V4 országok szakszervezetei: csak az "Igazságos átmenet" fogadható el

A LIGA Szakszervezetek részéről dr. Mészáros Melinda elnök és Hangonyi Adrienn nemzetközi koordinátor vett részt a találkozón, amely megrendezésének hagyománya 2024 novemberében Budapesten, több év kihagyás után a LIGA Szakszervezetek kezdeményezésére éledt újjá. Idén a stafétabotot a lengyel NSZZ Solidarność vette át, amely szervezet a kelet-európai független szakszervezeti mozgalom bölcsőjének számító Gdanskban, a Visegrádi Alap támogatásával rendezte meg a találkozót.

Tisztelet a hősöknek

A találkozó elején a résztvevők koszorút helyeztek el a Gdanski Hajógyári Dolgozók Emlékművénél, tiszteletadásként a munkajogokért és szabadságért vívott küzdelemben elesett hősök emlékére. A találkozót Piotr Duda, a 45. évfordulóját ünneplő NSZZ Solidarność elnöke nyitotta meg. A házigazda aggodalmát fejezte ki a Lengyelországban tapasztalt csoportos létszámleépítések miatt, melynek következtében akár 100 ezer  munkavállaló is elveszítheti munkáját. Duda meglátása szerint a Zöld Megállapodás (Green Deal) idézte elő azt a munkaerőpiaci vészhelyzetet, amely az ökológiai szempontok örvén az üzleti versenyről szól, és többek közt a lengyel kohászat gyors és ésszerűtlen leépítéséhez vezet.

A V4-es szakszervezeti vezetők osztoztak azon véleményen, hogy a munkavállalókat magára hagyó, felgyorsított zöld átállás nagy áldozatokat követel az európai munkaerőpiacon. Az ipari munkahelyek nagy volumenű leépítése Kelet-Európában is komoly veszély; a régióban a bérkonvergencia nem valósult meg, és a régió országai nem tudunk kitörni az olcsó munkabérek versenyéből.

Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára a házigazdák hozzászólására válaszolva elmondta, hogy az ipari politika szempontjából fontos kelet-európai régióban az ETUC által támogatott zöld célkitűzések csak és kizárólag olyan igazságos átmenet (just transition) elfogadható, melynek következtében – a munkaerő átképzésével és a szakszervezetek bevonásával – új, minőségi munkahelyek jönnek létre. A régió szakszervezeti vezetői rámutattak, hogy a valós folyamatok merőben más képet mutatnak. Az igazságos átmenettel kapcsolatos elképzelés nyomatékosítása érdekében az ETUC a csoportos létszámcsökkentések moratóriumát követelő állásfoglalást adott ki, miszerint az ipari változások és szerkezetátalakítások üteme adjon lehetőséget egy valóban igazságos átmenetre, beleértve a területen szükséges komoly beruházásokat is.

Európa deregulációs politikája

Az európai folyamatok bemutatásához kapcsolódóan Esther Lynch veszélyesnek nevezte azt a folyamatot, mely a versenyképesség erősítése céljából a munkáltatói lobby eredményeként egy sosem látott deregulációs dinamikát indított el az unióban. A munkáltatók és a vállalatok szemszögéből az adminisztrációs terhek egyszerűsítésén alapuló „omnibusz csomagokkal” az Európai Bizottság rég megszerzett munkavállalói jogokat söpörne el. Az ETUC fontosnak tartja az európai jogalkotás terén azon szociális feltételek bevezetését, melyek garantálják a szakszervezeti jogokat, és előnyökhöz juttatják a kollektív szerződésekkel rendelkező munkáltatókat pl. a közbeszerzési pályázatok során. Végül Esther Lynch kiemelte az ETUC azon törekvéseit, mellyel a tagszervezetei szervezési tevékenységét kívánja erősíteni.

A V4 országok szakszervezetei vezetői osztoztak azon a véleményen, hogy az Európai Bizottság jelenlegi, munkavállalókat érintő intézkedései pl. iparpolitika, versenyképesség, és dereguláció rossz irányba mutat, ezért kérik az ETUC határozottabb fellépését a V4 régió országait érintő kihívások kezelése kapcsán.

Tüntetések szerte a régióban

A munkavállalók követeléseinek hangot adó nagy demonstrációkról számoltak be a találkozón a lengyel OPZZ és a szlovák KOZ SR szakszervezeti konföderációk. Az OPZZ 2025. szeptember 27-én vonult Varsó utcáira többezer tagjával. Követeléseik között szerepeltek a magasabb bérek, munkahelyi biztonság, erős közszolgáltatások, beruházások a közlekedési ágazatba, rövidebb munkaidő, szenioritáson alapuló nyugdíjak és megfizethető lakhatás.

A szlovák KOZ SR szintén az utcára hívta tagjait, Pozsonyban 2025. szeptember 30-án volt nagy szakszervezeti demonstráció a szlovák kormány konszolidációs csomagja ellen, melynek tervezett terhei a szlovák munkavállalókra nehezednének, s mely konszolidációs csomagról a szlovák kormány valódi szociális párbeszéd nélkül kívánt dönteni. A 2,7 milliárd euró értékű konszolidációs csomag 22 intézkedést tartalmaz, amelyek közül körülbelül 814 millió euró – azaz foglalkoztatottanként közel 400 euró – közvetlenül a munkavállalókat terhelné. Ezek az intézkedések jelentősen rontják az életminőségüket a köz- és önkormányzati alkalmazottak bérének befagyasztása, az egészségbiztosítási járulékok egy százalékpontos emelése, a személyi jövedelemadó kulcsának módosítása, a munkaszüneti napokon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok módosítása, valamint a munkanélküli ellátások korlátozása révén.

Tisztességes minimálbérek

A találkozó napirendjére került a kollektív tárgyalások kérdése és a minimálbér helyzete egyaránt. A V4-es nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabb havi minimálbérek 2025-ben Magyarországon figyelhetők meg annak ellenére, hogy az elmúlt években hazánkban volt tapasztalható a legerősebb bérnövekedés. A visegrádi országokban jellemző a túlnyomóan vállalati szintű kollektív szerződések jelenléte és az ágazati szint gyengesége vagy hiánya, amely a térségben alacsony lefedettséget eredményez, ennél is alacsonyabb, kb. 10% körüli szervezettségi szint mellett. A tisztességes minimálbérekre irányuló irányelv a kelet-európai régió zászlóshajó kezdeményezés volt.  Az irányelv a minimálbérek emelésére vonatkozó célkitűzései mellett tárgyalóasztalhoz ülteti a kormányokat és a szociális partnereket közös akcióterv kidolgozása érdekében, mely a kollektív szerződéses lefedettség (a régió szakszervezeti vezetői szemszögéből nézve irreálisan magas) 80%-os lefedettségi küszöb elérését tűzte ki célul. 

A tisztességes minimálbérekről szóló irányelv kapcsán dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország beletartozik abba a hat európai tagállamba, amely az irányelv átvételének feltételeit határidőre megteremtette. Elmondta, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a jogszabályban is elismert lehetőséget kapott a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásához, valamint megalakultak azok a munkacsoportok, melyek az irányelv kapcsán a bérek, az adózás és a cselekvési terv témáit vitatják meg. A LIGA Szakszervezetének elnöke elmondta, Magyarországon a térséghez képest is aránytalanul magas a munkabérekre rakódó  elvonások mértéke, 33,5%, ugyanakkor megemlítette a személyi jövedelemadót csökkentő új intézkedéseket is.

Ami a kollektív szerződések általi lefedettséget illeti, dr. Mészáros Melinda kiemelte, hogy sok esetben a tagok sem érdekeltek annak kiterjesztésére, és a potyautas szindróma elkerülése végett érdemes lenne megvizsgálni a csak szakszervezeti tagokra vonatkozó előnyök lehetőségeit a régióban.

Felemelkedő hadiipar

A Visegrádi négyek tanácskozásán a versenyképességi kérdések és régiós iparpolitikai törekvések, bérek és kollektív szerződések helyzete mellett széles spektrumot öleltek fel a diskurzusban felmerülő témák; kitértek adózási kérdésekre, az élelmiszerbiztonságot befolyásoló kereskedelmi szerződésekre, a régió mezőgazdaságának jelentőségére, a hadiparban létesülő munkahelyekre, védelempolitikára és az energetika biztonságra egyaránt.

A régióban a növekvő geopolitikai feszültségek következtében a hadi iparban nagy beruházások indultak meg. A lengyel kollégák kiemelték, százalékos arányban ők költenek a legtöbbet hadi beruházásokra Európában. A fejlődő hadiipar új munkahelyek teremtését is eredményezi, mely az ehhez kapcsolódó speciális új készségek elsajátítását igényli a munkavállalók részéről. Az EU SAFE (Security Action for Europe) program ugyan az unió nagy volumenű pénzügyi eszköze, melynek célja, hogy a tagállamok számára megkönnyítse a közös védelmi/ biztonsági területen történő beruházásokat. A régiónak tekintettel kell lennie arra, hogy a megfelelő koordináció és közös kezdeményezések hiányában fennáll a régió marginalizálódásának esélye.

Folytatódik az együttműködés

A résztvevő szakszervezeti vezetők egyetértettek abban, hogy a régió fenntartható biztonsága kordinált akciót kíván az energiapolitika, a mezőgazdaság és a fegyverkezés területén egyaránt, melynek optimális megvalósítása érdekében a mástól való függőség visszaszorítására és az ellátóláncok lerövidítésére kell törekedni.  A Visegrádi négyek szakszervezeti vezetőinek találkozója rávilágított a régiós közös gondolkodás folytatásának fontosságára, így 2026 novemberében a szlovák KOZ SR szakszervezeti konföderáció vendégszeretetét élvezve folytatódik a majd az együttműködés.

Hangonyi Adrienn

Facebook esemény https://fb.me/e/5IX7gTPiQ 

@VisegradFund #VisegradFund
www.visegradfund.org
www.facebook.com/VisegradFund 
www.linkedin.com/company/international-visegrad-fund/ 
www.instagram.com/visegradfund/ 
www.twitter.com/VisegradFund