Lassul az infláció

12 hónap alatt, 2024. decemberhez viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 2,6%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,3%-kal csökkent), ezen belül a csokoládéé, kakaóé 13,5, az édesipari lisztesárué 12,4, a kávéé 12,0, a büféáruké 11,8, az iskolai étkezésé 8,1, az éttermi étkezésé 8,0, az alkoholmentes üdítőitaloké 6,6, az étolajé 5,8, a péksüteményeké 5,6, a tojásé 3,5%-kal. A termékcsoporton belül a margarin ára 27,8, a liszté 11,6, a tejtermékeké 14,3, a tejé 12,3, a sertéshúsé 9,8, a párizsi, kolbászé 5,5, a sajté 5,3, a cukoré 4,0%-kal mérséklődött. A háztartási energiáért 8,9%-kal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 19,8, az elektromos energia 2,2%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,1%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,6%-kal. A szolgáltatások 6,8%-kal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 14,3, a testápolási szolgáltatások 9,8, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a lakásjavítás és -karbantartás 9,0, az egészségügyi szolgáltatások 8,9, a sport, múzeumi belépők 8,7, a lakbér 5,7%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 24,5, a szobabútorok 5,0, a fűtő- és főzőberendezések 2,3, az új személygépkocsik 2,7%-kal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 8,6%-kal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,1%-kal drágultak.

1 hónap alatt, 2025. novemberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,2%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,5%-kal csökkent), ezen belül a tojás 3,0, a gyümölcs- és zöldséglé 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 1,4, a büféáruk 0,6, a kenyér 0,2%-kal többe, a vaj, vajkrém 2,4, a sajt 1,9, a sertéshús 1,7, a tej és az étolaj 1,1-1,1%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 0,3%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,9%-kal nőtt, ezen belül a vezetékes gázért és a tűzifáért is 1,4-1,4%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatások ára átlagosan 0,8%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 1,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 1,7%-kal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruké 0,2%-kal nőtt.

2025-ben az előző évhez képest:

A fogyasztói árak átlagosan 4,4%-kal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak, 6,7%-kal. Az élelmiszerek ára 5,3 (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,9), a szeszes italok, dohányáruké 6,5, a háztartási energiáé 6,4, a ruházkodási cikkeké 1,8, a tartós fogyasztási cikkeké 2,2, az egyéb cikkeké 0,4%-kal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 4,5%-kal nőttek.

Forrás: KSH

A dezinfláció év végi újraindulása különösen annak fényében kedvező, hogy 2025 egészen másként indult. A különböző ársokkok, adóemelések, forintgyengülés hatására a 2024 végén látott inflációgyorsulás 2025 elején folytatódott, és a már-már árstabilitás közelébe süllyedt mutató 6% közelébe emelkedett. Különösen az élelmiszereknél volt megfigyelhető jelentős drágulás, de az inflációs várakozásokra érzékenyen reagáló szolgáltatások árai is újra nagyobb emelkedésnek indultak.

A kormány márciusban árrésstopot vezetett be, a nagy szolgáltatókat pedig az áremelések elhalasztására ösztönözte. Mivel időközben az árnyomás is szelídült, őszig az inflációs mutató 4,5% körül stabilizálódott. Az év második felében az átárazás intenzitása érezhetően alábbhagyott, havi alapon már alig láttunk áremelkedést. Így november-decemberben (ahogy a 2024-25 fordulóján látott durva árugrás elkezdett kikerülni az egy évre visszatekintő árindexből) az inflációcsökkenés új lendületet tudott venni.

2025-ben éves átlagban 4,4 százalékkal volt feljebb a fogyasztói árszint, 2025 átlagában az élelmiszerek 5,3%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban, így számolva a tojás 20%-os drágulása viszi a prímet. Ennél egyébként nagyobb drágulást csak az ékszereknél látunk (22%). Elsősorban a globális árak alakulására vezethető vissza a csoki, kakaó és kávé 17%-os áremelkedése, ugyanennyivel nőtt az étolaj ára, a gyümölcsöké pedig 15%-kal. A lakosság bizonyára többet költött a hétszeres árú gázból tavaly, erre vezethető vissza, hogy a vezetékes gáz átlagára 14%-kal magasabb volt a 2024-esnél.

Az árrésstop hatálya alá bevont termékek viszont tavaly lényegesen olcsóbbak lettek. A margarin ára például 22%-kal, a tejtermékeké 4%-kal, cukoré és a sertéshúsé 3%-kal esett.

Az idei év elején még érvényesül az utóbbi két hónapban látott erős hatás, miszerint a 2024-25 fordulóján beesett jelentős ársokk eltűnik az éves inflációs mutatóból. Ezt fokozza, hogy a választási évben a kormány tartózkodik az év eleji adó- és hatóságiár-emelésektől, valamint továbbra is önmérsékletre készteti a nagy szolgáltatókat (elsősorban a telekommunikációs és pénzügyi szektorban).

Emiatt februárra az infláció várhatóan (szinte biztosan) 3% alá kerül, de visszafogott piaci átárazás mellett akár a 2% közelébe is leérhet.

Ezután viszont egy lehúzó hatás esik ki a mutatóból, a tavaly március-áprilisban érvényesülő élelmiszer-árrésstop. Emiatt újra 3% fölé emelkedik majd az infláció. A Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi, decemberi Inflációs jelentésében úgy kalkulált, hogy éves átlagban 3,2%-os lehet az árszínvonal-emelkedés Magyarországon az idén, és az árindex végig a 2-4 százalékos toleranciasávban marad, igaz, az év második felében inkább annak a tetején.

Az idei év fő kockázata, hogy esetleg 2025 fordítottját látjuk: az év elején biztató inflációs folyamatokat, az év második felében a vártnál erősebb gyorsulást. Ezt a kockázati forgatókönyvet támogathatja, ha

• az árrésstop változásai erőteljesebb visszapattanást okoznak az élelmiszerárakban,
• a laza jövedelempolitika utat tör az árakba,
• a szolgáltatók a választás után két évnyi elmaradt áremelést pótolnak,
• a gazdaságpolitika a szükséges költségvetési kiigazítást árfelhajtó lépésekkel (hatósági drágítások, közvetett adók emelése) hajtja végre, és
• ebben a külső finanszírozási környezet romlása miatt erőteljesebb azonnali lépésekre kényszerül, vagyis nem tud egy simítottabb fiskális pályát menedzselni.

be-