A munkáshitel szabályai

Január 1-től igényelhető a legfeljebb 4 millió forint összegű, kamattámogatott munkáshitel, melynek részletszabályait a következőkben mutatjuk be. Abban szeretnénk tájékozódási pontot adni az olvasó számára, hogy ki és milyen feltételek fennállása esetén jogosult igényelni ezt a típusú hitelt, milyen szabályok mentén folyik a hitelintézet általi elbírálás, melyek a legfontosabb tudnivalók a kölcsönről, mikor van lehetőség a szünetelésre és a gyermekvállalási támogatás igénylésére.

A munkáshitel szabályai

Az igénybevétel feltételei

Mint, ahogyan az elnevezéséből is kiderül egy szigorúan körül határolt csoport jogosult az igénylésre. Kizárólag természetes személy veheti igénybe, aki a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában:

  •  magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
  • a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, illetve
  • a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.
  •  A munkáshitelre vonatkozó kölcsönszerződés megkötése akkor igényelhető, ha az igénylő
  • betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét,
  • rendelkezik magyarországi lakcímmel,
  • 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a kölcsön iránti kérelem benyújtásának időpontjában és azt megelőzően legalább 3 hónapja folyamatosan biztosított
  • büntetlen előéletű,
  • nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, ötezer forintot meghaladó köztartozása,
  • nincs a központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott tartozása,
  • vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és dolgozik,
  • rendszeres, a hiteltörlesztését lehetővé tevő jövedelemmel rendelkezik,
  • nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben, és nem rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel,
  • a munkaviszonyban álló biztosított igénylő esetén heti munkaideje legalább húsz óra.

A fentieken túl jogosultak a munkáshitel igénylésére a következőkben felsorolásra kerülő biztosítottak, akiknek a jövedelme eléri vagy meghaladja a heti húsz órás munkaviszonyban foglalkoztatottak átlagos jövedelmét:

  • a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének biztosított tagját;
  • egyéni vállalkozó;
  • társas vállalkozó;
  • díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét;
  • egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy;
  • mezőgazdasági őstermelő;
  • a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személy.

Nem magyar állampolgárnak is van lehetősége igénybe venni a kölcsönt a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt.

Fontos szabály, hogy egy munkavállaló csak egy alkalommal veheti igénybe a kölcsönt.

A kérelem elbíráslásra vonatkozó szabályok

A kölcsönkérelmet az ilyen típusú hitelt folyósító hitelintézetnél kell benyújtani. A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, amelyben tájékoztatja a kölcsönkérelem elbírálásának folyamatáról és időtartamáról.

Ha a kölcsönkérelem, az igénylési feltételek fennállását igazoló dokumentumok valamelyike, vagy  a kölcsönkérelem benyújtásakor megtett nyilatkozatok valamelyike hibás vagy hiányos, akkor a hitelintézet az igénylőtől – legfeljebb 10 munkanapos határidő tűzésével – a hiány pótlását vagy a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti.

A hitelintézet a kölcsönkérelmet a benyújtást követő 10 munkanapon belül bírálja el, amelybe nem számít bele a hiánypótlásra vagy kiegészítésre biztosított időtartam. A hitelintézet a kölcsönkérelemnek az igénybevételi feltételek nem teljesülése miatt történt elutasítása esetén az igénylőt írásban tájékoztatni köteles a kölcsönkérelem elutasításának indokáról, a nem teljesülő igénybevételi feltételekről.

A kölcsönről

A kölcsön összege nem haladhatja meg a 4 000 000 forintot. A kölcsön folyósítására a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben kerül sor. A kölcsön forintalapú, a díj és az ügyleti kamat megfizetése és a tőketartozás törlesztése csak forintban történhet.  A kölcsön törlesztését a folyósítás napját követő hónaptól kell megkezdeni. A kölcsön futamideje a 10 évet nem haladhatja meg, amelybe nem számít bele az első gyermek születését vagy örökbefogadását követően igénybe vett törlesztésszüneteltetés időtartama.

A kamatmentességről

A kölcsön az igényló számára a kamattámogatás által lesz kamatmentes. Ez azt jelenti, hogy az ügyelti kamatot nem a kölcsönt felvevő személynek kell megfizetnie a kamattámogatás ideje alatt, hanem azt az Állam nevében a Magyar Államkincsár folyósítja a hitelintézetnek a jogosultsági idő fennállása alatt.  

A kamatmentesség megszűnése a jogosultsági feltételek változása esetén

A kamattámogatás megszűnik, ha a támogatott személy a kölcsön folyósításától számított 5 éven belül nem rendelkezik már magyarországi lakcímmel, akkor az utolsó magyarországi lakcím megszűnését követő naptól.  Hasonlóan megszűnik a kamattámogatásra való jogosultsága a támogatottnak, ha a biztosítotti jogviszonya megszűnt vagy nem áll fenn 90 napnyi folyamatos vagy összeadódó mértékben, akkor az említett időtartam lejártának utolsó napjától a kölcsöntartozás hátralévő összegére vonatkozóan a kamattámogatás megszűnik.

A kölcsön ügyleti kamata a következőképpen módosul:  a kamattámogatás megszűnését követően a támogatott személy által fizetendő ügyleti kamat mértéke nem lehet magasabb, mint az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukciókon kialakult – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értéke. Az állampapír-átlaghozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi.

A kamattámogatás megszűnéséig igénybe vett támogatást az arra való jogosultság megszűnését követő 120 napon belül egy összegben, a hitelintézet útján vissza kell fizetni a Kincstárnak. A hitelintézet a fizetendő törlesztőrészlet módosult összegéről és a visszafizetendő összegről a kamattámogatás megszűnésére okot adó körülményről való tudomásszerzést követő 30 napon belül tájékoztatást küld a támogatott személynek.

A támogatott személy – a Kincstár által kibocsátott visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott – kérelmére a visszafizetési kötelezettségre a Kincstár méltányosságból, legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a támogatott személy igazolja, hogy számára a kamattámogatás egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

A törlesztés szünetelése

A kölcsönt igénybe vevő személy legfeljebb 2 éves időtartamra, - ameddig magyarországi lakcímmel rendelkezik - jogosult a törlesztés szünetelését kérelmezni, a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzata után, ha a várandósság a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően fennáll.  Lehetősége van továbbá a hitelfelvevő nőnek az által örökbefogadott gyermek után kérelmezni a törlesztés szünetelését, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönkérelem benyújtását követően válik véglegessé.

Vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatás

A hitelfelvevő nő a kölcsönkérelem benyújtásának időpontját követő második gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló hiteltartozása ötven százalékának megfelelő összegű, harmadik gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló tartozása száz százalékának megfelelő összegű vissza nem térítendő állami támogatásban részesül, ha erre vonatkozó kérelmét benyújtja a hitelintézethez. A gyermekvállalási támogatás örökbefogadott gyermek után akkor igényelhető, ha az örökbefogadást engedélyező határozat a kölcsönkérelem benyújtását követően válik véglegessé. Fontos szabály, hogy a gyermekvállalási támogatást a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő tőketartozás és kamatainak csökkentésére kell felhasználni és előtörlesztésként kell elszámolni.

dr. Szabó-Zsura Brigitta, HR szakjogász

 Fotó: Piixabay