A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) kongresszusa

A kongresszuson 400 delegált vesz részt, akik 4 évente döntenek politikájukról, illetve a vezetés struktúrájáról. A kongresszus neves hazai és nemzetközi politikusok, illetve szakemberek részvételével zajlott. Beszédet mondott többek között Klaus Wowereit: Berlin polgármestere, Guy Ryder: az ILO vezetője, Andrea Nahles munkaügyi miniszter, valamint Sigmar Gabriel gazdaság és energiaügyi miniszter.
A DGB politikailag semleges, pluralista elveket képviselő szervezet, mely nemzetközi szinten is aktív. Kiemelten fontosnak tartja munkája során az eredet, bőrszín, nemek szerinti megkülönböztetések kiküszöbölését. A DGB alulról építkezik és 8 tagszervezetből áll, melyek a következők:

• IG Bau: (21 tag)
• IG BCE: (44 tag)
• EVG: (16 tag)
• GdP: (13 tag)
• GEW: (19 tag)
• IG Metall (141 tag)
• ver.di: (130 tag)
• NGG: (16 tag)

A szövetség 66 régióra és 9 un. kerületre oszlik, melyek a következők:

• Baden Württemberg
• Bayern
• Berlin Brandenburg
• Hessen Thüringen
• Niedersachsen Bremen Sachsen Anhalt
• Nord
• Nordrhein Westfallen
• Sachsen
• Rheinland Pfalz/Saarland

A kongresszuson a delegáltak döntöttek az új vezetők személyéről. A korábbi vezető testület a következő 5 tagból állt: Michael Sommer elnök, Elke Hannack helyettes, Dietmar Hexel, Reiner Hoffmann, valamint Annelie Buntenbach. Az új vezetés a következő 4 tagból áll: Reiner Hoffmann elnök, Elke Hannack helyettes, Annelie Buntenbach, valamint Stefan Körzell.

Reiner Hoffmann a DBG élén Michael Sommert váltja. Az elnök 1955 ben született Wuppertalban. Diplomás közgazdász, aki szakmai pályafutását a Hoest Festékgyárban kezdte. Később a Hans Böhler Alapítvány kutatási részlegének a vezetője (1983 94.), 2003 tól a brüsszeli Európai Szakszervezeti Intézet (Europaische Gewerkschaftsinstitute) vezetője, 2003 tól az Európai Szakszervezeti Szövetség vezetője, 2009 től az IG BCE (Industriegewerkschaft Bergbau, Chemie und Energie) tagszervezet vezető tisztségviselője, majd 2013 tól a DGB vezető tisztségviselője.
A 6 napos kongresszus napirendjén számos programpont szerepelt.

A munka világának újraszabályozása:

• Kiemelten fontos a kollektív autonómia megerősítése
• valamennyi szektorral kiterjedő minimálbér bevezetése (minimum 8.50, EUR/óra)
• a munkavállalói jogok megerősítése
• a jogellenes elbocsátás elleni határozott jogi fellépés
• a határozott idejű foglalkoztatás visszaszorítása
• a munkavállalók adatvédelmének a megerősítése
• a közérdekű bejelentő védelme (aki a hatóságnak adatokat szolgáltat visszaélésekről)
• határozott fellépés a hátrányos megkülönböztetésekkel szemben
• a veszélyes állások eliminálása
• a munkaerő kölcsönzés hatékonyabb felügyelete
• ténylegesen rugalmas munkaidő bevezetése
• humánus munkakörnyezet
• a foglalkoztatási jogviszonyok „európaizálása”

Új gazdaságpolitika

• a befektetések ösztönzése megszorítások helyett
• új európai Marshall Terv a befektetések ösztönzésére
• az európai adósságra vonatkozó szabályok felülvizsgálata
• a válságkormányzás megszüntetése: a jóléti intézkedések visszaállítása, fizetések elleni fellépés megszüntetése
• Az Európai Strukturális Alap jobb felhasználása
• az állami újraelosztás növelése
• a belső fogyasztás növelése
• a bankszektor hitelezési gyakorlatának újjáélesztése
• azok viseljék a válaság következményeit, akik azt előidézték felelőtlen hitelezési politikájukkal

Szociális Európa

• a szociálisan érzékeny, méltányos és demokratikus Európa megteremtése
• a globalizáció hátrányos következményeit ellensúlyozó erős szakszervezetek létrehozása
• a gazdaság és kereskedelem politika társadalmilag igazságos, gazdaságilag fenntartható alapokon nyugodjon
• az ETUC erősítése
• a szakszervezetek közötti együttműködés erősítése
• az alapvető jogok megerősítése
• kötelező európai standardok bevezetése: munkaegészség, munkabiztonság, munkaidő, munkaerő közvetítés, nyugdíj, minimálbér, adatvédelem, egyenlő bánásmód területén kiemelten
• a fiatalok munkanélküliségének a csökkentése megfelelő munkával
• társadalmilag felelős, környezetvédelemre ügyelő, méltányos az egységes belső piac megteremtése
• a szolidaritáson alapuló bevándorlás és menekült politika
• a szakszervezetek nemzetközi integrációjának erősítése
• erős ILO, ENSZ
• a nemzetközi vállalkozások rendszabályozása
• EU tárgyalások: a parlamentek és a civil szervezetek szerepének a növelése, az emberi jogi szempontok integrálása, a társadalmi partnerek, civil szervezetek bevonása a monitoring rendszerbe
• a befektetésvédelmi klauzulák kiiktatása (melyek a munkavállalói jogokkal szembe mennek)
• a közüzemek privatizációjának a megakadályozása

Összefoglalóan annyit lehet mondani a kongresszusról, hogy van mit tanulni a DGB től. A rendezvény rendkívül jól szervezett volt, jelenlétével számos, neves politikus és szakember emelte a rangját, a hozzászólások pedig kifejezetten tartalmasak voltak. Üdítő volt hallgatni az európai léptékű, összefogásra építő gondolkodást. A társadalmi párbeszéd fontosságát minden résztvevő kihangsúlyozta, s ezzel összefüggésben Magyarország is több alkalommal említésre került. Sajnálatos módon inkább negatív példaként szerepeltünk Európában.

Dr. Kéri Ádám