Az iskolakezdés és a munkavállalók lehetőségei

A Belügyminisztérium 27/2025 (VII. 24) számú rendeletében megállapította a 2025/2026-os tanév rendjét. Amely a szülők számára is irányt mutat a szabadságok és a munkahelyi távollétek tervezése során. Ennek megfelelően a következő menetrend szerint alakul az idei tanév:

A tanév első napja 2025. szeptember 1.
A tanév utolsó tanítási napja 2026. június 19.
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. október 22. (szerda)
Az őszi szünet utáni első tanítási nap 2025. november 3. (hétfő)
Téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. (péntek)
A téli szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő)
A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. április 1. (szerda)
A tavaszi szünet utáni első tanítási nap 2026. április 13. (hétfő)

A BM rendelet alapján a tanév 181 nap tanítási napot foglal magában. A szülők számára a munka törvénykönyve alapján több lehetőség is rendelkezésre áll a gyermekfelügyelet megoldására. Ezek között kell megemlíteni:

• évente 7 munkanap szabadság, melyet a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időben köteles kiadni legfeljebb két részletben
• a gyermekek után járó pótszabadságot
• a rugalmas munkavégzési lehetőségeket
• a szülői szabadságot.

Annak érdekében, hogy a család bevételei nem csökkenjenek, a leginkább célszerű és a munkavállalók által preferált távollétforma ezekre az időszakokra a szabadság munkavállaló kérésének megfelelő időben történő kivétele és a már említett gyermekek után járó pótszabadság.

A szabadságkiadásának szabályai szerint a munkáltató évente legalább hét munkanapot a munkavállaló kérésnek megfelelő időben köteles kiadni, legfeljebb két részletben. Fontos, hogy a munkavállaló megfelelő időben, legalább 15 nappal korábban jelezze erre vonatkozó igényét a munkáltató felé. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy ez a szabály minden munkavállaló által igénybevehető szabadságtípus esetében érvényes. A szabályos kérelemnek tehát része a megfelelő időben történő előterjesztés. Kiegészítő lehetőség a gyermekek után járó pótszabadság. Ez a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után jár a következő mértékben:

• egy gyermeke után kettő,
• két gyermeke után négy,
• kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ezt a szabadság típust is köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időben kiadni. Feltétele a már említett 15 nappal korábban benyújtott kérelem a munkavállaló részéről.

Másik lehetőség a nyolc évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalók esetében a rugalmas munkavégzési formák iránti kérelem. A munka törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a szülő kérelmezze:

• a munkavégzési helyének módosítását,
• a munkarendjének módosítását,
• távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
• részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A fent felsorolt esetek a munkavégzési kötelezettség fennállása mellett adnak lehetőséget a gyermekek ellátására. Ezek az opciók megkönnyítik a munkavállaló gyermekgondozási kötelezettségeinek az ellátást, elősegítik a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését. Aki élni szeretne ezekkel a lehetőségekkel és megfelel annak a követelménynek, hogy gyermeke még nem múlt el nyolc éves, annak a munkavállalónak írásban és indoklással ellátva kell benyújtania az erre irányuló kérelmet a munkáltató felé, akinek 15 napon belül választ kell adnia a munkavállaló kérésére. Amennyiben pedig a munkáltató elutasítja az ilyen típusú kérést, akkor a munkáltató szintén írásban köteles indoklást adni a döntéséről. Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a kapott érvekkel, vagy a munkáltató nem adott választ a kérésére, akkor bírósági utón kérheti a munkáltató beleegyező nyilatkozatának a pótlását.

Szülői szabadság

A munkavállalók által ritkán igénybe vett lehetőség a szülői szabadság. Ennek egyik oka, hogy ezt a gyermek három éves koráig veheti igénybe a munkavállaló, összesen 44 munkanap mértékben, a másik ok pedig az alacsony díjazási szint. A távolléti díj 10%-a jár erre a szabadságtípusra, melynek összegét arányosan csökkenteni kell a GYED, és a GYES mértékével, amennyiben ezek valamelyike folyósításra kerül a munkavállaló számára. Ezekkel a feltételekkel nem kifejezetten vonzó lehetőség a szülők számára ez a típusú szabadság, de ennek ellenére előfordulhat az a helyzet, hogy megoldást nyújthat a dolgozó szülők számára, mivel a szülői szabadság ideje alatt a munkavállalónak nincs munkavégzési rendelkezésre állási kötelezettsége a munkáltató felé.

Speciális helyzetben a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja. Ezek a lehetőségek a megfelelő indok esetén fennállnak a munkáltató oldalán, azt azonban ki kell emelni, hogy amennyiben él ezekkel a munkáltató, akkor megfelelő írásbeli indoklást kell fűzön ahhoz, hogy miért halasztotta el, vagy szakította meg a munkavállaló szabadságát.