Magyarország Konvergencia programjáról 2015-2018

Hazánk gazdasága a válság előtti szintet 2014-re érte el, de társadalmi struktúra erősen megváltozott, azaz a vagyon és jövedelem koncentráció tovább erősödött és ennek következtében a GDP eloszlás egyenetlenebb lett azaz többen lettek szegények akik nem részesültek a GDP növekedésből.

Magyarország Konvergencia programjáról 2015-2018

A Magyar kormány 2015.05.01-én benyújtotta az Európai Bizottságnak új 2015-2018 közötti időszakra vonatkozó konvergencia programját.

Az eurózóna növekedése továbbra is visszafogott, ugyanakkor Németország teljesítménye 2014 utolsó negyedévében a vártnál kedvezőbb volt,a növekvő beruházásoknak és a lakosság erősödő fogyasztásának köszönhetően. Bár a magyar gazdaság szempontjából meghatározó szereppel bíró valutaövezet még mindig küzd a strukturális problémákkal, a magas adóssággal és munkanélküliséggel, a kilátások összességében javultak az elmúlt negyedévekben, amit a bizalmi indikátorok javulása is jelez Az Európai Unió gazdaságainak teljesítményét a következő időszakban ösztönözheti egyrészt az alacsony olajárszint, másrészt pedig, míg korábban az erős euró is gátolta a növekedést, a közös valuta jelenlegi gyengülése javíthatja az európai vállalatok versenyképességét. Végezetül élénkítheti az európai gazdaságot az Európai Központi Bank (EKB) 2015. március 9-én elindított kötvényvásárlási programja. Ennek keretében az európai jegybank havonta 60 milliárd euró értékben vásárol értékpapírokat, amely ellensúlyozza a Fed közel hat évig tartó kötvényvásárlási programja (quantitative easing) befejezésének és az amerikai alapkamat közelgő emelésének hatását.

Hazánk gazdasága a válság előtti szintet 2014-re érte el, de társadalmi struktúra erősen megváltozott, azaz a vagyon és jövedelem koncentráció tovább erősödött és ennek következtében a GDP eloszlás egyenetlenebb lett azaz többen lettek szegények akik nem részesültek a GDP növekedésből.

Megítélésem szerint a beérkező hazai 2014-es, első három negyedévnyi GDP adatok a decemberi kivetítéssel összhangban a növekedés egyszeri jellegére és a gazdaság gyenge fundamentumaira alacsony potenciális növekedésére utal, tehát a 2015-ös, 2016-os GDP növekedési ütem erősen túlbecsült.

630-konvergencia_tabl.jpg

Bár a fenti táblázat államadósságra vonatkozó egyenlege első pillantásra vonzónak tűnhet és valóban egy folyamatosan csökkenő trend látható, ezek az adatok dec 31-i napi adósság állományra vonatkoznak. Valósabb képet ad az adósság folyamatokról, ha az évközben vizsgált havi átlag állományokat nézünk egyszersmind kiküszöbölve az immáron rendszeres év eleji pénzügy technikai módosításokat, amikor is a kormányzat a birtokában lévő adósságot megtestesítő értékpapírokat kihelyezi állami vállalatokhoz, hogy kívül kikerüljenek az államháztartási körön. A valós kép továbbra is az, hogy Magyarország érdemben nem tudta csökkenteni adósság állományát, sőt tovább növelte azt valamint továbbra is érvényben az közgazdasági tény hogy adósságot csak kinőni lehet és nem visszatörleszteni.

A 2016. évi költségvetést jóval a törvény által megszabott határidő előtt, már 2015 első felében az Országgyűlés elé terjeszti a Kormány. Ennek okai és indokai máig ismeretlenek.

A költségvetés szub-optimista (2,5%-os gazdasági növekedés, 1,6%-os infláció) épül, és emellett a 2015. évinél kissé nagyobb, a GDP 0,5%-át elérő tartalékot tartalmazna a tervek szerint.

A 2016. évi költségvetés mozgásterét átmeneti és tartós hatások egyaránt tágítják. Az előző uniós programozási időszak projektjeinek kifutása után, 2016-tól már csak az új 7 éves periódus keretei állnak rendelkezésre. Mivel az új ciklus első felében az uniós források lehívása várhatóan fokozatosan fut fel, jövőre a 2015. évinél jelentősen alacsonyabb összegű EU-transzferhez az ideinél mintegy 20%-kal kevesebb hazai társfinanszírozási kiadás társul. amely a GDP oldalon a beruházási soron negatív hatást fog kifejteni, másrészt, a csökkenő deficitnek és az alacsony hozamkörnyezetnek köszönhetően nominálisan is csökkenhetnek a kamatkiadások. Valójában a konvergencia programban szereplő csökkenő kamatkiadások nem jelentenek szignifikáns változást, ugyanis immáron több mint egy éve áll fenn az alacsony magyar hozamkörnyezet, ezért ennek számottevő és érezhető hatása nem várható, ráadásul úgy, a belföldi megtakarításokat aggresszív árazással megnyerni kívánó ÁKK a „másik” oldalon, azt amit eddig intézményi befektetőknek fizetett most lakossági oldal felé fogja megfizetni.

A költségvetés mozgásterét tovább tágítja hogy, a társadalmi juttatásokra fordított kiadások 2016-ban is a GDP-től jóval elmaradva emelkedik. Várhatóan 2016-ban is tovább nő a szegénység. A kedvező makrogazdasági folyamatoknak köszönhetően az adó-és járulékbevételek növekedése is megkönnyíti a költségvetéspolitikai célok elérését. A rendelkezésre álló mozgásteret a deficit csökkentése mellett részben adócsökkentésre, részben egyes elmaradt kiadások pótlására használja fel a Kormány. A készülő költségvetés a már megkezdett intézkedések folytatása mellett új elemeket is tartalmaz:

  • Az EBRD-vel kötött megállapodásnak megfelelően 2016-tól jelentősen mérséklődik a pénzügyi szervezetek különadójának a hitelintézeteket érintő mértéke és módosul az adó alapja;
  • A személyi jövedelemadó kulcsa 1 százalékponttal, 16%-ról 15%-ra csökken és a kétgyermekes családok esetében -a korábban meghirdetett terveknek megfelelően -növekszik a családi adókedvezmény mértéke;
  • A sertés tőkehúsok áfája 5%-ra csökken;
  • Csökkennek vagy megszűnnek egyes közigazgatási díjak és eljárási illetékek;
  • Ezen túlmenően az adórendszerben lényeges változások nem lesznek, az egykulcsos társasági adó bevezetése 2016-ban még nem valósul meg;
  • A költségvetés jövőre is számít az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó bevételre, ennek összege azonban csak kissé több mint fele a 2015. évi előirányzatnak;
  • A költségvetési keretek 2016-ban sem teszik lehetővé a közszférában az általános illetményemelést, de sor kerülhet a fizetésekben több év alatt felhalmozódott elmaradások részleges pótlására. A pedagógus életpálya modell fokozatos életbe lépése, a fegyveres és rendvédelmi ágazatban az életpálya modell megvalósítása a korábbi tervek szerint folytatódik. Ezen kívül azonban csak a közszféra létszámának alig több mint 10%-át jelentő kormánytisztviselők életpálya modelljének 2016 második félévi elindítására van lehetőség. Az életpálya modellek szabályrendszere az automatikus előmenetel helyett a teljesítménykritériumok erősítésére helyezi a hangsúlyt;
  • Tovább folytatódik a közfoglalkoztatás kiterjesztése. A Kormány célja, hogy 2018-ig fokozatosan megteremtse a teljes foglalkoztatottságot, a munkát végezni képes és dolgozni akaró polgárok részére ellátás helyett értékteremtő munkalehetőséget biztosítson. A célkitűzés megvalósítása érdekében 2016-ban további több tízezer fő bevonására kerül sor a közfoglalkoztatásba. A Start-munkaprogram költségvetési előirányzata mintegy 25%-kal emelkedik;
  • A 2016. évi költségvetésben a korábbinál koncentráltabbak a beruházási kiadások, jelentős a nagy projektek súlya. Ezek közül a legnagyobb volumenű a Kormány által elhatározott kiemelt közúti beruházások felgyorsítása, amelyhez a költségvetés biztosítja a szükséges forrásokat. A Kormány célja, hogy 2018-ig minden megyei jogú város bekapcsolódjon az országos gyorsforgalmi úthálózatba és a fejlődést szolgálóan legyen összeköttetés az országhatáron át. Ehhez európai uniós támogatások felhasználásán kívül jelentős hazai költségvetési forrásokat is rendel. A pénzügyi feltételek biztosítása mellett folyamatban van egy olyan (például az engedélyezési, kivitelezési és hatósági feladatokat érintő) intézkedéscsomag is, amely lehetővé teszi a projektek gyors befejezését;
  • Az áruk és szolgáltatások vásárlására fordított kiadásoknál változatlanul érvényesül a takarékos tervezés követelménye;
  • A társadalmi juttatások mintegy kétharmadát kitevő nyugdíjkiadások biztosítják a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A családi és szociális támogatásokat továbbra is alapvetően az igénybevevők számának alakulása determinálja, a lakáscélú kamattámogatásokat mérsékli a hozamok változása és a kifutó hitelek miatti állománycsökkenés. A szociálpolitikai menetdíj támogatás összege nem változik, gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz támogatásra viszont az idei előirányzatoknál némileg nagyobb összeget tervez a költségvetés.

Összességében a pénzbeli társadalmi juttatások lényegében stagnálhatnak, a piaci termelők útján nyújtott természetbeni társadalmi juttatások mintegy 2%-kal emelkedhetnek 2015-höz képest.

Új intézkedések a 2016. évi költségvetésben

(a GDP %-ában)                                                                                                        2016

Pénzügyi szervezetek különadójának csökkentése                                                       0,17

Szja kulcs csökkentése, családi adókedvezmény kiterjesztése                                     0,35

Áfa csökkentés                                                                                                          0,07

Illetékcsökkentés                                                                                                       0,03

Kormánytisztviselői életpálya(nettó hatás)                                                                    0,07

Nagyberuházási projektek gyorsítása                                                                           0,72

Új intézkedés összesen                                                                                             1,41

Konklúzió: Jelen konvergencia program hatás mechanizmusát tekintve alapos megtakarítást eredményez és az amúgy is jó makró sarokszámokat megőrzi, és a növekedés hangsúlyait a fogyasztásra helyezi, amely továbbra sem fog teljesülni, mert olyan áron teszi mindezt, hogy a nem piaci társadalmi felzárkózás, továbbra sem lesz, azaz a leszakadó társadalmi rétegek helyzete továbbra sem javul, sőt erősebb infláció esetén tovább romlik és beteljesíti a szétszakadó társadalmi folyamatokat és azok véglegessé válását. Azaz növekvő szegénység mellett nem lehet majd érdemben fogyasztást bővíteni!

Bajor Tamás


Letölthető dokumentumok:

konvergencia_program_2015-2018.pdf