Elöregedő gazdálkodók

A „Mezőgazdaság generációs megújulására" vonatkozó, 2025. október 21-én bemutatott európai bizottsági stratégiát véleményezi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság munkacsoportja. Dr. Kállay Piroskát kérdeztük a munkacsoport feladatairól.

• Jómagam két hónapon keresztül dolgoztam az anyagon, különös tekintettel az agrárfoglalkoztatás munkavállalói szempontjaira. A véleményezési munkánk célja, hogy a stratégia ne kizárólag gazdasági és agrárpolitikai kérdésként jelenjen meg, hanem egyértelműen kapcsolódjon a tisztességes munkához, a szociális védelemhez és a fenntartható vidéki foglalkoztatáshoz is.

- Miért van szükség európai szintű stratégiára?

• Az uniós mezőgazdaság súlyos demográfiai kihívással küzd. Az átlagos gazdálkodói életkor jelenleg 57 év, miközben a 40 év alatti gazdák aránya mindössze körülbelül 12 százalék. Ez a helyzet nemcsak az ágazat jövőjét veszélyezteti, hanem az élelmezésbiztonságot, a versenyképességet, az innovációt és a vidéki térségek társadalmi fenntarthatóságát is. A stratégia szeretné 2040-re megduplázni a fiatal és új gazdák arányát. Ez 24 százalékot jelent.

- Milyen célokat fogalmaz meg ez a stratégia?

• A dokumentum három fő stratégiai célt fogalmaz meg. Egyrészt vonzóbbá kívánja tenni a mezőgazdasági pályát a fiatalok számára, másrészt meg akarja könnyíteni az ágazatba való belépést, a bennmaradást és a generációváltást, harmadrészt pedig erősíteni kívánja a vidéki élet lehetőségeit, megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások biztosításával. A stratégia világosan kimondja: fiatalokat csak akkor lehet tartósan megnyerni az agráriumnak, ha az kiszámítható megélhetést, elfogadható életminőséget és hosszú távú perspektívát kínál.

 - Mindezek megvalósításához azonban elsősorban pénz kell...

• A gyakorlati megvalósítást több eszköz segítené. A „Starter Pack" egységes támogatási csomagot kínálna fiatal gazdáknak az induláshoz, akár 300 ezer eurós átalányösszeggel. Emellett a stratégia célzottabb pénzügyi támogatásokat, könnyebb hitelhez és befektetésekhez való hozzáférést, tanácsadást, mentorálást, képzéseket, valamint adó- és jogi ösztönzőket irányoz elő. Kiemelt terület a földhöz jutás és az utódlás kérdése is: a Bizottság igazságosabb és átláthatóbb földpiacot, a spekuláció visszaszorítását, valamint egy Európai Földmegfigyelő létrehozását tervezi a földárak és elérhető területek nyomon követésére. A stratégia támogatja az idősebb gazdák méltó nyugdíjba vonulását és a tervezett gazdaságátadást is.

- A másik fontos tényező a képzés és a mezőgazdaságra vonatkozó ismeretek átadása lehetne...

• És ne felejtsük ki az innovációt sem! Emellett hangsúlyos a vidéki életminőség javítása: egészségügyi és gyermekellátási szolgáltatások, internet-hozzáférés, a munka–magánélet egyensúlyát segítő „farm relief services", valamint a vidéki jövedelemszerzés diverzifikálása! A stratégia uniós szinten azt javasolja, hogy a tagállamok a Közös Agrárpolitika forrásainak legalább 6 százalékát fordítsák generációs megújulásra, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez nem kötelező jogi előírás, hanem ösztönzés. Minden tagállamnak 2028-ig saját nemzeti generációs megújulási stratégiát kell kidolgoznia. Magyarországon már jelen vannak ilyen irányú intézkedések, például a gazdaságátadási együttműködések támogatása, de a következő években ezek összehangolása és megerősítése kulcskérdés lesz.

Milyen következményekkel járhat a stratégia a mezőgazdasági munkavállalókra?

• A stratégia ugyan nem munkaügyi vagy munkajogi dokumentum, mégis egyértelműen illeszkednek az Európai Szociális Jogok Pilléréhez és az EU „tisztességes munka" megközelítéséhez, összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elvárásaival. Olyan alapvető dimenziókat érint, mint a munkahelyteremtés, a jövedelembiztonság, a szociális védelem és a mezőgazdasági munka hosszú távú fenntarthatósága. Szorosan kapcsolódik a KAP 2023–2027-es szociális feltételességéhez is, amely egyre inkább munkajogi és foglalkoztatási előírások betartásához köti a kifizetéseket.

Hogyan csapódhat le mindez Magyarországon?

• Magyar sajátosság, hogy az agráriumban magas a családi munka és az önfoglalkoztatás aránya, jelentős a szezonális és időszakos foglalkoztatás, valamint erős a kettős birtokszerkezet. Tartós problémát jelent a munka vonzerejének hiánya és a foglalkoztatás formalizáltsága. Éppen ezért különösen fontos, hogy a stratégia hangsúlya a jövedelmi stabilitásra, a vidéki szolgáltatásokra és a munka–magánélet egyensúlyára közvetlenül kezeli azokat az okokat, amelyek miatt sok fiatal elkerüli az agráriumot. A dokumentum támogatja az elmozdulást a „kényszerpálya" jellegű mezőgazdaság felől a tudatosan választott életpálya irányába.

Említetted, hogy a szakszervezetekről mintha elfeledkeztek volna a stratégia elkészítői?

•  Igen, a stratégia nem nevezi meg kifejezetten a szakszervezeteket, holott különösen Magyarországon kulcsszerepük lehetne a tisztességes, stabil és vonzó foglalkoztatási feltételek kialakításában. A véleményezési folyamat során ezért konkrét javaslatokat tettünk a szakszervezetek bevonására: formális konzultációs mechanizmusok létrehozására, a fiatal gazdákat támogató programok munkavállalói szempontú tervezésére, a foglalkoztatási normák ellenőrzésében való részvételre, a képzési és mentori programokba való bekapcsolódásra, valamint tájékoztató kampányok indítására a munkavállalói jogokról és lehetőségekről.
• A szakszervezetek helyi hálózata és közvetlen munkavállalói kapcsolatai komoly erőforrást jelentenek, ugyanakkor kihívást jelent a kis családi gazdaságokban tapasztalható informális foglalkoztatás és a nemzeti szintű intézményes elismerés hiánya. Éppen ezért a következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy a generációs megújulásról szóló stratégia végrehajtása során a szakszervezetek valódi partnerként jelenjenek meg, és hozzájáruljanak egy igazságosabb, vonzóbb és fenntarthatóbb európai és magyar mezőgazdasághoz.

- k.p.- k.l.