Európai források a társadalmi felzárkóztatásért

Elsőként Monika Sikora, a Lengyel Pénzügyi és Regionális Politikai Minisztérium államtitkára üdvözölte a résztvevőket. Méltatta az EU kohéziós politikáját, amely álláspontja szerint nem csak pénzügyi segítséget biztosít, de a gazdasági fejlődés katalizátoraként is működik, mivel ösztönzi az egyéb fejlesztéseket is. Kiemelte, az elmúlt 20 évben kohéziós célra EU szinten 25 milliárd euró lett befektetve, ezért fontos a kohéziós politika jövőjéről gondolkodni. Az államtitkár asszony kiemelte az utóbbi idők innovációit, például az egyéni tanulási számlák kérdését, és ösztönző vitákat kívánt a résztvevőknek.

Andriana Sukova, az ESZA+ Bizottság elnöke, a Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős főigazgató-helyettese elmondta, a Bizottság elfogadta a Mesterséges Inteligeniáról szóló akciótervét amely az MI gyárakat, az adatkezelést szabályozza, valamint azt a stratégiát, amely a MI-vel való munka képességeinek növelésére fókuszál. Ezt követően a résztvevők elfogadták a napirendet és az előző ülés emlékeztetőjét.

Dora Krumova, az egységvezető-helyettes, tájékoztatta a résztvevőket az ESZA+ Bizottság keretében tartott technikai munkacsoport üléseiről, ahol a korábbi, immár lezárt költségvetési ciklus programjairól számoltak be mind tartalmilag, mind pénzügy-technikailag, például a források lehívásának mértékét vizsgálva.

Dominika Tadla, az ESZA igazgatóhelyettese, és Dr. Aleksandra Lewandowska, gyermek- és serdülőpszichiátriás tanácsadó a Lengyel Gyermek- és Serdülőkori Mentálhigiénés Központok projektről adott ismertetést. Elmondták, az Európai Szociális Alap+ a szociális innováció az egészségügy ellátás területét is támogatja, így a projektből mentális egészség központokat hoztak létre. Lengyelországban nyolc évvel ezelőtt még sokat kellett várni azoknak a fiataloknak, akik ellátásra szorultak. Ekkor egy kísérleti projekt indult Varsó mellett. Később vidéken is, ahol az infrastruktúra nem volt olyan fejlett, mint a fővárosban. A programok sikeresek lett, azóta 14 ezer gyermek kapott mentális segítséget. Ezen túl a projekt az egészségügyi ellátórendszerben is változást hozott. Immár 500 mentális egészségközpont jött létre, amelyeket a projekt lezárultával az állami költségvetés finanszíroz.

Miriam Fernández Jutz, a Kohéziós Közös Ellenőrzési Igazgatóság ellenőrzési koordinációért és az OLAF-fal való kapcsolatokért felelős egységvezető-helyettes bemutatta a saját jelentését (DAC jelentés). Ennek a bizottságnak fő feladata, hogy felügyelje és koordinálja az Európai Unió kohéziós politikai alapjainak (pl. Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) felhasználását, és ellenőrizze a tagállamok által végrehajtott programok pénzügyi menedzsmentjét. A szervezet együttműködik a az Európai Számvevőszékkel és természetesen az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Az előadó részletesen beszámolt az ellenőrzési irányelvekről és gyakorlatról. Elmondta, az audit módszereit és eredményeit kockázatelemzésnek vetik alá, majd számszerűsítik a kockázatokat, és azt kutatják, milyen pénzügyi korrekciókat kell elvégezni a minél veszeségmentesebb működés érdekében a pályázatok kiírásától kezdve az elszámoltatásig.

Ezt követően a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) jelenlegi helyzetéről Maite Fabregas Fernández, a Helyreállítás és Ellenálló képesség II. Igazgatóságának igazgatója, és Géraldine Mahieu, a B. Igazgatóság (Beruházás, növekedés és strukturális reformok) igazgatója beszélt. Elmondták, az Európai Unióban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) az első olyan program, amely eredményalapú finanszírozást alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a pénzkifizetések nem a felmerült költségek bemutatásán, hanem a tagállamok által előre meghatározott mérföldkövek és célok teljesítésén alapulnak. (A költségalapú elszámolás nem mindig ösztönözte kellőképpen a tényleges eredmények elérését.)

A metódus szerint a tagállamoknak helyreállítási és ellenállóképességi terveket kellett benyújtaniuk, ezeknek hatékonyan kell válaszolniuk az Európai Szemeszter keretében azonosított problémákra, ez az RRF finanszírozás előfeltétele. Egyes esetekben régóta halogatott strukturális reformok végrehajtása is cél. Az RRF előírja, hogy a költségvetésének legalább 37%-át zöld intézkedésekre, 20%-át pedig digitális intézkedésekre kellett fordítani, ezt több tagállam teljesítette, illetve túlteljesítette. Az alapok összesen 316 milliárd eurót osztottak fel eddig. 2020 és 2024 között a tagállamot a források 80 százalékát lehívták, ugyanakkor vannak még elmaradók, például Magyarország a GDP-jének jelentős százalékát hívhatná még le ebből a pénzügyi eszközből ( tegyük hozzá, sajnos erre a Bizottság és Magyarország közötti vitás kérdések fennmaradása miatt kevés az esély).

A korábbi beszámolóhoz kapcsolódott Ivana Maletić beszámolója az Európai Számvevőszék „Teljesítményorientáltság, elszámoltathatóság és átláthatóság – tanulságok az RRF gyengeségeiből" című felülvizsgálatáról. Az előadó elmondta, a tanulmány azért született, hogy a következő alkalommal már ne kövessék el ugyanazokat a tévedéseket, mint jelenleg. Először is az RFF ben nem volt követelmény a társ-finanszírozás, viszont a forrásokat strukturális átalakításokra kellett fordítaniuk a tagállamoknak. Elmondta, a hatékonyság nagy mértékben különbözött a projektek között. Néhány projekt például csak annyit vállalt, hogy megtartja a tréningeket, néhány már a tanulói létszámot is mérte, míg egy-két projekt a bizonyítványt szerzett tanulók számát is.

Az egyik probléma ezzel a támogatási formával, hogy állami segítség miatt, vagy nem célszerinti költés miatt nem lehet a pénzeket visszakérni, ha teljesülnek az úgynevezett mérföldkövek. Ezért nagyon alacsony szintű a átláthatóság, amely közpénz esetében megengedhetetlen.

Az ALMA projektről, amely az akadállyal élők számára első tapasztalatok megszerzéséhez járul hozzá külföldön és a munka világában Ruth Paserman adott elő, aki a Programozás és Végrehajtás, Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága részéről vett részt az ülésen. Az EU ALMA projektje (Aim, Learn, Master, Achieve – "tűzz ki célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!") uniós szintű kezdeményezés, amely a hátrányos helyzetű, sem munkaviszonyban, sem oktatásban vagy képzésben nem lévő fiatalokat (NEET-fiatalok) célozza meg. A projekt fő célja, hogy segítse ezeket a fiatalokat a munkaerőpiacra való bejutásban és a társadalomi beilleszkedésben.

A „Transform Together Fund" (Alakítsuk át együtt Alap) társadalmi innovációs projektet Ewa Bańkowska, a Mikrofinanszírozási Központ igazgatóhelyettese mutatta be. A lengyel, de egész Európát átölelő innovációs projekt célja, hogy támogassa a zöld és digitális átállást a társadalom rászoruló csoportjai körében. Fő célkitűzése, hogy mikro-vállalkozók, alacsony jövedelműek, munkanélküliek, nők, gazdálkodók, migránsok és menekültek számára átadja a zöld és digitális tudást, valamint a források megszerzésének ismereteit. A projekt például intézményeket, nemzeti mikrofinanszírozási szövetségeket támogat, hogy olyan innovatív megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek segítenek a zöld és digitális ismeretek és gyakorlatok fejlesztésében. Ezek a szövetségek 20 000 és 50 000 euró közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. Az ismereteket eddig összesen közel tízezer kedvezményezett hasznosíthatta. A projektnek több megvalósulása is létre jött, például a Filbo román projekt, amely mesterséges intelligencia bevonásával ad személyre szabott tanácsokat a nap 24 órájában.

Ezt követően a Lakásügyi Munkacsoport tevékenységeinek bemutatása következett. Ezt Matthew Baldwin prezentálta, az Épületek Energiahatékonyságával Foglalkozó Munkacsoport vezetője. Elmondta, kulcsfontosságú az Épületek Energiahatékonyságáról szóló Irányelv (EPBD) mea DG ENER kiemelt fontosságú jogszabálya, amely az épületek dekarbonizációját és az energiafelhasználás csökkentését célozza. Az előadó feltette a kérdést, kinek a felelőssége az átmenetet végrehajtani? Ki fizesse a költségeket? A munkacsoport az EU azon célkitűzésének eléréséért dolgozik, hogy az EU 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon.

Az Európai Szemeszter 2025.évi Tavaszi Csomag prioritásairól adott elő Katia Berti, a Bizottság képviselője. Elmondta, ezek a prioritások a versenyképesség és a szociális modell erősítése. Emellett nagy figyelmet kap a pénzügyi fenntarthatóság megerősítése, a költségvetési hiány és az államadósság szintjének uniós küszöbök alatt tartása (hiánykritérium: GDP 3%-a, adósságkritérium: GDP 60%-a. A szabályok alól viszont kivehetők azok a költségek, amelyeket a tagállamok a védelmi kiadásaik érdekében költenek el.) További feltétel a munkaerőpiaci és szociális konvergencia, a készség- és munkaerőhiány kezelése, valamint az alapvető és digitális készségek. Mindez azért, hogy kisebb legyen a szociális egyenlőtlenség és kirekesztés, valamint a gyermekszegénység.

Versenyképesség, innováció és fenntartható növekedés tekintetében a Tanácsi Csomag ösztönzi a kutatási és fejlesztési (K+F) beruházásokat, az energia-infrastruktúrát, a dekarbonizációt, valamint a zöld és digitális átállást. A bizottság három szinten elemzi a tagállamok teljesítményét; első szinten a foglalkoztatási jelentések, a második szint a mélyebb elemzések állnak, végül azok azok országok, ahol komoly kockázata van a szociális konvergencia fejlődésének (eddig három ilyen országot azonosítottak).

Ehhez kapcsolódnak a 2025. évre megfogalmazott foglalkoztatási irányelvek az EU versenyképességéhez és hosszú távú prosperitásához, és a Tavaszi Csomag, amely a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervek (RRP) végrehajtását is megköveteli a tagállamoktól.

Kozák László