Nemzetközi tanácskozás a gondozási ágazatról

A rendezvényt a LIGA Szakszervezetek részéről Doszpolyné dr. Mészáros Melinda elnökasszony nyitotta meg. Köszöntőjében a családos munkavállalók és a gondozási feladatokat ellátók helyzetének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy jelentős anyagi támogatást jelent az idén októbertől bevezetésre került SZJA mentesség a háromgyermekes anyák számára és a jövő év elejétől sávosan, életkorhoz igazodóan kiterjesztésre kerülő kétgyermekes anyák szja mentessége. A MASZSZ részéről Pallagi Gyula köszöntötte a résztvevőket.

A rendezvény központi témája a gondozási ágazat volt, amely Magyarországon és Európában egyaránt kiemelt társadalmi és gazdasági jelentőséggel bír. Az első napon Szabó-Zsura Brigitta (LIGA Szakszervezetek) mutatta be a hazai helyzetet, különös tekintettel a gyermekgondozási ellátásokra (CSED, GYED, GYES), az otthonápolási támogatásokra, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésének kihívásaira. Kiemelte, hogy a közelmúlt jogszabályi változásai – például a CSED melletti munkavégzés lehetővé tétele – elősegítik a szülők munkaerőpiaci reintegrációját, ugyanakkor a gondozói munka továbbra is jelentős terhet ró a családokra.

A nemzetközi dimenziót Özge Berber-Agtaş, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértője ismertette, aki hangsúlyozta: a gondozási gazdaság a társadalmak működésének alapja, de a munkavállalók alacsony bérezéssel, munkaerőhiánnyal, hosszú munkaidővel és gyakori megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ILO 2024-ben elfogadott határozata történelmi lépés volt, amely kijelölte a tisztességes munkafeltételek irányát, és kimutatta, hogy a gondozási szektorba irányuló befektetések munkahelyeket teremtenek, csökkentik a bérszakadékot, valamint gazdasági növekedést eredményeznek.

A résztvevő országok beszámolói jól mutatták a régió sokszínű helyzetét. Bulgáriában a gondozói munkát alacsony presztízs és gyenge társadalmi elismerés jellemzi, miközben a dolgozók alacsony bérért és túlóra mellett végzik munkájukat. Azerbajdzsánban az AHIK szakszervezeti szövetség kiemelt szerepet játszik a nők jogainak védelmében, az egyenlő bérezés és a diszkrimináció elleni küzdelemben, valamint a fiatalok és nők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésében. Belgiumból a CGSLB képviselője arról számolt be, hogy Belgiumban az idősödő lakosság miatt a gondozási szükségletek gyorsan növekednek és ez a feladat főként a nőkre hárul. A részmunkaidős foglalkoztatás a nők körében 40%, ami a későbbi nyugdíjjogosultságok tekintetében is hátrányt jelentenek. A szakszervezetek álláspontja szerint a gondozói szabadság, a rugalmas, de biztonságos munkakörülmények és a nők nyugdíjvédelme kiemelt jelentőségű.

A PERC Női Iskola résztvevőit online köszöntötte Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és az ITUC PERC főtitkára. Köszöntőjében méltatta a nők szerepét a társadalmi változások előidézése során, majd a nőket napjainkban is érintő alulfizetettség kérdéskörére tért ki. Elmondta, hogy a BusinessEurope aktívan küzd a Bértranszparencia irányelv ellen. Az ETUC kéri tagszervezeteit, hogy ne engedjenek a munkáltatói lobbinak és az irányelv érvényesülését segítsék a tagállamokban, mely nagy előrelépést hozhat a bérek átláthatósága, valamint a nők és férfiak közötti bérszakadék felszámolása érdekében.

Másik kiemelt témaként említette Esther Lynch a munkahelyi erőszak és zaklatás elleni küzdelmet. Végül a gondozási ágazatban dolgozók megbecsülése mellett szólt a Főtitkár asszony, aki mellesleg nagy lehetőséget lát a közbeszerzési eljárások módosítására irányuló jelenlegi uniós folyamatokban, mely a kollektív szerződések és rendezett munkaügyi kapcsolatok előnyét kívánja bevezetni a közbeszerzési eljárásokon. Végül, de nem utolsó sorban elmondta, hogy a jelenlegi uniós deregulációs folyamatokat fűtő úgynevezett Omnibus csomagok ugyan nem tartalmaznak az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvet közvetlenül súlytó tartalmat, azonban a nők jogai is jelentősen sérülhetnek ezen intézkedések foganatosításával, ezért európai szintű szakszervezeti mozgósítás kezdődött.

Az ITUC részéről Maria Tsirantonaki  globális összefüggésbe helyezte a gondozási ágazatot. A szervezet szerint a nők túlzott mértékű fizetetlen gondozási munkája és az ilyen típusú szolgáltatások hiánya világszerte súlyosbítja a nemek közötti egyenlőtlenséget. A szakszervezetek ezért egy új, nemi szempontból érzékeny társadalmi szerződést sürgetnek, amely a gondozási szektort a gazdasági fejlődés központi területévé teszi. Az ellátási, a gondozási rendszerekbe történő befektetés nemcsak munkahelyeket teremt, hanem hozzájárul a béregyenlőséghez és a társadalmi igazságossághoz is.

Összességében az idei Női Iskola világosan rámutatott arra, hogy a gondozási ágazat jövője meghatározó az európai és globális szakszervezeti mozgalom számára. A közös munka és a nemzetközi együttműködés kulcsa, hogy a gondozói munka valódi társadalmi értékét elismerjék, és a dolgozók méltó munkakörülmények, megfelelő bérezés és erős érdekképviselet mellett végezhessék hivatásukat.

SZ-ZS-B