"A szociális párbeszéd tudatosan felépített dialógus"

„A szociális párbeszéd nem improvizáció, hanem tudatosan felépített dialógusok sora. A mai nap célja, hogy teret adjon ezeknek a gondolatoknak” – hangzott el a Méltányosság és hatékonyság címmel megtartott teadélután keretében megtartott konferencia felvezetőjében. Az eseményen a turisztikai ágazat valamennyi meghatározó nagyfoglalkoztatója jelen volt, és képviseltették magukat az országos szintű érdekegyeztetés legfontosabb szereplői is. 

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke megnyitójában röviden bemutatta az 1991-ben alapított, ma már mintegy 50 tagszervezetet tömörítő szövetség szerepét és súlyát. „A VIMOSZ közvetlenül 28 ezer, közvetetten pedig közel 80 ezer szakmabeli munkáltatóját képviseli, és aktívan részt vesz a nemzetközi szociális párbeszédben, valamint több nemzetközi szervezet munkájában is” – emelte ki. Kitért arra is, hogy a VIMOSZ megrendelésére készült kutatás izgalmas eredményeket hozott a három- és kétgyermekes anyák szja-mentességének, valamint a bővülő adókedvezményeknek a munkavállalói helyzetre gyakorolt hatásairól. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e folyamatok hosszú távú következményei egyelőre még nem láthatók teljes egészében. Büszkeséggel szólt arról is, hogy a VIMOSZ irányítja a digitális felzárkóztatást célzó uniós program, a DIMOP DigitalTourBoost konzorcium munkáját.

Véleménye szerint kiemelten fontos felkészülni a bértranszparenciára vonatkozó szabályozás várható adminisztratív kötelezettségére és arra a változásra, amit a fizetésekkel kapcsolatos szemléletben eredményez. Bár a konkrét jogi szabályozás hazánkban még nem ismert, már most látszik, hogy a számunkra egyelőre kulturálisan idegen elemek beillesztése vethet fel aggályokat, kérdéseket. Arra is számítani kell, hogy az új szabályok a jövőbeni bértárgyalások lebonyolítását összetettebbé és nehezebbé tehetik.

Pozitív gazdasági hatások és új munkaerő-tartalékok

Az szja-kedvezmények gazdasági hatásáról, valamint az ágazati munkaerő demográfiájáról Poór József, a CMC és a MATE professzora, Vinogradov Szergej, a Metropolitan Egyetem intézet igazgatója, valamint Szalai Szilvia, a Győri Széchényi István Egyetem adjunktusa tartott előadásokat. 

A többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége kb. 300 ezer főt érint, közülük mintegy 50 ezren léphetnek be a munkaerőpiacra. A tanulmány három alternatív szcenárió (konzervatív, realista, optimista) mentén vizsgálja az édesanyák szja-mentességének várható hatásait. Az intézkedés elsősorban a nettó jövedelmek növekedésén, a fogyasztás bővülésén, a többletkereslet gazdaságban tovagyűrűző hatásán, valamint a munkavállalási hajlandóság változásán keresztül fejti ki hatását – tudtuk meg. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a gyermeket nevelő anyák szja-mentessége minden vizsgált esetben pozitív gazdasági hatással jár. Különösen hatékony a munkaerő-intenzív, munkaerőhiánnyal küzdő szolgáltató ágazatokban, mint amilyen a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás. 

A gyermekes nők munkavállalási döntéseit elsősorban a kiszámíthatóság, a tervezhetőség és a kölcsönös bizalom határozza meg. A munkaidő és a jövedelem transzparens, előre tervezhető kezelése, valamint a vállalt feltételek következetes betartása csökkenti a fluktuációt és növeli az elköteleződést – hangzott el. 

Összességében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazata akkor képes hatékonyan integrálni a gyermeket nevelő női munkaerőt, ha a bérezést, a munkaidő rugalmasságát és a munkaszervezés kiszámíthatóságát egységes rendszerként kezeli. Ez a megközelítés nemcsak munkaerőpiaci, hanem hosszú távon üzletileg is fenntartható, és hozzájárul egy méltányosabb, befogadóbb munkaerőpiac kialakításához. Az intézkedés nemcsak a családokat támogatja, hanem a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárul. „A tanulmány eredménye szerint a várható GDP-növekmény 1-1,6 százalék is lehet” – emelték ki. 

A hatás azonban nem érvényesül automatikusan: abban a fogyasztói bizalom, a munkaerőpiac felszívóképessége és az ágazati alkalmazkodás egyaránt kulcsszerepet játszik. A vendéglátás számára mindez lehetőséget jelent, ugyanakkor csak akkor hoz eredményt, ha azt tudatos HR- és kapacitáskezelés kíséri.

A gyermekes nők számára biztosított adókedvezmény tehát valós munkaerő-tartalékot képes mozgósítani. A vendéglátás sajátosságai jól illeszkednek a különböző élethelyzetekhez, különösen rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazásával. Ugyanakkor a pozitív hatások csak akkor lehetnek tartósak, ha a munkavállalók számára korrekt és előre egyértelműen tisztázott feltételek állnak rendelkezésre – szögezték le.

Kitértek arra is, hogy a többgyermekes családoknál többletjövedelem jelenik meg, ami a vendéglátó szektor számára potenciális fogyasztásnövekedési lehetőséget kínál a vállalkozások számára. A kereslet azonban nem jelenik meg automatikusan, annak aktivizálásához tudatos marketingre van szükség. 

Így látják a szociális párbeszédet a munkaadók és a munkavállalók 

A szociális párbeszéd állt a középpontjában annak a beszélgetésnek, mely Kalmár Ákos, a MGYOSZ alelnöke és Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek társelnöke részvételével zajlott. A témának továbbra is van létjogosultsága, és ugyan az azonos oldalon lévő felek folytatnak párbeszédet, a munkaadói és munkavállalói oldal közötti kommunikáció erősítésre szorul – állapították meg. 

Hatvani Jácint szerint a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lehet a tárgyalásokra való felkészülésben. Kalmár Ákos úgy vélte, hogy a hatékonyságnövelésben már most is komoly potenciál rejlik, ugyanakkor a vállalatirányítási rendszerekbe való mélyebb integráció hosszabb folyamat.

A bértárgyalások kapcsán kiemelték: a munkavállalók felkészültek, de a legfontosabb elv az, hogy a dolgozókat érintő döntések ne szülessenek meg a fejük felett. A szociális párbeszéd új vállalati felületeken, valamint új témák mentén zajlik, hiszen például a fiatalabb generációkat más témakörök érintik. 

Mindkét fél elismerte, hogy az együttműködés, illetve a gazdasági és HR-vezetők szerepe stratégiailag kulcsfontosságúvá vált.

Hatvani Jácint szerint az érdekképviseleti témák diverzifikálása elengedhetetlen, és rámutatott arra is, hogy a szociális párbeszéd különböző szintjei eltérően működnek: az ágazati szint jelenleg jóval gyengébb, mint az országos vagy társasági szint. Kalmár ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a különböző generációk eltérő módon és intenzitással igénylik a párbeszédet.

A stratégiai kérdésekben való részvételt mindketten problémásnak látták. Ugyan léteznek intézményes lehetőségek a munkavállalói oldal bevonására, de ezekkel ritkán élnek, ráadásul a stratégiaalkotás alapvetően menedzsmentfeladat. Nem szerencsés, ha a párbeszéd formalizálódik és kiüresedik, annak valódi célja a kölcsönös elégedettség és megértés lenne.

Az ágazati kollektív szerződés múltjáról és módosításairól, valamint az ágazatban dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetek fokozatos kiüresedéséről Hülvely István, a Szociális Párbeszéd Bizottság Munkaadói elnöke beszélt a résztvevőknek. 2012 és 2019 között az új munka törvénykönyve miatt számos módosításról folytak tárgyalások, ezek eredményeként több megállapodás is született. A vállalati kollektív szerződésekben sok olyan elemet sikerült érvényesíteni, amelyeket ágazati szinten nem – hangsúlyozta. Kiemelte azt is, hogy a kollektív szerződés megléte a foglalkoztatók számára gyakran fájdalmas, mégis rendkívül hasznos eszköz. 

turizmus.com