Az MNB célsávjába csökkent az infláció

12 hónap alatt, 2024. novemberhez viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 3,2%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,6%-kal), ezen belül az édesipari lisztesárué 15,9, a kávéé 14,9, a büféáruké 11,3, a tojásé 11,2, a csokoládé, kakaóé 10,7, az étolajé 10,1, az iskolai étkezésé 7,5, a péksüteményeké 6,7, az alkoholmentes üdítőitaloké 4,9%-kal. A termékcsoporton belül a margarin ára 28,3, a liszté 15,3, a tejtermékeké 11,4, a tejé 8,1, a sertéshúsé 7,8, a párizsi, kolbászé 7,0, a cukoré 4,7%-kal mérséklődött. A háztartási energiáért 9,8%-kal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 22,0, az elektromos energia 2,1%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 9,0%-kal. A szolgáltatások 6,5%-kal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a testápolási szolgáltatások 9,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,2, az egészségügyi szolgáltatások 8,6, a lakbér 8,0, a sport, múzeumi belépők 7,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21,5, a szobabútorok 5,9, a fűtő- és főzőberendezések 3,0, az új személygépkocsik 1,7%-kal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 5,0%-kal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,1%-kal drágultak.

1 hónap alatt, 2025. októberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,2%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva átlagosan nem változott). A tojás 3,6, az étolaj 2,7, a büféáruk 1,1, az édesipari lisztesáru és a kenyér 1,0-1,0, a tej és a cukor 0,6-0,6%-kal többe kerültek. A termékcsoporton belül a gyümölcs- és zöldséglé ára 3,2, a csokoládé, kakaóé 3,1, a vaj-, vajkrémé 2,1, a sajté 1,2%-kal mérséklődött. A ruházkodási cikkek 0,7%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gázért és a palackos gázért is 0,4-0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal csökkent. A járműüzemanyagok ára 0,6, a gyógyszer, gyógyáruké 0,1%-kal mérséklődött.

Az infláció csökkenése több tényező eredménye: a tavaly novemberinél (0,9%) jóval kisebb volt az élelmiszer-drágulás (0,2%), visszafogott a ruházkodási cikkek áremelkedése, segített a gázárak technikai alapú csökkenése, illetve az üzemanyagárak esése is. Emellett (bár még mindig magas) csökkenni tudott a szolgáltatásárak növekedési üteme (6,7%-ról 6,5%-ra). Érdekesség, hogy az erős forint ellenére a tartós fogyasztási cikkek áremelkedési üteme 2,9%-ra gyorsult, de ennek a hatása a teljes árindexre kisebb volt, mint a lehúzó tényezők.

Összességében a kedvező adatok és a kockázatok körüli kettősség továbbra is jellemző az inflációs folyamatokra. Az év második felére az átárazások intenzitása nagyot csökkent (a negyedéves évesített maginfláció mindössze 2,2%). Ugyanakkor az éves maginfláció még mindig 4,1%, ami mutatja, hogy az év eleji árfolyamatok nagyon meghatározók az infláció szempontjából.

Tavaly november óta most először fordult elő, hogy az MNB célsávjába csökkent az infláció, azonban ez még messze nem elegendő a kamatcsökkentéshez, hiszen az árréstopok mintegy 1,5%-kal mérsélkik az áremelkedés ütemét, tehát ezek nélkül az alapfolyamatok még mindig 5% feletti árdrágulást eredményeznének.

Az infláció (és a monetáris politikai döntések) alakulásának szempontjából esetében a jövő év eleji árváltozások lesznek a meghatározók. Ezzel kapcsolatosan vegyes a kép: az idei év elején tapasztalt óriási inflációs meglepetésre talán nem kell számítani, hiszen a forint árfolyama most ellentétes pályát járt be. Az erősödő forint mellett valószínűleg nem nyomják majd meg az átárazásnál úgy a ceruzát a gazdasági szereplők, mint egy jelentősebb árfolyamgyengülés után. Szintén kedvező fejlemény, hogy az energiaárak alacsony szinten vannak. Ugyanakkor az inflációs várakozások még mindig nem horgonyzottak, a kormány a választási készülődésben most tol ki egy csomó pénzt a lakossághoz, és közben elvárja a vállalatoktól a jelentős béremelést, ami a munkaerőköltség oldaláról okozhat inflációs nyomást.