Mesterséges intelligencia: kommunikáció ember és gép között
2025 januárjában az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság" szekciója véleményt írt a munkavállalókat támogató mesterséges intelligencia kérdéséről. Ebben a Mesterséges Intelligencia (MI) rendszerek szociális partnereket bevonó, szigorúbb szabályozását sürgeti – mondja dr. Kállay Piroska, a LIGA Szakszervezetek delegáltja.
- A mesterségesintelligencia-rendszerek gyors fejlődése a munka világára hatást gyakorló egyik legjelentősebb trend. Jó ez vagy rossz a munkavállalóknak?
- Az EGSZB véleménye szerint, hogy ez a változás jobb vagy a rosszabb irányt vesz-e, attól függ, hogy a szakpolitikai döntéshozók elfogadnak-e olyan szabályozási kereteket, amelyek kedveznek az egyenlőségnek, a tisztességes munkahelyek létrehozásának, a demokratikus intézmények és a munkavállalói jogok tiszteletben tartásának. A vélemény legfontosabb gondolata, hogy olyan szabályozás kell, amiben az emberek továbbra is az ellenőrzésük alatt tarthatják az ember és gép közötti interakciót.
- Hogyan lehet ezt elérni?
- A hatóságoknak kezdeményezéseket kell indítaniuk a munkavállalók készségeinek fejlesztésére, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek ne helyettesítsék, hanem fokozzák az emberi teljesítményt. Olyan oktatási és képzési modulokat kell kidolgozniuk, ami lehetővé teszi az emberek számára a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tájékoztatást, emellett az adatvédelem szempontjait is be kell tartaniuk. Továbbá a szociális párbeszéd keretei között kell megvitatni az MI-ben rejlő lehetőségeket, illetve csökkenteni az MI-ből fakadó kockázatokat a foglalkoztatási és munkaerőpiaci politikákban. Vizsgálni kell azt is, hogy milyen hiányosságok ebben a tekintetben a munkavállalók jogainak védelme terén, ugyanis az MI-rendszerek nem átláthatók.
- A foglalkoztatásra milyen hatása van a Mesterséges Intelligenciának?
- A vélemény kifejti, hogy bár a hatások egyelőre nem határozhatók meg pontosan, de a termelékenységet növelheti, javíthatja a fogyatékossággal élő személyek munkához jutását, ugyanakkor munkahelyeik automatizálásához is vezethet. Javíthatja a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági feltételeket is, valamint a munkahelyi mentális egészséget. Ugyanakkor az MI-eszközök megzavarhatják a munkahelyi közösségeket, és fokozhatják a munkavállalók elszigeteltségének érzését, súlyosbíthatják az információs aszimmetriát a vezetőség és a munkavállalók között.
- A politika milyen szerepet játszhat ezekben a folyamatokban?
- Az EGSZB kéri, hogy a vonatkozó jogi és nem jogi szövegek tartalmazzanak kifejezett iránymutatásokat, hogy a hatékony szociális párbeszéd minden olyan intézményben megvalósuljon, ahol mesterséges intelligenciát alkalmaznak. A szociális partnereket és a polgárokat be kell vonni a nyilvános vitákba, a készségfejlesztésbe és a MI-val kapcsolatos képzésekbe. Emellett az EGSZB több joghézagot is lát a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletben, mert ezekben pontosan ki kell fejteni, hogyan kell tiszteletben tartani az alapvető jogoknak a munkahelyen.
- Ebben a kérdésben mit javasol az EGSZB?
- Az EGSZB azt javasolja, hogy a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv alapján általános adatvédelmi szabályozást, a tájékoztatáshoz és a szakértői véleményekhez való kollektív jogot is foglaljon magába a szabályozás. Ma az algoritmuson alapuló irányítási gyakorlatok alkalmazása már valóság, például a munkaidő beosztása és optimalizálása, a munkára jelentkezők átvilágítása és értékelése, a foglalkoztatási teljesítmény értékelése és az emberi erőforrásokkal kapcsolatos kérdések kezelése terén, ezért az EGSZB véleménye szerint a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv rendelkezéseit ki kell terjeszteni valamennyi munkavállalóra.
Fotó: Pixabay
l-
