ESZA+ pénzek a rászoruló háztartások számára

Az ülést az Európai Unió soros elnökségét adó Cseh Köztársaság munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszterhelyettese, Martina Stepankova üdvözölte. Bevezető szavaiban elmondta, a cseh elnökség számára sok megoldandó feladat merült fel, például a félmillió országba érkezett menekült, vagy az energiaválság. Emellett beszámolt a Cseh elnökség által végzett munkáról, megemlítve a foglalkoztatás témakörében az úgynevezett Munkacsomag, vagy a munkafeltételek javítása témakörében a Platformmunkásokról szóló irányelv megalkotásának állását.

Ezt követően Andriana Sukova, az alapokért, a méltányos átmenetért és az elemzésért felelős főigazgató-helyettes, a Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának vezetője vázolta, hogy a Bizottság jelenleg ellenőrzi, hogy a Szociális Pillér előírásainak a tagállamok által történő elfogadását, azt, hogyn áll a folyamat, illetve, hogy a Szociális Pillérben megfogalmazott előírások megtalálhatók-e a tagállamok pályázatainak horizontális előírásai között.

Az ESZA+ Bizottság előző plenáris ülésének jegyzőkönyvének elfogadása után a bizottság munkacsoportjai üléseinek összefoglalója következett. A munkacsoportok a foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás, a költségvetési és tervezési ciklussal foglalkoznak és feladatuk, hogy a 2021-2017 közötti programozással kapcsolatos problémákat feltárják, valamint levonják a tanulságokat a jövőbeli programozás érdekében.

Loris Di Pietrantonio, a Foglalkozási és Szociális Ügyek Főigazgatásának költségvetési és tervezési előadója elmondta, a 2020. évi munkaprogramot értékelték, és ezek között vannak úgynevezett alulteljesítő programok, és vannak, amelyekre nagyobb igény van, de valamilyen ok miatt korszerűsíteni kell a programhoz jutás feltételeit. Alulteljesítő program volt például a szociális NGO hálózatra kiírt program, ezek újraindítását és forrásigényét át kell gondolni, viszont például az EURES programon belül a szakképzési mobilitás program jelentősége megnőtt. (Az EURES program a Bizottság által indított európai foglalkoztatási szolgáltatás, amelyet álláskeresésre is használhatnak az európai polgárok.) Hozzátette, összességében 135 millió eurót szán az alap a munkaerőpiac fellendítésére. Ezen túl az európai csatlakozási folyamatra is jelentős forrásokat fordít az alap.

A 2023: A készségek európai éve napirendi pontot Ruth Paserman, a Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóság képviselője vezette elő. Elmondta, sok kihívás közül – a demokrácia kihívás, a digitális kihívás, a generációs kihívás – a munkaerő fejlesztése játssza a legfontosabb szerepet napjainkban. Mindez a képzéssel orvosolható. Tanulmányok szerint a jövőben a foglalkoztatott munkavállalók 90 százaléka digitális készségeket kell, hogy használjon. Mindez a nagyvállalatoknak talán nem okoz problémát, de a munkavállalók döntő részét foglalkoztató Kis és Középvállalkozások számára mindez valódi kihívást jelent.

Az Európai Unió a szakképzést középpontba helyező kezdeményezése négy prioritást fogalmazott meg. Egyrészt az oktatásba történő befektetések ösztönzése, ezzel kapcsolatosan hatékonyabb és beruházások ösztönzése, a készségek relevanciájának erősítése, a munkavállalók szándékainak a munkaerőpiaci igényekkel történő összehangolása, valamint a munkavállalók számára vonzó feltételek teremtése – beleértve a harmadik országokból érkező munkavállalókat is. Továbbá a képzések feltételeinek javítása is fontos célja a kezdeményezésnek.

A vitában felmerült, hogy például mennyire fontos a képzettségek nemzetközi versenye, amely rendezője Oroszország lett volna, de a rendezvény most Lengyelországhoz került. Felmerült, hogy fontos a készségfejlesztés, de jelenleg a jelenlegi képességeket sem használjuk ki megfelelően, például ha egy mérnök fejlettebb országokba költözik, és alkalmasint taxisofőrként dolgozik, ez pazarlás.

Ezt követően az Európai Akkumulátor Szövetség (EBA) bemutatása következett. Például az autógyártás elektronizálásával rohamosan fejlődő európai iparági szereplők, az akkumulátorgyártók szövetséget hoztak létre, amelyet képviselője, Oana Penu mutatott be. A szövetség magában foglalja a nyersanyaggyártástól az újra hasznosításig az ágazat minden szegmensét, és magyar tagja is van. Oana Penu beszélt arról, hogy az előrejelzések szerint a szektor 2025-re 4 millió új állást hoz létre, és kb. 250 milliárd euró termel majd. Mindehhez hozzávetőlegesen 800 ezer munkavállalót kell átképezni. A vitában kérdésként merült fel, hogy ha az akkumulátorgyártás ennyire fejlődik és nyereséges, akkor mi indokolja az európai adófizetők pénzét ennek további fejlesztésére fordítani.  

Az infláció és az energiaárak növekedésének az EU lakosságára gyakorolt hatásáról Frank Siebern-Thomas adott elő, aki az Igazságos, Zöld-és Digitális átmenet osztályvezetője a Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságon. Siebern-Thomas azt a kérdést elemezte, hogyan hatnak a megemelkedett energiaárak és az infláció az ESZA+ program irányítására és a célkitűzések megvalósítására.

Siebern-Thomas először a politikai és gazdasági kontextust mutatta be, például az energiaárak növekedésének folyamatát, és azt a kérdést elemezte, milyen kihívások adódnak ebből a tagállamokra. Először is meg kell ismernünk azt a fogalmat, hogy energiaszegénység. Az előadó európai összehasonlítást mutatott be arról, a tagállamok lakosai milyen arányban nem engedhetik meg maguknak azt, hogy elég meleg legyen az otthonukban, illetve, hogy milyen arányban vannak elmaradásban a számláik fizetésével. Elmondta, a zöld átmenet érdekében, illetve az orosz energiafüggőség elleni lépésként született meg a RePower EU terv 2022 májusában. Ebben az EU az energiaforrások diverzifikációjának fokozását, a tiszta energiatermelés arányának növelését és az energiafogyasztás általános csökkentését célozta meg.

Az energiaárak növekedése miatt 2022 októberében a pénzügyi alapok felhasználásának módosítása történt, így például az ESZA pénzeket fel lehet használni például a közvetlen jövedelemtámogatásra a rászoruló háztartások számára az energiafogyasztás költségeihez. További nemzeti és uniós intézkedések is történek a nyár folyamán, amelyek közül említésre méltó az adójóváírás, energiaköltségek kompenzációja, az állami támogatás, vagy a közös beszerzési és szolidaritási mechanizmusok a kiszolgáltatott fogyasztók támogatására.

Frank Siebern-Thomas hangsúlyozta, az igazságos átmenet az az alapelv, amely méltányosságot és szolidaritást követel meg mindenki számára, és megköveteli, hogy az EU a politikaformálás során foglalkozzon szociális és munkaügyi szempontokkal is, különösen a szociális jogok európai pillérével összhangban lévő átfogó szakpolitikai csomagok tárgyalásakor. Hangsúlyozta, az alapelv hangsúlyozza a szociális partnerek érdemi bevonását is.

Ezt követően Andriana Sukova, az alapokért, a méltányos átmenetért és az elemzésért felelős főigazgató-helyettes az Európai szemeszter úgynevezett Őszi csomagját mutatta be. Elmondta, az őszi csomag elfogadásával hivatalosan is kezdetét veszi a 2023-as európai uniós szemeszter ciklusa, amelynek állomásai az adott ország gazdasági, foglalkoztatási és szociális fejleményeiről történő áttekintés, és azoknak a kihívásoknak azonosítása, amelyekkel a tagállamok szembesülnek. Ezt követően a Bizottság áttekinti a helyreállítási és rugalmassági tervek végrehajtását. Majd közzéteszi az országjelentések és az országspecifikus programokra vonatkozó javaslatait, 2023 tavaszán pedig ajánlásokat ad ki.

Az eddigi megállapítások azt mutatják, hogy az európai országok jelentős munkaerő-piaci eredményeket értek el, de fokozódott a bizonytalanság. 2022 második negyedévére az EU-ban a foglalkoztatási ráta elérte a 74,8%-ot, ami rekord magas eredmény, a munkanélküliségi ráta pedig 6,1%-os – rekord alacsony szintre csökkent. Ugyanakkor a javulás ellenére a fiatalok, a nők és a nem EU-ban született személyek még mindig nagyobb munkaerő-piaci kihívásokkal szembesülnek, csakúgy, mint a fogyatékkal élők és az idősebb munkavállalók. Továbbá magas a nemek közötti foglalkoztatási szakadék. Ez a második negyedévben 10,7 százalékpont. A munkaerőhiány 2020 második negyedéve óta nő. A felnőtteknek csak 10,8%-a vett részt tanulásban vagy átképzésben, ezen belül az alacsonyan képzettek pusztán 4,3%-a. Digitális alapismeretekkel a felnőtt lakosság 54%-a rendelkezett, ugyanakkor az újonnan létrejött munkahelyek 90 százaléka digitális készségeket igényel.

A Bizottság euró-térségre vonatkozó ajánlása már hozzáférhető. Az ebben foglaltak szerint az Uniónak tartózkodnia kell a költségvetési expanziótól, mivel ez felerősítheti az inflációt. A célzott energiatámogatások közös megközelítéséről kell megegyezni, a fiskális intézkedéseket összehangolni. Az ajánlás kiterjed a közszféra beruházásainak fenntartására, a bérek nyomon követésére, a vállalkozások környezetének javítására és a makroszintű pénzügyi stabilitás megőrzésére.

A következő napirendi pont a Világbank jelentésének bemutatása volt az Európai Green Deal megvalósítása témakörében, amelyben Rafael De Hoyos Navarro, a szervezet vezető közgazdásza elemzett. Az EU három célkitűzése, hogy 2030-ra az üvegházhatást előidéző kibocsátást a 1990 es évi szint felére kell csökkenteni, és törekedni kell a 0 százalékos nettó kibocsátásra 2050-ig. Fontos cél, hogy a tagállamok GDP-it az energiafelhasználás növelése nélkül kell növekedési pályára állítani. Az előadás végén az átalakulás humán faktorával, munkaerő és képzésigényével foglalkozott, amely kulcsfontosságú a feladatok végrehajtása szempontjából.

Végül a küldöttek a 2014-2020-as programozási időszak utólagos értékelésének tervezésével kapcsolatos kérdésekről kaptak tájékoztatást. 

Kozák László