Magyar Posta: 6+4 százalék béremelés

- A tíz százalékos béremelés valójában 6+4 százalék, magyarázza Tóth Zsuzsanna, hiszen a három éves megállapodásunk utolsó évére 6 százalékot rögzítettünk. A tárgyalások kezdetén innen indultunk. Ugyanakkor megragadtuk azt a nyitott mondatot, hogy „legalább” 6 százalék, és erre építettük fel a tárgyalási stratégiánkat. A munkáltató hajlott a további emelésre, de 6+2 százalékos emelésnél szerette volna leütni megállapodást. Ezt az érdekképviseletek azonban nem fogadták el.

Megértettük a munkáltató érveit, hiszen hiába hangoztatják sokan, hogy az állam a fenntartó, biztosítsa a cég működését, a Posta, versenypiaci szereplő lévén, állami támogatásban nem részesülhet. Minden emelést magunknak kell kigazdálkodni. Ugyanúgy a minimálbér illetve a garantált bérminimumhoz köthető bérfejlesztéseket is a cégnek ki kell kigazdálkodni, és - bár számokat nem szeretnék mondani - ez hatalmas teher. (Itt is van egy tévedés, sokan úgy fogalmaznak, hogy az „jár” vagy az „állam adja” - sajnos ez téves.) Ugyanakkor nem adtuk fel, és sikerült a 6+2-e munkáltatói ajánlatot 6+4-re feltornászni.

Arra a kérdésre, hogy ez a 10 százalékot mindenki megkapja-e, vagy differenciált lesz a béremelés Tóth Zsuzsanna elmondja, az összeg 80 százaléka alanyi jogon jár, a munkáltatói jogkört gyakorlóknak mindössze 20 százalékos mértékben lesz lehetőségük la differenciálásra. - Vannak kiemelt munkakörök - teszi hozzá az elnök -, az itt dolgozók plusz forrásra jogosultak. Illetve a bérmegállapodás részletszabályaiban megjelent a szenioritás elve is, annak érdekében, hogy elkezdjük a bérek összecsúszását kezelni. Annak érdekében pedig, hogy minél többen megkapják a két számjegyű emelést a jogosultsági alapon adott béremelések maximalizálása is megtörtént.

- Úgy érzem, hogy a helyzetből a legtöbbet hoztuk ki, különösen úgy, hogy arra is tekintettel kellett lennünk, hogy ne növeljük a bevételből a személyi költségekre fordított kiadások - már most is problémát okozó - mértékét. (Ha a személyi ráfordítások túl nagy mértékűek, nem jut elég összeg a működésre, és nincs lehetőség a beruházásokra, a fejlesztésekre) Sajnos ez az egészségtelen arány az utóbbi években növekedett - magyarázza az elnök.

Arra a kérdésre, hogy a béremelés milyen viszonyban áll a napokban bejelentett létszámcsökkenéssel Tóth Zsuzsanna elmondja, az elbocsátott dolgozóknak az irányításból, létszám-racionalizálás miatt kellett távozniuk, mindez független a béremeléstől, majd hozzátette, egyetlen egy kézbesítő, postai ablaknál ülő dolgozót sem küldtek el, hiszen az ilyen munkakörökből jelenleg is hiány van.

l-