A kikapcsolódás joga

Egyre elterjedtebb az otthoni munka a járványhelyzetben, ezért az Európai Szakszervezeti Szövetség arra kérte a Bizottságot, kezdeményezzen jogalkotást, hogy a munkavállalók a munkaidő végeztével – hátrányos következmények nélkül - kikapcsolhassák a munkáltatók üzeneteit.

A kikapcsolódás joga

Az Európai Szakszervezeti Szövetség Végrehajtó Bizottsága határozatában felszólította az Európai Bizottságot, hogy késedelem nélkül indítson jogalkotási kezdeményezést a kapcsolat bontásához való jog (Right to disconnect) alkalmazásáról és érvényesítéséről európai irányelv formájában. Az EU-irányelvnek többek között a következő kulcselemeket kell biztosítania:

  • Azon minimális követelmények és hatékony intézkedések meghatározását, amelyek keretében a munkavállalók és szakszervezeteik a kapcsolat bontásához való joggal élhetnek;
  • Garanciát, hogy az irányelv alkalmazható legyen valamennyi munkavállalóra, tekintet nélkül a foglalkoztatási helyzetükre, tevékenységükre, az állami és a magánszektorra egyaránt, különös figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabb munkavállalókra és a gondozási felelősséggel rendelkezőkre;
  • Hatékony szabályozást, amely megakadályozza a munkáltatókat abban, hogy megköveteljék a munkavállalók közvetlen vagy közvetett elérhetőségét az egyéni vagy kollektív megállapodás szerinti munkaidőn kívül;
  • Annak az időnek a meghatározását, amely alatt a munkavállaló rendelkezésre áll vagy elérhető a munkáltató számára, továbbá annak biztosítását, hogy a kapcsolat bontásának joga ne csak a munkaidőhöz, hanem a munkaterheléshez is kapcsolódjon;
  • Annak biztosítását, hogy a munkavállalók (ideértve a határokon átnyúló munkát végző munkavállalókat is) teljes körű tájékoztatást kapjanak munkakörülményeikről és különösen minden olyan elemről, amely a kapcsolat bontásához való jog alkalmazása és érvényesítése szempontjából releváns;
  • A szociális partnerek, valamint az adatvédelmi felügyeleti hatóságok szerepének biztosítsát, hogy a munkavállalók magánélethez és adatvédelemhez való jogának védelmében a munkáltatók felügyeleti eszközöket csak szükség esetén és arányosan használjanak;
  • Annak biztosítását, hogy minden (digitális) szakmai tanulási és képzési tevékenységet munkának kell tekinteni, és azokat a megbeszélt munkaidőben kell lebonyolítani;
  • Annak garantálását, hogy a munkavállalóknak, szakszervezeti képviselőknek a kapcsolat bontási joguk alkalmazásához és érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket / eszközöket használva, ne kelljen szembesülniük negatív következményekkel, például elbocsátás vagy más megtorló intézkedések kockázatával;
  • Annak garantálását, hogy a munkavállalók és szakszervezeteik / munkavállalóik képviselői megfelelő és gyors hozzáférést kapjanak a bírósági és közigazgatási eljárások keretében létrejött, az ezen irányelvben előírt valamennyi jog gyakorlása vagy érvényesítése által okozott hátrányos bánásmód kapcsán keletkező dokumentumhoz;
  • Annak garantálását, hogy a tagállamok biztosítják a megfelelő végrehajtást egyrészt a szociális partnerek, másrészt a nemzeti munkaügyi vagy más ellenőrző hatóságok révén;
  • A szabályozás visszavonás-mentességet és kedvezőbb rendelkezéseket tartalmazó záradékot nyújtson, amely egyértelművé teszi azt is, hogy az irányelv semmit sem értelmezhet úgy, hogy korlátozza vagy hátrányosan befolyásolja a nemzetközi és európai emberi jogi normákat.

h.a.