A munkaügyi terültet érintő jogszabályi változások

A munkáshitel

A legnagyobb érdeklődést kiváltó szabály a munkáshitelről szóló rendelkezés volt. A hitelkonstrukció kialakítására vonatkozó jogszabályi felhatalmazást a munkaügyeket érintő rendelkezésekről szóló törvény adta és a később megalkotott 372/2024. (XI.29.) számú kormányrendelet a munkáshitel részletszabályairól fejti ki. Az új fajta kölcsöntípus meghatározott munkavállalói csoport számára biztosít kamattámogatott hitelfelvételi lehetőséget, legfeljebb 4.000.000 Ft összeghatárig. Erre vonatkozó részletes tájékoztatónkat honlapunkon olvashatják.

Változás az apasági szabadság kiadásában

Változott az apasági szabadság kiadásának szabálya. Ennek eredményeként az idei évtől a gyermek születése esetén járó 10 munkanapnyi szabadságot a születés után, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig kell kiadni a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időben és legfeljebb két részletben. Korábban erre két hónap állt a felek rendelkezésére. Ez a módosító rendelkezés a következő ágazati jogszabályokban eredményezett hasonló változást:

• Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
• Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
• A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
• A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
• A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV törvény
• A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX törvény
• A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

Munkavégzés alóli mentesülés a választáson való részvétel céljából

Az Mt. munkavégzés alóli mentesülésre vonatkozó rendelkezései is módosultak és bővültek. Az 55.§ m) pont szerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát, vagy ugyanezen szakasz (Mt. 55.§ (1)) n) pontja alapján munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre.

A díjazás munkavégzés hiányában cím is módosult a fentiekre tekintettel. Az Mt. 146. (1) b) pontja alapján a választásokon való részvétel céljából történő munkavégzés alóli mentesül esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult.

A választási eljárásban résztvevők munkavégzés alóli mentesülése

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. számú törvény 15.§ és 291.§ módosítása eredményeként a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alóli mentesül feltételei változtak. A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól. A szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján. Erre az időre távolléti díj illeti meg az említett személyeket, amelyet a munkáltató fizet.

A munkaidő beosztás szabályai a készenléti jellegű munkakör esetén

A készenléti jellegű munka esetén eddig is lehetősége volt a feleknek arra, hogy hosszabb napi munkaidőben állapodjanak és erre alapozva szintén külön megállapodás alapján a beosztás szerinti napi munkaidő mértékét huszonnégy és a heti munkaidő mértékét hetvenkét órára emeljék. Ezt a megállapodást a munkavállaló 15 napos határidővel felmondhatta a munkaidőkeret utolsó napjára. A módosító rendelkezés eredményeként a hat hónapnál hosszabb munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló jogosult hat hónap elteltével felmondani a megállapodást a hónap utolsó napjára, 15 napos felmondási idővel.

A felmondás és végkielégítés szabályai a köztulajdonban álló munkáltatók esetében

Szintén az Mt. változott a köztulajdonban álló munkáltatókkal fennálló jogviszonyra vonatkozó rendelkezései tekintetében (Mt. 205.§). A módosító szabályok értelmében A felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor, és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.

Vezető állású munkavállalók felmondási tilalma

Az apasági szabadsághoz kapcsolódó felmondási tilalom az idei évtől a vezető állású munkavállalókra is érvényes az Mt. szerint azzal, hogy a jelenlegi jogszabály-módosítás törölte a vezető állású munkavállalókra vonatkozó kivételszabályt erre vonatkozóan (Mt. 210.§ (1) a).

A munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidő díjazása

Az Mt-ben található munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazására vonatkozó szabály is pontosításra került. Ez alapján munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Így a továbbiakban már nincs arra mód, hogy a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés díjazásához hasonlóan másik pihenőnap biztosításával 50 százalékra mérsékelhető legyen a díjazás.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) módosítása a következő területekre terjed ki:

• A munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészített dokumentumok tárolásának és ezek hozzáférhetőségének a szabályai (Mvt. 8.§ (4)).
• A munkavédelmi birság részletfizetési lehetősége (Mvt. 82.§ (7); (8))
• A munkabaleset és a munkáltató fogalmának a pontosítása (Mvt. 87.§ 3/A; 3/B; Mvt. 87.§ (8))
• Az egyéni védőeszközök használatba vételének szabályaira (Mvt. 18.§ (3) és (4))
• A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot és az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - ezek közül kivétel a veszélyes technológia- már szakirányú munkabiztonsági szakértő is elvégezheti. (Mvt. 21.§ és 23.§)
• A több munkáltató által egy időbe és azonos helyen foglalkoztatott munkavállalók munkavégzésének az összehangolása során az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkáltatókat, munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatása (Mvt. 40.§ (2))

dr. Szabó-Zsura Brigitta, HR szakjogász

Fotó: Pixabay