvesztésétől félve, a kormánnyal egyőtt 2023 januárjában a dán kormány a minimálbér irányelv megsemmisítésére irányuló keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz. A jogi érvelésük szrint a minimálbér irányelv sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban EUMSZ) 153. cikk (5) bekezdését, miszerint az Európai Unió munkavállalókkal kapcsolatos jogalkotási hatásköre a díjazásra, az egyesülési jogra, a sztrájkjogra vagy a kizárás jogára nem alkalmazhatók. A beadványhoz később - kollektív szerződéses rendszerét féltve - Svédország is csatlakozott. A tanulámány fontos tanúbizonyság, vajon a törvényi szabályozás tönkreteszi-e az autonóm szabályozást. 

k.l.