A dolgozókon csattan az adóváltozás

Az elmúlt években, 2010-től a 2015-ös tervekig nulláról 51 százalékra emelkedett a béren kívüli juttatások kedvezményesnek mondott adója. A rendszer az első pofont 2010-ben kapta, amikor 25 százalékos közteherrel sújtották az addig adómentes juttatásokat - adóköteles rész amúgy akkor is volt, a meghatározott értékhatár feletti juttatásokat 54 százalékkal terhelték. Akkor skandallumként hatott az adóemelés, amelyet legfeljebb ideiglenes jelleggel láttak bevezethetőnek az adószakértők, különben az egész rendszer mehet a lecsóba.

Jövőre elképzelhető, hogy valóban ez történik. Az elmúlt években ugyanis a kezdeti 25 százalékos adóteher egy 2011-es átmenetet követően - akkor 19 százalékra csökkent az adó - szépen elkezdett fölfelé vándorolni. Az átmeneti csökkentés után 2012-ben 31, majd 2013-ban 35,7 százalék lett a kedvezményes adóteher.

Ez az 1,19 százalékkal növelt juttatási érték után számolt 16 százalék szja-t és tíz, majd 14 százalék egészségügyi hozzájárulást jelentett. Emellett megmaradt a nem kedvezményes juttatás adója is, amely 51,3 százalék. Ezt a terhet kapja majd meg jövőre valamennyi cafeteriaelem. Kivéve a sportbelépőket, az ugyanis változatlanul korlát nélkül, adómentesen adható.

Szakértők szerint az 51 százalékos adóterhet sok cég már nem vállalja fel. Így vagy felszámolják a cafeteriát (jobb esetben úgy, hogy az erre szánt összeget hozzácsapják a bérhez, rosszabb esetben az egészet lenullázzák), vagy a terhet rátolják a munkavállalókra, vagyis az adóemelést így ők fizetik meg. Praktikusan annyival kevesebb juttatást kapnak, amennyivel a munkáltatók terhe nő.

Eddig nem látszott a béren kívüli juttatások piacán akkora visszaesés, mint azt a szakma minden év végén vizionálta. Az adómentes időszakban a teljes juttatási érték nagyjából 350 milliárd forintot tett ki, ebből az étkezési utalványok 200 milliárdot. Ez a piac 2011-ben lenullázódott, hiszen a korábban népszerű utalványok durva adót kaptak, ám az Erzsébet-utalvány rendszere csak nyögve indult el.

Jelenleg az Erzsébet-utalvány a SZÉP-kártyával kiegészítve 240 milliárd forintot hasít ki a piaci tortából. Ezen belül az eloszlás nagyjából 140-100 az utalványok javára. A fennmaradó juttatások, így az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztári számlákra befizetett munkáltatói juttatás 2010-ben 50-50 milliárd forint volt, tavaly pedig 39, illetve 37 milliárd. Vagyis összesen 320 milliárd körüli lehet az idén a teljes juttatási torta.

Ez azt jelenti, hogy a durva adóemelések ellenére sem csökkent drasztikusan a munkáltatók által nyújtott juttatás, ám azt is hozzá kell tenni: ez a SZÉP-kártya sikerének köszönhető. Az utalványpiac nem tudott magához térni a 2010-es dózerolás után, amikor a francia utalványforgalmazók sokkal nagyobb adót kaptak, mint az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya. Látszik a csökkenés a pénztári befizetéseknél is. Az egyetlen, ami még mindig fölfelé ível, a SZÉP-kártya. Jövőre azonban az 51 százalékos adó már korántsem biztos, hogy annyira vonzó lesz.

Az általános adóterhelés ugyan továbbra is jóval magasabb, mint a juttatások terhe, a nettó bérre vetítve 94 százalék. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy több mint egymillióan veszik igénybe a családi adókedvezményt.
Ezzel egy gyerek után 84, két gyerek után pedig már csak 74 százalék az adóteher 100 forint nettó bérre vetítve. A bruttó bérből, illetve juttatásból kiindulva a terhelés 61,4 százalék helyett egy gyerek után 55, kettő után 48,4 százalék, szemben a juttatás 33,5 százalékos terhelésével. Három gyerek esetében a kedvezmény lényegében nullázza az adót, vagyis itt a cafeteria nem éri meg.

Jóllehet van különbség a családi adókedvezménnyel enyhített bér és a juttatás adója között, ám a bér nagy előnye: figyelembe veszik a hitelfelvételnél, beleszámít a nyugdíjba, és táppénz is jár utána.