Európai Szakszervezeti Szövetség a békéért

Már a konferencia helyszínének megválasztása rámutatott a szakszervezetek szándékaira: Belgrádban fogadták el az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) tagszervezeti az EU Bővítéséről szóló nyilatkozatukat. Ugyanakkor hangsúlyozták, a további bővítés nem ismételheti meg a múlt hibáit: ennek kézzelfogható javulást kell eredményeznie valamennyi munkavállaló élet- és munkakörülményeiben. Az ETUC szerint az EU bővítése nem csak a határok kiterjesztéséről szól, hanem a méltányosság, a méltóság és a demokrácia kiterjesztéséről, többek között a munkavállalói jogok megerősítésére és a Szociális Jogok Európai Pillérének teljes körű megvalósítása révén. A bővítésről szóló nyilvános viták előmozdítása kapcsán fontos szerephez kell jusson a nyilvánosság, a munkavállalók és a független szakszervezetek bevonása az érdemi vitába, és ebben a folyamatban a részvételük lehetővé tétele. A bővítésnek új fejezetet kell nyitnia, ahol egyetlen munkavállaló sem marad le, egyetlen szakszervezeti jog sem képezi alku tárgyát.

Az ETUC 2025-ös tavaszi Félidős Konferenciáján a szervezet főtitkára, Esther Lynch úgy értékelte, hogy a szakszervezeteik előtt álló kihívások az ETUC 2023-as kongresszusa óta megnövekedtek, többek között a rosszul irányított szerkezetátalakítási folyamatok és a munkahelyek megszűnésének veszélye Európában, a megélhetési költségek növekedése, az új globális és geopolitikai kihívások, az amerikai kormányzat által kivetett extra vámok és a dolgozók elleni támadások, a szomszédunkban lévő háborús konfliktus folytatása, a szélsőjobboldal erősödése, a munkáltatók és milliárdosok új támadásai a munkavállalók és a szakszervezeti jogok ellen, a dereguláció és a megszorítások fokozott erőltetése okán. A minőségi munkahelyekkel kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, egyes csoportok a munkahelyi biztonság és a munkakörülmények romlását tapasztalták.

Az Európa 41 országából résztvevő szakszervezeti delegáltak felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy az európai jövőnk, jólétünk és biztonságunk az erős demokráciától, az egyéni és kollektív jogoktól, az egyenlőségtől, a társadalmi fejlődéstől és kohéziótól, valamint a minőségi munkahelyeket, tisztességes béreket, jövedelmeket és nyugdíjakat biztosító gazdasági biztonságtól függ. Ezért meg kell erősíteni a szociális dömping, a munkahelyi bizonytalanság és az egyenlőtlenség elleni küzdelmet. Ezen célok eléréséhez kulcsfontosságúak az uniós szintű, kötelező erejű szociális minimumszabályok, a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások, a szakszervezeti és munkavállalói jogok, a tájékoztatás, a konzultáció és a részvétel, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint a szilárd szociális védelem és a hosszú távú gondozás, a magas színvonalú közszolgáltatásokhoz való általános hozzáférés.

Az EU-nak be kell váltania a felfelé irányuló társadalmi konvergencia megteremtésére tett ígéretét. A dolgozó emberek és szakszervezeteik ezért ragaszkodnak a Szociális Jogok Európai Pillérének teljes körű végrehajtásához. Meg kell erősíteni a kollektív tárgyalásokat, többek között a minimálbérről szóló irányelvvel, valamint a nemzeti cselekvési tervekkel, hogy a munkavállalók védelme érdekében fokozatosan a kollektív szerződések 80%-os lefedettséget biztosítsanak.  

A szakszervezeti delegáltak úgy vélik, hogy a minőségi munkahelyekre és szociális modellünkre szilárdan épülő erős gazdaság biztosíthatja Európa gazdasági és társadalmi sikerének alapját. Ezért van sürgősen szükség nagyszabású, szociális feltételekhez kötött beruházásokra a társadalmi, gazdasági és területi kohézió, az iparpolitika, az infrastruktúra, a közszolgáltatások, az igazságos zöld és digitális átmenet, valamint a tudás - az oktatástól és a szakképzéstől a kutatásig és az innovációig - fellendítése érdekében.

Az ETUC javaslata szerint az uniós adószabályokat fel kell függeszteni, hogy lehetővé váljanak a gyors beruházások ezeken és más kulcsfontosságú területeken, valamint ki kell dolgozni az állandó közös beruházási eszközöket, és igazságosabb adórendszert kell biztosítani, beleértve a pénzügyi tranzakciós adót és a váratlanul felmerülő adókat. Jobb közbeszerzési szabályokra és szociális feltételrendszerre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a közpénzeket a kollektív szerződés által biztosított minőségi munkahelyek biztosítására, és ne vezérigazgatói bónuszokra vagy részvény-visszavásárlásokra fordítsák.

Sok szó esett a Konferencián a 2025 eleje óta elkezdődött deregulációs folyamatról is. A munkáltatók azon narratívája, amely az uniós jogszabályokat teherként mutatja be, veszélyt jelent az európai projektre nézve. A hozzászólók véleménye egységes abban, hogy a versenyképesség a munkavállalói jogokat aláásó deregulatív megközelítésének nincs helye Európában. Az úgynevezett „Omnibus I” nagyon veszélyes deregulációs kezdeményezés, és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvet meg kell védeni.

Az ETUC perspektívája szerint a szociális modellünk, a beruházások és a minőségi munkahelyek, valamint a stratégiai autonómiával rendelkező ambiciózus iparpolitika és a megfizethető, megbízható és tiszta energiát a középpontban biztosító kezdeményezések fogják megteremteni a fenntartható versenyképesség és az európai projekt gazdasági és társadalmi sikerének alapját - nem pedig a kudarcos megszorító vagy deregulációs megközelítések. Ahogyan azt az uniós szerződések is kimondják, a célnak „egy magasan versenyképes, szociális piacgazdaság kiépítésének kell lennie, amely a teljes foglalkoztatottságot és a társadalmi haladást célozza”.

Az ETUC Félidős Konferencián több kezdeményezés is napvilágot látott. A Szakszervezetek a Békéért kezdeményezés alapját a szakszervezeti értékek központjában álló béke megteremtésének fontossága ihlette. A szakszervezetek létfontosságú, de gyakran láthatatlan szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, a béketeremtő erőfeszítésekben és az újjáépítésben. A Béke és Szolidaritás Fórum ősszel veszi kezdetét, amely a szakszervezetek béketeremtésben és újjáépítésben való részvételének példáit mutatják be világszerte. A „Szakszervezetek a békéért” eszköztár, amely digitális forrásokat tartalmaz a nemzeti tagszervezetek számára, tényekkel, esettanulmányokkal és támogató anyagokkal kívánja segíteni fejleszteni kollektív kapacitásunkat a béketeremtésben.

Az ETUC meghirdette az Emilio Gabaglio-díjat is, amellyel olyan kiemelkedő szakszervezeti tevékenységet díjaznak majd, amely megtestesíti az erős, egységes európai szakszervezeti mozgalom értékeit és jövőképét. Emilio Gabaglio 1991 és 2003 között volt az ETUC főtitkára, az Ő öröksége a párbeszéd, a szolidaritás és a határokon átnyúló munkavállalói jogok iránti elkötelezettség - olyan alapelvek, amelyek továbbra is vezérlik európai szakszervezeti mozgalmunkat.

A díj a következő hat területen végzett kiemelkedő tevékenységeket ismeri el:

1. Az európai szakszervezetek építése

2. A határokon átnyúló szolidaritás demonstrálása

3. A szakszervezeti mozgósítás fejlesztése kedvezőtlen körülmények között

4. Harc a szélsőjobboldal ellen

5. Digitális szakszervezetek

6. Tagok bevonása és szervezés

A harmadik nagy kezdeményezés a Szakszervezeti Megújítási Központ felavatása volt, mely a tagszervezésben és tagmegtartásban kíván nagy segítséget nyújtani az ETUC tagszervezeteinek rendezvények, képzései, online akciói által.

A szerb szakszervezeti konföderációk, a CATUS és a LIGA Szakszervezetek partnerszervezete, a Nezavisnost lelkes aktivistái remek házigazdaként vizsgáztak a 45 millió európai munkavállaló hangját hallató ETUC Félidős Konferencia megrendezésében.

Ha-