A köztulajdonban álló vállalatokról
Az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Bizottság Munkaügyi Kapcsolatok Albizottsága, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Munkagazdaságtani Központja 2016. november 4-én 9.30 órai kezdettel a Budapesti Corvinus Egyetemen szakmai fórumot rendez, a „Munkaügyi kapcsolatok a ’köztulajdonban álló’ vállalatoknál” címmel.

A rendezvény közvetlen előzménye a 2015 szeptemberében és 2016 márciusában „Új Közmenedzsment és munkaügyi kapcsolatok a magyar közszolgálatban”, illetve „Új Közmenedzsment és munkaügyi kapcsolatok a közalkalmazotti területeken” címmel ugyanitt megrendezett fórumok.1
A közigazgatás, illetve a magyar jog szerinti közalkalmazotti területek mellett most az angolszász irodalomban ugyancsak Public Sector-hoz tartozó területek: az állam/önkormányzati tulajdonú vállalatokra fókuszálunk. Mivel az ilyen többségi állami/önkormányzati tulajdonú vállalatok (többnyire közművek, közlekedés-posta, közfeladatok ellátása, speciális termelő vállalatok) munkaügyi viszonyait Magyarországon a Munka törvénykönyve szabályozza (2012-óta erre a területre speciális szabályokat is megfogalmazva), sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ezek is a „közszféra” részét képezik. Fórumunk tehát ezeknek a területeknek az átalakuló viszonyaival foglalkozik: egyrészt a 2012. évi Munka törvénykönyv által bevezetett speciális szabályokkal, illetve azok hatásaival, másrészt pedig az állami tulajdonos foglalkoztatói szerepével, munkaügyi politikájával.
A téma aktualitását - viszonylagos ismeretlensége mellett - az is indokolja, hogy a jelenlegi kormány politikája bővíti az állami/önkormányzati vállalatok körét, s a privatizáció visszafordítása során mind a vállalati HR menedzsment, mind az érdekképviseletek, mind pedig a munkavállalók az átmenet sajátos problémáival találkozhatnak. A rendszerváltás után miért került a versenyszféra jogi szabályozása alá ez a terület, miközben a hasonló cégek munkavállalói számos nyugat-európai országban akkor (még) a közszolgálathoz tartoztak? Kapcsolódott-e a jogalkotói cél a megvalósítandó privatizációhoz, kiszervezéshez? Mi indokolta két évtized után, hogy a ’köztulajdonban álló’ vállalatokra speciális szabályokat iktassanak a korábban egységes Munka törvénykönyvébe? Összhangban van-e ez a merev szabályozás a Nyugat-Európában ezekben az ágazatokban is érvényesülő Új Közmenedzsment felfogással, a privatizáció-kiszervezés különféle útjaival, vagy éppen a magyarországi foglalkoztatás rugalmasítását célzó törvényi változásokkal? Vagy a speciális szabályok éppen az egységesebb közszolgálati szabályozás felé mutató lépésként értékelendők, hiszen másfelől az új Munka törvénykönyve és a sztrájkjog változásai megjelentek a közalkalmazotti jogállási törvényben is? A közalkalmazottakkal összevetve kérdés, hogy miért csak bizonyos tárgykörökben ír elő eltérő szabályokat a törvény, és miért éppen ezeket a kérdéseket szabályozza? Okozott-e változásokat a változó törvényi szabályozás az érdekképviseletek helyzetében, a vállalati és ágazati kollektív alkuban, illetve az ágazati párbeszédben? Az új Mt.-ben bevezetett korlátozásokat mivel kompenzálja a jog vagy a gyakorlat ebben a körben? Mennyiben érvényesül az állami vállalatoknál önálló HR politika, s mennyiben határozza azt meg a tulajdonos, illetve az azt képviselő állami szervezet. Van-e sajátos állami (önkormányzati) humán erőforrás gyakorlat? A közszolgálati modelleknél maradva: vannak-e az alkalmazottak szakmai kvalitásait, teljesítményét értékelő-önértékelő rendszerek, vagy éppen fordítva, esetleg a hagyományos érdem-alapú közszolgálat, az életpálya modell a jellemző? Milyen az állam mint munkáltató bér- és foglalkoztatáspolitikája? Modell-munkáltató, magas bérekkel és mintaszerű munkahelyi viszonyokkal, vagy piackövető, alkalmazkodva a helyi versenyszférabeli munkáltatói gyakorlathoz. Vagy éppenséggel bérvisszafogó, a munkaügyi kapcsolatok leépítésében játszik úttörő szerepet? Milyen szerepe van ezekben a kérdésekben a szakszervezeteknek és a kollektív szerződéseknek? Hogyan vesznek részt az állami vállalatok, illetve szakszervezeteik a versenyszféra országos és ágazati érdekegyeztetésében, vagy esetleg a helyi közalkalmazotti érdekegyeztető fórumokon? Kellene-e külön a szociális párbeszéd fórum erre a területre? Hogyan változott a szakszervezetek nyomásgyakorló képessége, véget vetett-e az új szabályozás a korábban erre a területre jellemző erős sztrájkaktivitásnak? Fenti kiinduló kérdéseink részben eltérnek a szűkebben vett közszféra átalakítása kapcsán korábban feltettekhez. Ezúttal egy munkajogi bevezető előadáson túl igyekeztünk olyanokat is meghívni, akik gyakorló szakemberei az állami vállalati szféra munkaügyi kapcsolatainak.
Neumann László
1 Az elsőről részletes beszámoló olvasható a Mélypataki Gábortól: http://www.munkaugyiszemle.hu/kozmenedzsmentes-munkaugyi-kapcsolatok-magyar-kozszolgalatban-konferenciabeszamolo
A tervezett program:
10:00 - 10.15 A szakmai rendezvény megnyitása - Neumann László levezető elnök
10:15 - 11:00 Dr. Berke Gyula (PTE): a köztulajdonban álló munkáltatók munkajoga
11:00 - 11:20 Simon Csilla (MVM): A köztulajdonban álló vállalati HR sajátosságai
11: 20 - 11:40 Jäger István (BKV): Egy vállalat szakszervezet lehetőségei köztulajdonban álló vállalatnál
11:40 - 12:00 dr. Sebestyén István (MNV): Van-e az állami tulajdonosnak bér-és foglalkoztatáspolitikája?
12:00 - 12:20 dr. Szabó Imre (VDSZSZ): Gúzsba kötve táncolni? - munkavállalói érdekképviselet állami vállalatnál
12:20 - 12:50 dr. Szilágyi József: (EVSZ) A vegyes tulajdon okozta problémák ágazati kollektív alkuban
12:50 Vita
A rendezvényre a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának „akvárium-termében” (Budapest, IX. Közraktár u. 4-6., I. emelet) kerül sor.
A szakmai fórum ingyenes, de regisztrációhoz kötött a miskolcmunkajog@gmail.com, e-mail címen október 23.-ig.