Mire költsön Európa?

2026. február 25-én Brüsszelben, az Európai Szakszervezeti Szövetség Regionális, Gazdasági és Társadalmi Kohéziós Bizottsága az Európai Unó többéves pénzügyi keretéről szóló állásfoglalását vitatta meg.  Az állásfoglalás szerint EU-támogatásban csak azok a vállalatok részesülhessenek, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalói jogokat, alkalmazzák a kollektív szerződéseket, és tisztességes munkafeltételeket biztosítanak. 

Mire költsön Európa?

Az ETUC szerint a többéves pénzügyi keretnek (Multiannual Financial Framework, MFF) a jelenlegi gazdasági, társadalmi és geopolitikai kihívásokhoz mérten ambiciózusabbnak kell lennie. Álláspontjuk szerint nagyobb és erősebb uniós költségvetésre van szükség, mivel növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek, a zöld és digitális átállás jelentős beruházásokat igényel, valamint elengedhetetlen az európai iparpolitika megerősítése és a munkahelyek védelme. A szakszervezetek a versenyképességet nem önmagában célnak, hanem eszköznek tekintik: olyan minőségi munkahelyek megteremtését kell szolgálnia, amelyek tisztességes béreket, stabil foglalkoztatást és erős közszolgáltatásokat biztosítanak.

Az állásfoglalás középpontjában a minőségi munkahelyek támogatása, a kollektív tárgyalások és a szakszervezeti jogok megerősítése áll. Az ETUC kiemelten fontosnak tartja a szociális kondicionalitás beépítését az uniós források rendszerébe, vagyis azt, hogy EU-támogatásban csak azok a vállalatok részesülhessenek, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalói jogokat, alkalmazzák a kollektív szerződéseket, és tisztességes munkafeltételeket biztosítanak. A közpénzeket nem tartják elfogadhatónak feltétel nélküli vállalati támogatásra fordítani.

Külön hangsúlyt kap az igazságos zöld átmenet kérdése. Az ETUC támogatja, hogy az MFF finanszírozza a klímasemlegességi célokat, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a zöld átállás ne járjon a munkavállalók megélhetésének elvesztésével. Erős „Just Transition” mechanizmust sürgetnek, amely kötelező átképzést, munkahely-garanciát vagy megfelelő kompenzációt biztosít, és kizárja, hogy „zöld” címkével szociálisan káros projekteket támogassanak.

Az ETUC kritikus a tervezett uniós Versenyképességi Alappal kapcsolatban is. Attól tartanak, hogy az alap túlzottan a nagyvállalatok támogatását szolgálhatja, miközben a kohéziós politika és a szociális programok forrásai csökkenhetnek. Álláspontjuk szerint a versenyképesség alapja nem az alacsony bérekben vagy a deregulációban rejlik, hanem a képzett munkaerőben, az erős kollektív tárgyalási rendszerben és a szociális beruházásokban.

Az ETUC kiáll a kohéziós politika és a regionális fejlesztési alapok megőrzése mellett, valamint hangsúlyozza az egészségügybe, oktatásba és lakhatásba irányuló beruházások fontosságát. A szociális dimenzió egyik kulcseszköze az European Social Fund Plus (ESF+), amely a korábbi Európai Szociális Alap kibővített formája. Az ESF+ több korábbi programot egyesít – többek között az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezést és az Európai Segélyalapot a Leginkább Rászorulóknak (FEAD) –, azzal a céllal, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a finanszírozást. Feladata a munkahelyteremtés és a foglalkoztathatóság javítása, az oktatás és képzés támogatása, a fiatalok munkába állásának segítése, a szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentése, valamint a hátrányos helyzetű csoportok támogatása. Az ESF+ szorosan kapcsolódik az MFF-hez és a kohéziós politikához, és az EU egyik legfontosabb szociális finanszírozási eszköze, amelyet a tagállamok saját programjaikon keresztül hajtanak végre.

Összességében az ETUC álláspontja szerint a következő MFF-nek egy erősebb, szociálisan igazságosabb és fenntarthatóbb Európát kell szolgálnia, ahol a versenyképesség, a klímavédelem és a kohézió nem egymással versengő prioritások, hanem egymást erősítő célok.

Az MFF-tárgyalások szempontjából az április–július közötti időszak tekinthető a legfontosabb stratégiai ablaknak a fellépésre. Ebben a fázisban zajlik intenzíven az European Commission javaslatainak politikai „körbefuttatása” a tagállamok kormányai és az European Parliament képviselői felé, így ekkor formálódnak igazán az álláspontok és a tárgyalási prioritások az új többéves pénzügyi keretről.

Ebben az időszakban az European Trade Union Confederation (ETUC) és a nemzeti szakszervezetek – köztük a magyar érdekképviseletek – tudják a leghatékonyabban befolyásolni a folyamatot. Az ETUC hálózatán keresztül lehetőség nyílik arra, hogy a munkavállalói szempontok, a szociális kondicionalitás, a kohéziós források védelme és a minőségi munkahelyek támogatása időben és szervezetten jelenjen meg a döntéshozók előtt. Az április–júliusi szakasz tehát nem csupán technikai egyeztetési periódus, hanem politikailag kulcsfontosságú momentum, amikor a szakszervezeti álláspont érdemben beépülhet az MFF végleges irányába.

Az ülésen elhangzott, hogy a közeljövőben felkérik a konföderációkat egy közös álláspont kialakítására.

Fotó: Pixabay

Dr. Kállay Piroska