Az EU-költségvetés ne csak gazdasági, társadalmi szempontokat is szolgáljon!

Az Európai Unió többéves finanszírozási kerete (MFF, 2021-2027, illetve előkészületben 2028-2034) határozza meg az EU-közösségi kiadásokat és azokat a politikai célokat, amelyeket az Unió követhet (például kohézió, kutatás-fejlesztés, digitális és zöld átmenet). Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) élénken kritizálta azokat a törekvéseket, amelyek nyomán a költségvetésből csökkennének a munkavállalók vagy szociális védelem szempontjából kritikus források. Állásfoglalásban emelt szót az ellen, hogy a tervezet felülvizsgálata során csökkentették az uniós forrásokat, mert ez veszélyezteti a dolgozók támogatását, a zöld és digitális átmenetet, valamint a társadalmi kohéziót. A szakszervezet szerint több forrás kell a munkavállalók szempontjából releváns politikákra (pl. szociális védelem, munkahelyek, átmeneti támogatások)

A hozzászólók nem csupán pénzügyi keretekről beszéltek hanem azon politikai irányokról is, hogy ezek a keretek hogyan szolgálják a dolgozói érdekeket: jó munkakörülmények, tisztességes bérek, kollektív szerződéses lehetőségek, munkavállaló-barát gazdasági átalakulás (pl. a digitális vagy zöld átmenet során). Ugyanis, érvelésük szerint az EU-költségvetés nem csak a gazdasági szempontokat szolgálja, hanem a társadalmi szempontokat is („just transition”, méltányos munkaviszonyok).

Az MFF meghatározza, hogy az EU mennyi pénzt tud elkölteni és kifizetni különböző programokra – például foglalkoztatásra, szociálpolitikára, kutatás-fejlesztésre, régiók támogatására és amennyiben ez a MFF keret szűkül, vagy az irányok nem munkavállaló-barátok, akkor az ETUC által képviselt dolgozók, családok, közösségek szempontjábó ez nagy hátrányt jelenthet: kevesebb forrás jut a szociális védőhálóhoz, a munkahelyekhez, az átképzésekhez.

Az ülésen elhangzott, hogy az ETUC támogatja egy olyan EU-szintű befektetési eszköz létrehozását, amely kifejezetten minőségi munkahelyeket és igazságos átmenetet (just transition) finanszírozná. Ennek az lenne a célja, hogy hidat képezzen a közösségi beruházások hiánya és az átállás finanszírozási igénye között, miközben korlátozza az állami költségvetések által kifejtett kényszereket.

Szó volt a társadalmi feltételekről, („social conditionalities”) is. Az ETUC szerint az EU-támogatásokhoz hozzáférés feltételeként társadalmi elvárásokat kell bevezetni, például: munkaügyi normák betartása, kollektív szerződések, minőségi munkahelyek. Ezek a társadalmi feltételek segítenének biztosítani, hogy az EU-s pénzek ténylegesen javítsák a munkavállalók helyzetét és védelmét. (itt megjegyzem, hogy a legtöbbet idézett feltételesség a Közös Agrárpolitika szociális feltételrendszere)

Az ETUC számára nagyin fontos, hogy az új MFF-szabályok világosan védjék az alapvető munkavállalói jogokat, a demokratikus intézményrendet és a jogállamot. Ez azt jelenti, hogy az EU-forrásokat ne lehessen egyszerűen elosztani olyan tagállamoknak, amelyek nem biztosítják a magas szociális standardokat vagy nem tisztelik a munkavállalói jogokat.

MFF-nek nagyobb támogatást kell nyújtania a szociális infrastruktúrák – közszolgáltatások, szociális létesítmények – fejlesztéséhez. Ez önmagában nem csak a gazdasági növekedést szolgálná, hanem a társadalmi kohéziót is erősítené. A rugalmasság  („more flexibility”) ebben az értelemben azt jelenti, hogy az EU-költségvetésnek gyorsan kell reagálnia az új kihívásokra (pl. gazdasági krízisek, munkaerő-átmenetek).

Az Európai Bizottság javaslata szerint a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek (“National and Regional Partnership Plans”) legalább 14%-át szociális célokra kell fordítani. Az ETUC ezt az elképzelést támogatja, mivel úgy látja, hogy ez jelentős forrást biztosít a munka, a képzés, és a társadalmi befogadás fejlesztésére.

Elhangzott, az MFF-nek a fenntartható és szociálisan igazságos átmenetet is támogatnia kell, olyan munkahelyeket teremtve, amelyek tisztességesek és hosszú távon fenntarthatóak.

dr. Kállay Piroska