A szociális partnerek figyelmen kívül hagyása a munkavállalók kiszolgáltatottságát erősíti
2020. október 21-én egy a kapacitás fejlesztésről szóló európai uniós projekt keretén belül került sor a magyar és az európai szociális partnerek online megbeszélésére, amely megbeszélést követően a LIGA Szakszervezetek levelet írt az Európai Szakszervezeti Szövetség részére.
A projekt célja a tagállami szociális partnerek kapacitásának fejlesztése, elsősorban annak érdekében, hogy az EU szintjén segítse az európai szociális partnerek által elfogadott keret-megállapodások tagállami szintű végrehajtását. A projekt keretében kerül sor a megállapodások magyar nyelvű lefordítására, az egyes megállapodások átvételét segítő szemináriumok megtartására, s olyan külön ülésekre is, amelyeken a szociális párbeszéd (elsősorban kétoldalú) tagállami nehézségei kerülnek megvitatásra a nemzeti szociális partnerek és az európai szociális partnerek képviselőinek, s lehetőség szerint a kormány képviselőjének részvételével.
A magyar szociális partnerek komoly nehézségekről számoltak be az európai szociális partnerek által kötött keret-megállapodások hazai átvételét illetően, és ez akéslekedés jelentősen hátráltatja azok végrehajtását. Emellett a szociális párbeszéd hazai aktuális helyzetének ismertetése kapcsán is megfogalmazódott az igény mindkét fél részéről egy sokkal hatékonyabb és a partnerek véleményét érdemben elismerő dialógus kialakításának az igényére. A COVID19 járvány kapcsán felmerült kérdésekreLIGA Szakszervezetek elnöke, Doszpolyné dr. Mészáros Melinda megerősítette, hogy ősszel nehézkesebb az érdekegyeztetés, mint az ún. első hullám idején volt. Ismertette, hogy a járvány első szakaszában fizetett bértámogatás augusztus 31-én lejárt, a kormány most a beruházásokra, és ezeken keresztül a munkahelyteremtésre és a munkahelyek megőrzésére koncentrál. Véleménye szerint a digitalizáció okozta megváltozott munkakörülmények miatt a képzés és az átképzés előtérbe kell, hogy kerüljön az EU-s támogatásokat illetően. A hazai szociális dialógus az elmúlt években jelentősen meggyengült, mely abból ered, hogy a kormány nem tekinti egyenrangú feleknek a partnerség résztvevőit, s míg vannak ügyek, melyekben sikereket könyvelhetnek el a szakszervezetek, általánosságban elmondható, hogy a tájékoztatás, véleménykérés, egyeztetés a kormány részéről a döntéselőkészítő mechanizmust megkerülve nem történik meg vagy az esetek egy részében későn jut el a szociális partnerekhez, ezzel gyakorlatilag kizárva az érdemi észrevétel lehetőségét.
Az ülést Peter Scheerer, az Európai Szakszervezeti Szövetség szakértője vezette, akihez a megbeszélés után Doszpolyné dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke levélben fordult a szervezet támogatását kérvee a megbeszélésen kialakított álláspontokat illetően.
A LIGA Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a kétoldalú bipartit egyeztetéseknek nincs hagyománya, és ehhez mérten nem alakult ki olyan struktúrája sem, amely a nemzeti szociális partnerek, így a munkáltatói és a munkavállalói oldal kétoldalú egyeztetéseinek következtében létrejövő megállapodásokat jogi keretek közt érvényesítené. A kormányzati oldal jóváhagyása hiányában a nemzeti szociális partnerek ugyan tárgyalhatnak, de ezen ajánlásoknak nincsen jogilag kötelező érvényű hatálya. A munkavállalói és a munkáltatói oldal a megbeszélések tematikáját illetően egyetértett abban, hogy a közeljövőben nyitottak a hazai viszonylatban is aktuális megállapodásokat megtárgyalni, melyek a 2017-es Aktív idősödés és Generációk közötti szolidaritás, valamint a 2020-as Digitalizációról szóló megállapodások.
A LIGA Szakszervezetek aggodalmát fejezte ki az Európai Szakszervezeti Szövetség felé a szociális párbeszéd leépítése irányába mutató negatív tendenciák miatt, mely Magyarországon kívül számos más országban is megfigyelhető az egyeztetések különböző szintjein. Például az ágazati szintű tárgyalások visszaszorulása és a kollektív szerződések egyoldalú felmondása a szociális párbeszéd negatív megítélését vonja maga után, s ez a negatív spirál gyengíti maguk a szociális partnerek megítélését is. A társadalmi párbeszéd figyelmen kívül hagyása nagyon veszélyes utat jelöl a munkaügyi kapcsolatokban, melynek következtében a munkavállalók kiszolgáltatottabbá válnak.
Ezen folyamatot szemlélteti az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvény is, melyet egyeztetés nélkül fogadott el a magyar kormány 2020 október elején. A LIGA Szakszervezetek elnöke a magyar egészségügyi dolgozók támogatását kérte, mert a nemrég elfogadott törvény aránytalan korlátozást vezet be az egészségügyben foglalkoztatottak részére, továbbá jelentősen korlátozza a helyi és ágazati szakszervezetek jogosítványait, megtiltja a kollektív szerződéskötést és sajátos szabályok alapján kívánja biztosítani a sztrájkjog gyakorlását is, ezzel érdemben csorbítva a munkavállalói érdekképviseletek jogait. A törvény az ILO 87. és 98. Egyezményeit is sérti.
A szociális partnerek kormányzati pénzügyi támogatásait a pandémiára való tekintettel a 2020-as évben csökkentették és előre láthatólag a jövő évi költségvetés is csökkeni fog. A LIGA Szakszervezetek ezért szeretné, ha a nemzeti szociális partnerek közvetlen európai támogatásokat vehetnének igénybe kapacitásbővítés céljából. Tekintve, hogy az EU-s támogatási forrásokkal kiírt hazai pályázatokra a szociális partnerek csak nehezen, vagy nem tudnak pályázni, a LIGA Szakszervezetek kéri az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatását ahhoz, hogy segítse elő az EU-s pályázatokhoz való közvetlen hozzáférési lehetőségeket a nemzeti szociális partnerek számára.
A 2020 október 21-ei online megbeszélés következtében a fenti információkat és az Európai Szakszervezeti Szövetségnek feltett kéréseket a LIGA Szakszervezetek eljuttatta Peter Scheerer részére, kérve közvetlen közbenjárását.
Összeállította: Hangonyi Adrienn
