Véget ért az EGSZB 2020-2025-ös ciklusa

A lezárt témák között találhatjuk a Zöld készségek és zöld szakképzési intézmények c. véleményt, amely kidolgozásában dr. Kállay Piroska, a LIGA Szakszervezetek EGSZB-be delegált tagja is részt vett. Ennek fő üzenetei az alábbiak:

• Új készségek kellenek a zöld és digitális átálláshoz – minden dolgozónak esélyt kell kapnia ezek elsajátítására.
• A képzésekhez való hozzáférés legyen egyenlő, különösen a hátrányos helyzetű munkavállalók számára.
• A tanárok és oktatók képzése kulcsfontosságú, hogy ők is felkészültek legyenek a zöld kompetenciák tanítására.
• A szociális párbeszédet erősíteni kell: a szakszervezeteknek be kell vonódniuk a képzési tervek kialakításába.
• A vállalatok és a szakképző intézmények együttműködését bővíteni kell, hogy a tanulók valódi, zöld munkahelyi tapasztalatokat szerezzenek.
• Több uniós és nemzeti forrást kell biztosítani a zöld készségek fejlesztésére.
   

A másik fontos vélemény a Tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatai c. vélemény

Ebben az áll, hogy a tagállamoknak olyan foglalkoztatáspolitikát kell kidolgozniuk, amely képzett, alkalmazkodó, kész munkavállalói-állományt támogat, és a munkaerő-piac tud reagálni a gazdasági változásokra. A munkahelyek-kereslet ösztönzése: a cél a minőségi állások megteremtése, nem csak mennyiségi foglalkoztatás. A munkaerő-kínálat fejlesztése: fontos a készségek és kompetenciák folyamatos fejlesztése, az aktív részvétel a képzésben, az inaktívak és munkanélküliek bevonása. A munkaerő-piac működésének javítása és a szociális párbeszéd erősítése: a társadalmi partnereknek (így a szakszervezeteknek) aktív szerepet kell vállalniuk a foglalkoztatási reformok kialakításában. Az esélyegyenlőség, társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem: külön figyelem a hátrányos helyzetű csoportokra (pl. fiatalok, tartósan munkanélküliek, fogyatékkal élők.

A szakszervezetek feladata követelni, hogy a tagállami foglalkoztatás politikákban jelenjen meg a szociális párbeszéd – tehát legyenek bevonva a változások megtervezésébe.

Figyeljenek arra, hogy a munkavállalók készségeinek fejlesztéséhez, képzéséhez és karrierváltási lehetőségeihez hozzáférjenek – ne csak az „új munkahelyek” legyenek hangsúlyban. Különösen képviseljék azokat a munkavállalókat, akik hátrányos helyzetben vannak a munkaerő-piacon (fiatalok, hosszú ideje munkanélküliek, részmunkaidős-, határozott idejű foglalkoztatásban lévők). Legyenek éberek arra, hogy az állások minőségiak legyenek: megfelelő munkabér, stabil szerződés, tiszta munkakörülmények – ne csak a foglalkoztatás számadata számítson.

 A szeptemberi plenáris üléssel lezárult az EGSZB 2020-2025 ciklusa.

A ciklus értékelése:

• AZ EGSZB a civil társadalom, a munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek szerepét erősítette az EU-politikák alakításában. Az „EGSZB ház az európai civil társadalom számára”.
• A „zöld átállás” és a fenntarthatóság kulcstémák terén az EGSZB hangsúlyozta, hogy az oktatás, készségfejlesztés és szakképzés területén a zöld kompetenciákat be kell építeni.  
• A szociális és gazdasági ellenálló-képesség fejlesztése szempontjából a válságok (pandémia, energia- és klímakrízis) idején különösen fontos lett a munka- és szociálpolitikák megerősítése. Ezen a területen is számos EGSZB vélemény született. Ezt az is elősegítette, hogy Oliver Röpke volt az EGSZB elnöke, aki a munkavállalók csoportjából került ki.
• A társadalmi befogadás és méltányosság („senkit nem hagyunk hátra”) terén az EGSZB törekedett arra, hogy az átállások (zöld, digitális) ne növeljék a társadalmi egyenlőtlenségeket.  
• A szociális gazdaság szerepének erősítése: az EGSZB több állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy az állami támogatási és közbeszerzési szabályokat úgy kell alakítani, hogy a szociális gazdaság szereplőinek is legyen esélyük.

Kállay Piroska