Október 29-től ingyen dolgoznak a nők?!
Az EU szinten átlagosan 13%-al keresnek kevesebbet a nők, hazánkban ez az adat az EUROSTAT 2022-es felmérése alapján 17,5%. Az év 365 napjának 17,5%-a 64 napot jelent. Ha ezt leszámítjuk az évből, akkor október 29-től a nők ingyen dolgoznak az év hátralévő részében, mert megkapták a férfiak éves fizetésének a 82,5%-át.

2023-ban a KSH adatai alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak bruttó átlagkeresete 619 604-Ft, míg a nőké 523 791-Ft volt.
Mi okozhatja ezt?
Több nő dolgozik alulfizetett szakmákban, ezt nevezzük ágazati szegregációnak. Vannak úgynevezett feminizált munkák, amelyben sokkal több nő dolgozik, mint férfi, ilyen az egészségügy, az oktatás az szociális ellátás.
A nők később, vagy egyáltalán nem jutnak el a magasabb, vezető pozíciókba, amelyek anyagilag jobban megbecsültek, ezt a jelenséget nevezzük üvegplafonnak.
Alacsony fizetésből és a nehéz előrejutás együttesen pedig azt eredményezi, hogy fokozottan nehéz ezeknek a nőknek kitörni az élethelyeztükből, ez a ragadós padló jelenség, ami nem teszi lehetővé az anyagi fejlődést.
Van megoldás?
Az Európai Parlament és a Tanács 2023-ban fogadta el a röviden csak „Bértranszparencia irányelv” néven emlegetett nemeztközi normát a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről.
Az irányelv célja röviden:
- a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elvének tiszteletben tartása;
- a nemi alapú közvetlen vagy közvetett bérdiszkrimináció tilalma;
- a bérek átláthatósága és az egyenlő bérezéshez való jog erőteljesebb érvényesítése.
Az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás meghatározása érdekében az összehasonlítható munka értékelésének kritériumai többek között a következők:
- készségek,
- erőfeszítések,
- felelősség és munkafeltételek, és
- bármilyen egyéb olyan kritérium, amely az adott munkakör vagy pozíció tekintetében releváns.
Ezeket objektív, nemi szempontból semleges módon kell alkalmazni, kizárva a nemen alapuló közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést
Hogyan lesz átlátható a bérezés?
Az állásokra pályázóknak joguk van arra, hogy az állásinterjút megelőzően tájékoztatást kapjanak a leendő munkáltatótól az adott pozícióra vonatkozó kezdeti díjazásról vagy annak tartományáról; és adott esetben a kollektív szerződésnek a munkáltató által a pozícióval kapcsolatban alkalmazott vonatkozó rendelkezéseiről.
A munkavállalók számára biztosítani kell a jogot, hogy tájékoztatást kérhessenek (közvetlenül vagy a munkavállalói képviselőkön, illetve az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti testületen keresztül) az egyéni bérszintjükről és az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban azon munkavállalók kategóriái tekintetében, akik velük azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végeznek. Nem akadályozhatók meg abban, hogy az egyenlő díjazás elvének érvényesítése céljából önkéntesen közzétegyék a bérüket.
A munkáltatók:
- Nem kérdezhetik meg a pályázókat az aktuális vagy korábbi munkaviszonyuk keretében kapott díjazásukról.
- Kötelesek biztosítani, hogy az álláshirdetések és az álláshelyek megnevezései nemi szempontból semlegesek legyenek, és hogy a munkaerő-felvételi eljárásokat megkülönböztetéstől mentesen bonyolítsák le.
- Kötelesek a munkavállalóik számára könnyen hozzáférhetővé tenni az arra vonatkozó információkat, hogy milyen kritériumokat alkalmaznak a munkavállalók díjazásának, bérszintjének és bérnövekedésének a meghatározásához; e kritériumoknak objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük.
- Évente tájékoztatják a munkavállalókat arról, hogy joguk van tájékoztatást kérni és írásban tájékoztatást kapni az egyéni bérszintjükről és az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban azon munkavállalók kategóriái tekintetében, akik velük azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végeznek.
- Információval szolgálnak például a következőkről: a nemek közötti bérkülönbség, a díjazásuk részeként kiegészítő vagy változó bérelemeket kapó női és férfi munkavállalók aránya (ezt a követelményt 2027. június 7-től fokozatosan vezetik be a 100-nál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében, a vállalat méretétől függően).
- Együttműködnek a munkavállalók képviselőivel azon diszkriminatív bérkülönbségek feltárása, orvoslása és megelőzése érdekében, ahol a bérjelentés a nemek között legalább 5%-os különbséget tár fel, amely objektív és nemi szempontból semleges tényezőkkel nem indokolható, és amelyet hat hónapon belül nem orvosoltak.
Mikortól kell mindezt alkalmazni?
Az irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a hazai jogrendbe. Az irányelv meghatározza továbbá, hogy milyen adatokat tartalmazó jelentést és milyen rendszerességgel kell a munkáltatóknak elkészíteniük a női és férfi munkavállalók közötti bérkülönbségről:
- A legalább 250 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak 2027. június 7-ig és azt követően minden évben.
- A 150–249 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak 2027. június 7-ig és azt követően háromévente.
- A 100–149 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak 2031. június 7-ig és azt követően háromévente.
Sz-Zs.B.
Források:
https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/earn_gr_gpgr2__custom_10223143/default/table?lang=en
https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0184.html
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32023L0970