Eurofound - Foglalkoztatás és Változás Tanácsadó Bizottság ülése

Az Európai Alapítvány az Élet- es Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) Foglalkoztatás és Változás Tanácsadó Bizottság első félévi találkozójára 2015. március 5-én került sor Dublinban. Az ülésen ezúttal 12 fő vett részt, a munkanyelv angol volt, a kormány, a munkaadók, a munkavállalók, az Európai Bizottság és az Eurofound választott szakértőkkel képviseltette magát.

Eurofound - Foglalkoztatás és Változás Tanácsadó Bizottság ülése

A bizottsági ülést Donald Storrie, az Eurofound Foglalkoztatás és Változás kutatási részlegének vezetője nyitotta meg és vezette le. Donald kezdésnek röviden ismertette a napirendi pontokat és a főbb témaköröket, valamint elfogadásra került az előző ülés jegyzőkönyve. A nap folyamán az Eurofound kutatásmenedzserei részletekbe menően tájékoztatták a Bizottság tagjait a kutatási projektek előrehaladásáról. A kutatási beszámolókat kérdések és válaszok követték.

Elsőként Carlos Vacas, a Eurofound kutatási menedzsere adott elő az állások időtartamának változásairól. A kutatás érdekesebb eredményei: az állások stabilitása a különböző országokban több tényezőtől függ. Magyarország esetében az állások stabilitása viszonylag egyenletes képet mutat, az állásvesztés a krízis után kisebb mértékű volt, mint például Írországban, Görögországban, vagy Spanyolországban. A munkajog is befolyásoló tényező, pár országban könnyebb elbocsátani embereket (pl. Anglia, Írország). Magyarország ebből a szempontból is a középmezőnyben van. A munkavállalók életkora szempontjából országonként változik - nem változott jelentősen az állásban töltött idő hossza. Életkori megosztásban Magyarországon, például Spanyolországgal és Portugáliával szemben. Magasabb képzettséget igénylő állások szintén tartósabbak voltak. Ágazati megoszlást is mutatnak az adatok: a bányászatban, közszférában vagy az oktatás területén stabilabbak az állások. Összefoglalva, akik leginkább ki vannak téve a rövidebb idejű (kevesebb, mint 7 hónap) munkának: fiatalabb, férfi, migráns, szolgáltatási szektorban alkalmazottak. Akiknek stabilabb az állása: idősebb, férfi, nem-migráns, közszférában / pénzügyi / bányászati területen, nagy cégeknél dolgozók. A magasabb fizetéssel is kimutatható pozitív összefüggés.

Ezt követően Irene Mandl kutatási menedzser beszélt hosszabban a KKV-szektor állásteremtő képessége kapcsán készült kutatásról, amelynek végleges eredményei 2016 közepére várhatóak. A kutatás komplex kutatási módszertannal készül, az irodalom áttekintésétől kezdve adatelemzésen át kvalitatív eszközök (interjúk) is felhasználása kerülnek. Szakpolitikai elemzés és szakértői workshop is szerepel az események között.

A fókuszba került országok: Ausztria, Spanyolország, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság., de ahol megfelelő adat rendelkezésre állt, ott szélesebb körben készült el az összehasonlítás. Az, hogy milyen szektorban, milyen jellemzővel bíró cégeknek volt legnagyobb eséllyel munkahelyteremtő ereje, országról országra változott. A kutatás szerint befolyásoló erővel bírt: a tulajdonosi struktúra, az üzleti modell és a cég belső működése.

A kutatás több jó gyakorlatot is felfedett, ilyenek voltak: kormányzati támogatás, pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés (közvetlen támogatások), illetve átfogó, komplex támogatási csomagok, nemzetközi megjelenés segítése és a korai időkben adott támogatás.

Az első kávészünet után Massimilano Mascherini kutatási menedzser a fiatalok társadalmi befogadásáról, azon belül is az ifjúsági garanciáról szóló kutatást ismertette. Napjainkban a fiatalok azok, akik a legnagyobb arányban vannak kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, különösen igaz ez Bulgária és Románia esetében. A kirekesztésnek - hosszú távú munkanélküliségnek - több súlyos következménye van: hatással van a foglalkoztatási esélyekre, az életminőségre, a társadalmi és családi életre, az életszínvonalra, az önkéntességben és a civil társadalomban való részvételre és általában véve a bizalomra.

A tagállamok különbözőképpen közelítik meg a kérdést: van, aki holisztikusan (Franciaország,Írország, Észtország), valaki leszűkítve a problémára (Spanyolország, UK és Görögország), és vannak aki valahol a kettő között (Belgium, Bulgária, Olaszország és Lengyelország). Az, hogy hogyan próbálják legyőzni az országok a korlátokat, szintén eltérő. A leggyakoribb problémák: strukturális reform igénye, a lehetőségek fenntarthatósága, a jó gyakorlatok transzferabilitása, a szakképzés és a munkaerőpiac (vagyis a kereslet-kínálat) eltérései. A kutatás arra is válasz talált elméleti számítás alapján, hogy mennyi pénz kellene a probléma megoldásához: 7, 556, 355 EUR.

Az aktuális kutatási riportok után Donalt Storrie összefoglalta a jelenleg folyó kutatási projektek állását (előrehaladási jelentés). A Tanácsadó Bizottság szakmai körébe eső kutatási projektek 2016-ban:

  • Európai Szerkezetátalakítási Monitor (ERM)
  • NEETS kutatás
  • a foglalkoztatás új formáiról készülő kutatás
  • fiatalok munkaerőpiacra kikerülésének támogatása
  • a nemek közötti fizetési különbségek
  • európai fiatalok vállalkozási hajlandóságát és fiatal vállalkozók értékeit kutató projekt
  • nem bérjellegű támogatások vizsgálata
  • (munkaerő-piaci átmenetek viharos időkben)
  • (állásteremtés KKV-kben)
  • (a fiatalok társadalmi befogadása, és az ifjúsági garancia)

Ezt követően szintén Donalt Storrie röviden ismertette a 2016. évi munkaprogramot, vagyis az azt érintő javaslatokat. A tervezett és folyamatban lévő projektek:

  • Európai Állások Monitor
  • Európai Szerkezetátalakítási Monitor kvalitatív adatbázis
  • Európai Szerkezetátalakítási Monitor esemény adatbázis
  • jövedelmi különbségek és foglalkoztatási minták Európában
  • tartós munkanélküliség, munkaerő-piaci potenciál felmérése
  • tartós munkanélküliség a fiatalok körében - gazdasági szempontból
  • migráns és mobil munkavállalók Európában
  • flexibilis foglalkoztatási formák szerepe az állásteremtésben és a munkaerő-piac működésében

Rövid ebédszünet közbeiktatásával tovább folytatódott a munka délután. Donalt Storrie ismertette a „gyártási szektor jövője” pilot projektet. Ez többek között ki fog térni a gyártási szektor újrarendeződésére, az új technológiák foglalkozásra gyakorolt hatására és a készségek szerepére (főleg a fiatalok esetében).  

A tanácsadó bizottságot érintő tanulmányok, szakmai anyagok disszeminációjával kapcsolatosan Christina Arigho ismertette a főbb rendezvényeket, webes letöltési adatokat, az újabb kiadványokat, Twitter és Facebook megjelenéseket, valamint a különböző EU-s anyagokban az Eurofound kiadványokra való hivatkozások számát.

Az utolsó napirendi pont az Európai Állások Monitor 2015 projekt értékelése volt. John Hurley kutatási menedzser a 2015-ös beszámoló tartalmának összefoglalásával és a módszertannal kezdte. (Érdekes pont volt az állás meghatározása: „szakma egy szektoron belül”, pl. nővér az egészségügyben). Az adatok a foglalkoztatás növekedését mutatják Európában, de annak jelenlegi szintje nem érte el még a gazdasági válságot megelőző szintet. Enrique Fernandez az álláshelyek hosszú távú alakulásáról beszélt hat országban az 1970 és 2015 között eltelt időben. A változás nem csak országokon belül, hanem azok között is jelentős. Ezután újra John Hurley vette át a szót és „Állások globálisan” elemzést ismertette. A Monitor adatai lehetőséget adnak az EU, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Ausztrália, Oroszország, Dél-Korea és Japán összehasonlítására is. Alapvetően fejlődési trendek figyelhetőek meg, kevésbé polarizáció. Az elemzés olyan faktorokat is figyelembe vesz, mint technológiai fejlődés, globalizáció, munkaerő-piaci eszközök / politikák, valamint üzleti-életciklus, recesszió, specifikus történelmi események, a kormány munkahelyteremő képessége és munkaerő-kínálat.

Az ülésen bemutatott prezentációk az Eurofound extranet oldalán elérhetőek. A következő bizottsági ülésre Brüsszelben kerül sor fél év múlva.

Kelemen Melinda