Véget ért a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyári ülése (ILC)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves konferenciája (ILC) idén 2015. június 1. és június 13. napja között kerül megrendezésre Genfben. Az ülés az idén először 2 hetes időtartamra lett „összezsugorítva”, korábban ennél jóval hosszabb volt. Mielőtt rátérnék arra, hogy mivel is foglalkozott idén az ILC, érdemes ismét néhány szót mondani az ILO szerepéről, rendeltetéséről.

Véget ért a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyári ülése (ILC)

Az ILO (International Labor Organization) 1919-ben jött létre, és a munkajog fejlődésére jelentős hatást gyakorolt. Azt az elvet vallja, hogy egyetemes, tartós béke kizárólag a társadalmi igazságosság talaján jöhet létre. A szervezet 1946-ban az ENSZ első szakosított szervévé vált. Jelentőségét, illetve legitimációját az adja, hogy un. tripartit struktúrával rendelkezik, azaz a kormányzat, a munkaadók, és a munkavállalók képviselői egyenlő számban képviseltetik magukat benne. Magyarország 1922-ben csatlakozott a szervezethez.

A legfontosabb ILO Egyezmények a következők:

  1. C029 - Forced Labour Convention (Kényszermunka), 1930 (No. 29)
  2. C087 - Freedom of Association and Protection of the Right to Organise Convention (Egyesülési és szervezkedési szabadság), 1948 (No. 87)
  3. C098 - Right to Organise and Collective Bargaining Convention (Szervezkedés és a kollektív alku), 1949 (No. 98)
  4. C100 - Equal Remuneration Convention (Egyenlő bér), 1951 (No. 100)
  5. C105 - Abolition of Forced Labour Convention (Kényszermunka tilalma), 1957 (No. 105)
  6. C111 - Discrimination in Employment and Occupation (Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén) Convention, 1958 (No. 111)
  7. C138 - Minimum Age Convention (Minimális életkor), 1973 (No. 138)
  8. C182 - Worst Forms of Child Labour Convention (Gyermekmunka legrosszabb fajtái), 1999 (No. 182)

Magyarországon működik ezen felül egy un. Nemzeti ILO Tanácsban (NILO) is, amely szintén tripartit felépítésű szervezet. A Tanács feladata az Egyezményben meghatározott, tripartit tanácskozások lebonyolítása, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenységéhez kapcsolódó, nemzeti intézkedések elősegítése, egyéb, a Tanács ügyrendjében meghatározott feladatok ellátása, továbbá a munka világát érintő, nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a kormány és a szociális partnerek nemzetközi együttműködési törekvéseinek, eredményeinek ismertetése és elősegítése. Rá kell mutatni arra, hogy a Nemzeti ILO Tanács munkája rendkívül színvonalas és eredményes. A Munkavédelmi Bizottság mellett a NILO az országban működő másik ténylegesen működő tripartit szervezet. Az érdekegyeztetés többi fórumáról ez csupán megszorításokkal mondható el.

Számos érdekes téma a napirenden

A 104. ülésszak napirendje a következő volt:

  1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának és az ILO Igazgatótestülete elnökének beszámolója;
  2. A 2016-17. évi program és költségvetési javaslatok és egyéb kérdések;
  3. Az Egyezmények és Ajánlások végrehajtásáról szóló tájékoztatók és jelentések (CAS);
  4. Az informálisból a formális gazdaságba való átmenetek elősegítése (normaalkotás - második kör);
  5. Kis- és középvállalkozások és a tisztességes és produktív foglalkoztatás (általános vita)
  6. Szociális és munkajogi védelem (ismétlődő viták rendszere - általános vita).

 

Több szavazásra is sor került

A Konferencia 104. ülésszaka alkalmával 3 ügyben kerül sor szavazásra:

1)      Az informálisból a formális gazdaságba való átmenetek elősegítéséről szóló ajánlás

Az ILC 2013. évi ülésszaka keretében első körben megtárgyalta az ajánlástervezet. A jelen ülésszak keretében a delegáltak második körben is megtárgyalták, illetve véglegezték az ajánlástervezet szövegét. Ezt követően a nemzetközi dokumentum nagy többséggel (484 igen, 1 nem, 5 tartózkodás) elfogadásra került.

2013 márciusában az ILO vezető testülete (GB) úgy döntött, hogy szabályozni kívánják valamilyen formában a feketegazdaságot (informális gazdaság). Ennek időszerűségét az adta, hogy a válság következtében ezen foglalkoztatásnak a kiterjedése félelmetes méreteket kezdett ölteni. A feketemunka mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak, mind pedig a kormányzatoknak károkat okoz. Az informális gazdaságnak adóbevétel csökkentő hatása van, valamint jellemzője a rossz, illetve veszélyes munkakörülmények és az alacsony bérek. Ezen felül tisztességtelen versenyt is támaszt azokkal szemben, akik a játékszabályokat betartják. A normaalkotást tripartit (háromoldalú) konzultáció előzte meg, melynek az eredményei egy javaslat tervezetben (konklúzió) öltöttek testet 2014-ben. Tekintettel azonban arra, hogy a konklúziók elfogadása kifejezetten nehézkesen ment, a 2015-ös ülés előtt számos egyeztetésre is sor került, melyen a munkavállalói és a munkáltatói oldal az ajánlás szövegében lényegében megegyezett. Az ajánlás elfogadása így ebben az évben már zökkenőmentesen ment.

Az ILO az ajánlás elfogadását követően sajtótájékoztatót is közzétett, mely a következő linken érhető el:

http://www.ilo.org/ilc/ILCSessions/104/media-centre/news/WCMS_375615/lang--en/index.htm?ssSourceSiteId=global

Az informálisból a formális gazdaságba történő átmenetről szóló ajánlás letisztított szövege még nem jelent meg hivatalosan. Amint az ILO az elfogadott ajánlást megjelenteti, részletesen ismertetni fogom. Addig is a következő internetes oldalon lehet tájékozódni:

http://www.ilo.org/ilc/ILCSessions/104/lang--en/index.htm

2)      Az ILO 2016-17. évi program és költségvetése

Az ILO főigazgatója által az ILO Igazgatótestülete 2015. márciusi ülésszaka elé terjesztett költségvetési- és programterv alapján az ILO költségvetése nominális szinten 0,5 százalékponttal csökkent az előző kétéves periódushoz képest. Érdemi változást a költségvetés csökkenése sem a személyi állományban, sem pedig a tevékenységben nem fog hozni.  

3)   Cook szigetek felvétele

441 támogató szavazattal, 3 ellenszavazattal (közöttük az USA), 25 tartózkodás mellett a Cook szigetek felvételre került.

A hazai kormányzat és a hazai munkavállalói oldal is hozzászólt

A konferencia keretében a magyar kormány is felszólalt. A kormányzati képviselő elmondta, hogy örülnek annak, hogy az ILO felülvizsgálati mechanizmusának problémái rendeződtek, azaz, hogy a CAS bizottság ismételten el tudja látni érdemben a munkáját. 2012-től kezdődően ugyanis a munkáltatói oldal a bizottság munkájában érdemben nem vett részt, tekintettel arra, hogy a sztrájkjog ILO egyezmények általi védettségét nem fogadták el. A 2015-ös év azonban ezen a téren is áttörést hozott. Ezt követően a kormányzat rámutatott arra, hogy a rugalmas foglalkoztatás, valamint az állásbiztonság terén különösen a gyermekes kismamák esetében jelentős eredményeket ért el. Sikeres volt még a fenntartható, új munkahelyek létrehozásának a programja, valamint a munkavédelem, munkabiztonság megerősítése is. Utóbbi célt a munkaügyi ellenőrzés fokozásán keresztül érték el. Végezetül azzal zárták, hogy fontosnak tartják a KKV-k támogatását és a tripartizmus megerősítését.

A munkavállalói oldal a hazai viszonyokat a kormányzattól eltérő módon értékelte. Kiemelte, hogy Magyarország ugyan ratifikálta az alapvető nemzetközi munkaügyi normákat, ugyanakkor a munka világának napi gyakorlatában sokszor találjuk szembe magunkat jogsértésekkel, rendezetlen viszonyokkal. Rámutatott arra, hogy Magyarországon öt éve nem működik érdemi, a minden érintett fél bevonására irányuló tripartit párbeszéd.  Tekintettel arra, hogy a tripartizmus a társadalmi, gazdasági fejlődés egyik motorja, így elvárja, hogy a centenáriumára készülő nemzetközi szervezet (ILO) proaktívan lépjen fel a tagállamok irányába amennyiben az alapértékek sérelmét látja.

Az idei ILC tehát kifejezetten eredményes volt. Nagy többséggel sikerült elfogadnia a költségvetést, a munka világára vonatkozóan egy ajánlást, illetve a felülvizsgálati mechanizmus is megfelelően teljesített. Láthatóvá vált, hogy valamennyi oldal (munkáltató, munkavállaló, kormányzat) elkötelezett az ILO által képviselt értékek védelme iránt. Mindannyiunknak érdeke, hogy ez az elkötelezettség a jövőben is fennmaradjon.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
jogi szakértő