Juncker: A szociális dialógus újraindítására van szükség!

"A cél, hogy a szociális partnereket minden szinten bevonják a döntéshozatalba és a programok monitorozásába, annak érdekében, hogy kialakulhasson a szociális piacgazdaság. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy a válság negatív hatást tett a párbeszédre, ezért most, a válság után - hogy jobb gazdasági és szociális eredményeket érjen el az Európai Unió - újra kell indítani a szociális párbeszédet."

Juncker: A szociális dialógus újraindítására van szükség!

Rigában, 2015. június 2-án és 3-án az Európai Unió soros elnökségét adó Lettország adott otthont az Európai Szociális és Befektetési Alap Tanácsadó Bizottsága soros ülésének.

Az első nap, a munkavállalói megbeszélésen Claude Denatergal, az Európai Szakszervezeti Szövetség témafelelőse először az Ifjúsági Garancia program felhasználásának tapasztalatairól kérdezte a résztvevőket Az ifjúsági Garancia program foglalkoztatást, ellátást és oktatást garantál a fiataloknak. A programról az EU tagállamai 2013 áprilisában határoztak, de 2014-ben kezdődött a megvalósítása. Keretében minden 25 év alatti fiatal az iskolai tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követő 4 hónapon belül megfelelő színvonalú, konkrét foglalkoztatási vagy továbbképzési ajánlatot kell, hogy kapjon. Bár az ifjúsági munkanélküliség a korábbi 26 millióról 25 millióra csökkent továbbra sincs 7,5 millió európai munkavállalónak nincs képesítése.

Majd a résztvevők tájékoztatást hallottak arról, hogy az ESZSZ hogyan értékeli a plenáris ülés napirendjére került témákat, illetve a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg egymással, hogy az Európai Szociális és Befektetési Alap menedzselésével kapcsolatban hogyan valósul meg a szociális dialógus. A munkavállalói oldal képviselői arról számoltak be, hogy monitoring bizottsági ülések formálisak. Mint elmondták hosszú és unalmas előadásokkal fárasztják ki a részvevőket. Elhangzott, a munkáltatók nem érdeklődőek, nem mennek bele fontos vitákba, pedig több kapacitásuk lenne egy-egy részletkérdéssel foglalkozni. Az olasz szakszervezetek elmondták, hogy az üléseken adminisztratív régiók képviselői vitatkoznak, és ez hangzott el osztrák és horvát részről is (bár ez utóbbi országban nincsenek régiók, 22 megye van, 3 régióra lehetne felosztani az országot, de ezt a politikusok nem támogatják). Többen kifogásolták a kiküldött anyagok utolsó pillanatban érkeztét is.

Másnap a plenáris ülést Kazatsay Zoltán nyitotta meg, aki Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős biztost idézte az Európai Unió foglalkoztatási céljairól, és arról, milyen fontos a szociális dialógus, majd elmondta, május végén a Bizottság módosította az Ifjúsági Garancia program elő-finanszírozási csomagját, amely immár a támogatási összeg 30 százalékát is elérheti. Ez néhány régiónak nagy segítséget jelenthet finanszírozási problémái megoldásában. Az összeg a Bizottság becslése szerint 600 000 fiatalnak ad lehetőséget, hogy munkába álljon. Elmondta, Európának vissza kell térnie a munkahely-teremtési és növekedési pályára. A „tulajdonosi” szemléletet szeretné visszahozni ebben a tekintetben, ezért emelték a milliárd eurós nagyságú, a korábbi előfinanszírozási összeg harmincszorosát kitevő mértékben ezt az összeget.

Elhangzott, a közeljövőben a Bizottság a hosszú távú munkanélküliségi kérdését kezdeményezi napirendre tűzni, majd tájékoztatás hangzott el az Informális Technikai Munkacsoport üléséről, ahol beszámoltak a 36 operatív program auditálási kérdéseiről, arról, hogy hogy áll a munka, a tételek hány százalékát lehet, vagy esetleg nem lehet kifizetni. Elhangzott, mivel ez elsőrangú cél, eddig majdnem minden munkahelyteremtéshez kapcsolódó operatív programot elfogadtak.

Ezt követően az Ifjúsági Garancia programmal kapcsolatos tapasztalatokról hangzott el beszámoló. Az ESZSZ-számra prioritás a fiatalok boldogulása. A finn AKAVA dolgozott ki egy jelentést a garancia program megvalósulásáról, amelyet az ESZSZ Ifjúsági Bizottsága is megtárgyalt. Kérdés, hogy a szakszervezetek hogyan tudnak részt venni ennek a garancia alapnak a lehívásában.

Sok országban új rendszert alkottak a források lehívására és elosztására, például Olaszországban, és több helyen a szakszervezetek és a különböző hatóságok együttműködése valósult meg. Finnországban a fiatal finn álláskeresők 83,5%-a a munkaügyi hivatalban való regisztrációtól számított három hónapon belül állásajánlatot kapott. A finn rendszer előnye, hogy személyre szabott karriertervet készít a programban részt vevő fiataloknak. Elhangzott, hogy a szociális partnereket nagyon ritkán vonták be ezen eszköz alkalmazásába, bár vannak pozitív példák, például a ciprusi résztvevők ezt a vonalat erősítették.

Ezt követően az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésről hallgattak beszámolót a jelenlévők. Európai szinten 6 milliárd euró lett elkülönítve erre a célra, eddig 873 millió euró lett elköltve. A részadatokból azt lehet megállapítani, hogy jelentős mozgósító erővel rendelkezik ez a program. Bár még nincsenek mindenhol összesítések, annyit lehet tudni, hogy a program keretében eddig 8400 fiatal kapott állásajánlatot és 6400 fiatal kapott valamilyen képzést.

Elhangzott, az ifjúsági garancia megvalósításához előbbre kell sorolni az ifjúsági foglalkoztatás kérdését a tagállami költségvetésekben, mert csak így lehet elkerülni a nagyobb jövőbeli kiadásokat. A tagállami kiadások mellett az EU is hozzá fog járulni az ifjúsági garanciarendszerek működéséhez az Európai Szociális Alap és az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés révén.

Ezt követően videokonferenciára került sor a Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóságának munkatársaival. Kérdés, hogyan tudja a Bizottság segíteni, hogy a szociális dialógus a különböző szinteken megvalósuljon. A munkatárs elmondta, a Miniszterek Tanács ülésén Rigában a szociális dialógus újraindítása fontos kérdéssé lépett elő. Ahogy 1985-ben Val Duchess-i palotában Jacques Delors meghívta a szociális partnereket, hogy elindítsa a szociális dialógus folyamatát, Jean-Claude Juncker 2015. március 5-én azt jelentette be, hogy a szociális dialógus újraindítására van szükség. A cél, hogy a szociális partnereket minden szinten bevonják a döntéshozatalba és a programok monitorozásába, annak érdekében, hogy kialakulhasson a szociális piacgazdaság. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy a válság negatív hatást tett a párbeszédre, ezért most, a válság után - hogy jobb gazdasági és szociális eredményeket érjen el az Európai Unió - újra kell indítani a szociális párbeszédet.

Az iránymutatás szerint be kell vonni a szociális partnereket a gazdasági kormányzásba és lehetővé kell tenni számukra a kapacitás-építést, segíteni kell bevonásukat az Európai Szemeszterbe, az ország-jelentések, foglalkoztatási irányelvek kidolgozásába. Mindemellett erősíteni kell a munkaügyi kapcsolatokat és a kapacitásépítést országos szinten is, valamint a szociális prioritásokat az EU makrogazdasági céljai közé kell helyezni.
Ennek magvalósulása érdekében a partnerek bevonásával tematikus találkozókat szerveznek a következő témákban: politikagyártás és törvényhozás, a digitális piac, szakmai találkozók pl, az energiai ellátásról, a közlekedésről, a transzatlanti szerződésről. Az előadó részletesen felsorolta azokat a programokat és találkozókat, amelyek már megrendezésre kerültek, és azokat, amelyekre a közlejövőben kerül sor.
Feltette a kérdést, vajon az Európai Szociális és Befektetési Alap tudná-e ezt a munkát támogatni, Például tájékoztatást adhatnának a partnerek a kapacitásépítésre költött összegekről, jó gyakorlatokról, esetleg külön bizottságok megalakítása is szóba jöhet. Luca Viscontini, az ESZSZ nemrég megválasztott elnöke, elmondta, a Bizottságtól várnak konkrét lépéseket, intézkedéseket, hogy a tagállamok tudjanak mihez kapcsolódni.
Elhangzott, az Európai Szemeszter céljait (amely gyakorlatilag az országok önkéntes és rendszeres beszámolóinak és a gazdasági előrehaladásuk egyeztetésének a folyamata) ki kell egészíteni a szociális partnerek szerepének elismerésével. Továbbá a célok közé kell helyezni az ún. „tulajdonosi szemlélet”, az elszámoltathatóság követelményeit, és a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás elvének érvényesítését (CSR, Corporate Social Responsibility). Elhangzott, a jövőben kevesebb, de világosabb ajánlásokat kell tenni a tagállamok számára. (Az Európai Szemeszter keretében Magyarország 5 ország-specifikus ajánlást kapott. Annak érdekében, hogy a gazdasági teljesítményét javítsa Magyarország ezek az ajánlások a következő terültek fejlesztését javasolják: közfinanszírozás, pénzügyi szektor, adórendszer, munkaerőpiac, oktatás.)

Kazatsay Zoltán elmondta, ha a szociális partnerek nem érzik magukénak a Monitoring Bizottsági munkát, akkor sérülni fog a megvalósítás színvonala. A Bizottság nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a partnerség elve betartásának. A párbeszédet a tangóhoz hasonlította, ugyanis, ha nem figyelünk a másik lépésére, abból nem lesz tánc…
Majd az ESZSZ képviselője az elkészült kérdőíves kutatásról számolt be, amely eredménye, hogy a Monitoring Bizottságok az érdemi munkába ritkán vonják be a szociális partnereket, ám megemlítette a pozitív példákat is.
Ezt követően arról volt szó, hogy milyen adminisztratív egyszerűsítések várhatók a pályázatok elbírálása és elszámoltatása során. A Bizottság tervei szerint a költségek egy részét nem kell majd számlával igazolni, hanem a pályázatot kiíró megállapít egy egységköltséget, amellyel a program-elem sikeres végrehajtását követően a pályázó szervezet elszámolhat.

Kozák László