Uniós jogszabály a megfelelő minimálbérről
Az Európai Parlament (EP) képviselői ősszel új jogszabályokat fogadnak el többek között a minimálbérről, az energiabiztonságról, a nemek közötti egyenlőségről és a mesterséges intelligenciáról – olvasható az Európai Parlament honlapján.
A megfelelő minimálbérekről szóló első uniós jogszabályt a tervek szerint szeptemberben fogadja el az Európai Parlament. A jogszabály előírja, hogy az uniós országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti minimálbérük tisztességes életszínvonalat biztosítson. A képviselők azt várják, hogy a szabályok reálbér-növekedést eredményeznek majd, és hozzájárulnak a munkahelyi szegénység és a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez.
A megfelelő minimálbérekről szóló első uniós jogszabály tervezett elfogadásán túl a Parlament többek között az alábbi jogszabályokat, irányelveket vitatja meg 2022 második félévében:
A Parlament szavazni fog a mesterséges intelligencia (MI) használatára vonatkozó új jogszabályokról is. A törvénynek ki kell aknáznia a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket olyan területeken, mint az egészségügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás. A képviselők szeretnék, ha az Unió vezető szerepet vállalna a területen, és olyan egyértelmű normákat határozna meg, amelyek tükrözik az uniós értékeket és biztosítják az alapvető jogok védelmét.
A Parlament várhatóan zöld utat ad az úgynevezett „nők az igazgatótanácsokban” irányelvnek, mely átlátható felvételi eljárásokat vezet be a vállalatoknál, hogy a nem ügyvezető igazgatói posztok legalább 40 százalékát vagy az összes igazgatói poszt 33 százalékát az alulreprezentált nem töltse be.
A képviselők tárgyalásokat kezdenek a Tanáccsal a bérek átláthatóságáról szóló irányelvről is, amely arra kötelezne bizonyos vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák az azonos pozícióban és funkcióban dolgozó férfiak és nők fizetését, megkönnyítve ezzel a fizetések összehasonlítását és a nemek közötti bérszakadékok feltárását.
A képviselők továbblépnek egy olyan irányelvvel kapcsolatban, amely a digitális platformok – például az Uber és a Deliveroo – munkavállalói jogainak javítását célozza. A javasolt szabályok célja annak biztosítása, hogy ezek a munkavállalók a munkarendjüknek megfelelő foglalkoztatási státuszt kapjanak. Becslések szerint az EU-ban működő 10 platformból kilenc jelenleg egyéni vállalkozónak minősíti a rajtuk keresztül dolgozó embereket. A platformokon keresztül dolgozó 28 millió emberből 5,5 millió jelenleg tévesen szerepelhet ebben a kategóriában. Ennek következtében az emberek egy része nem élvezi a munkavállalói státusszal járó munkaügyi és szociális jogokat.
A képviselők szavaznak majd a kriptovaluták uniós jogi keretéről is. A Parlament és a Tanács által júniusban elfogadott szabályok a piaci manipuláció elleni intézkedéseket, valamint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és más bűncselekmények megelőzését tartalmazzák. A cél továbbá a fogyasztók jobb tájékoztatása a kriptovalutákkal és a nem-pénzalapú tokenekkel (NFT) kapcsolatos kockázatokról, költségekről és díjakról.
(Az adózóna.hu nyomán)