VKDSZ konferencia Miskolctapolcán

A kétnapos konferencia olyan átgondolt tematikus ívre épült, amely a stratégiai kihívásoktól egészen a jövőálló megoldásokig átfogó képet adott az ágazat előtt álló feladatokról. A résztvevők betekintést kaptak:

•             a klímaváltozás és vízgazdálkodás összefüggő témaköreibe,
•             a digitalizáció és automatizáció víziközmű szektorra gyakorolt hatásaiba,
•             a változáskezelés, változásmenedzsment és szervezetfejlesztés korszerű megközelítéseibe,
•             a munkahelyi jólét és esélyegyenlőség aktuális kérdéseibe,
•             valamint a munkavállalói kompetenciák és együttműködés fejlesztésének fontosságába.

A konferenciát Fürjes-Gábor József, a VKDSZ elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a meghívott vendégeket és a résztvevőket, majd átfogó tájékoztatást adott arról, hogy a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 149,78 millió forint pályázati támogatást nyert el kapacitásfejlesztésre. A projekt a Széchenyi Terv Plusz keretén a Magyar Állam 22,46 millió forintos támogatásával és az Európai Unió 127,31 millió forintos társfinanszírozásával valósul meg, vissza nem térítendő támogatás formájában.

Megnyitójában ismertette az érdekképviseleti munka során folytatott egyeztetések aktuális státuszát, valamint bemutatta azokat az elért eredményeket, amelyek a tagszervezetek és az ágazat számára egyaránt meghatározóak voltak az elmúlt időszakban. Említést tett az elkövetkezendő időszak változásaival összefüggésben a VKDSZ részéről történő társadalmi szemléletmódváltásban vállalt feladatok jelentőségéről, az emberi erőforrás és humánstratégia társadalmi értékéről.

Kiemelt stratégiai jelentőségű: az „Integrált vízgazdálkodás, az ágazat jövője, az alapellátás biztonsága, amely egyenlő az emberi civilizációval.” A fenntarthatóság, a versenyképesség kulcsa a magasan képzett munkaerő megtartása, valamint az iparági tudás fejlesztése.

A konferenciát továbbá Dr. Schirger György, a B.-A.-Z. Vármegyei Önkormányzati Hivatal jegyzője nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket és elismeréssel méltatta a víziközmű szolgáltatásban dolgozók munkáját. Felhívta a résztvevők figyelmét a vízgazdálkodás, klímaváltozás, fenntarthatóság összefüggő témaköreire, illetve kiemelte, hogy a munkavállalók a szélsőséges időjárási körülmények között is magas színvonalon és elkötelezetten végzik feladataikat, ezzel biztosítva a felhasználók folyamatos ellátását. Majd sok sikert kívánt a konferencia programjaihoz és a szakmai egyeztetések eredményes megvalósításához.

A KONFERENCIA FŐBB SZAKMAI TÉMAKÖREI A KÖVETKEZŐK VOLTAK:

1. Vízgazdálkodás aktuális kérdései

Dr. Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára előadásában ismertette a vízügyi dolgozók számára meghatározott 3 éves bérfejlesztési program mértékét, valamint bemutatta a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság munkájának eddig elért eredményeit és a következő időszakra kijelölt stratégiai feladatait. Részletes tájékoztatást adott az aszályvédelmi akcióterv előrehaladásáról, a „Vizet a tájba” programról, a Tisza vízgyűjtőjén elért pozitív vízmérleggel kapcsolatos eredményekről, továbbá a vízgazdálkodás területén rendelkezésre álló pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztésekről, azok típusairól és volumenéről.

Helyettes államtitkár Úr előadásában bemutatta a víziközmű szolgáltatásban bevezetett új finanszírozási modellt, ezt követően tájékoztatta a résztvevőket az országosan egységes nem lakossági díjak bevezetéséről. Az egyéb állami források újraelosztását biztosító Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alappal egy új finanszírozási keretrendszer jött létre, melynek köszönhetően elindult a vízközművek megújítása, mely keretében nagyságrendileg 100 mrd Ft többlet forrás biztosított a víziközmű szolgáltatók számára a meglévő rendszerek karbantartására. Helyettes államtitkár Úr tájékoztatást adott a víziközmű ágazatban elfogadott differenciált bérfejlesztés mértékéről, melynek pontos részleteit a napokban megjelenő Kormányrendelet rögzíti majd. Kiemelte továbbá, hogy a FEA 2. sz. mellékletében szereplő forrás a jövőben működtető eszköz beszerzésére is felhasználható lesz. A víziközmű ágazat fejlesztését a KEHOP Plusz program keretében biztosított jelentős támogatások segítik, amelyek a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokra, az ivóvízminőség javítására, valamint a víziközmű hálózatok korszerűsítésére és a hatékonyság növelésre irányulnak.

2. Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működésével, kifizetésekkel, elszámolásokkal kapcsolatos tapasztalatok, indokolt költségek meghatározásának jövőbeni szempontjai

A konferencia egyik kiemelt témája a víziközmű ágazat aktuális kihívásainak, valamint a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap (VFEA) működésének bemutatása, a kifizetésekkel, az elszámolásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok megosztása volt.

Dr. Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke előadásában átfogó képet adott a MEKH feladatairól, a piaci reguláció, az árszabályozás összefüggéseiről. Kiemelt figyelem irányult a szabályozó hatósági tevékenységek bemutatására, a piacfelügyeleti, a piacszabályozási tevékenységre, illetve a stratégiai szerepre. Részletesen ismertetésre kerültek továbbá az állam alapvető feladatai: ármegállapító, ágazati felügyelet, tulajdonosi szerep, normatív szabályozó feladatkörök, továbbá bemutatásra kerültek a MEKH feladatai a víziközmű ágazatban: közigazgatósági hatósági eljárások lefolytatása, jogalkotási feladatok, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok, döntéselőkészítés és egyéb feladatok.

Az előadás kitért a kulcsfontosságú Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működésére is. A VFEA biztosítja az ágazati pénzügyi források elosztását, támogatja a fenntartható üzemeltetést és hozzájárul a szolgáltatások megújításához. A bemutatott modell során ismertetésre került az Alap befizetési és ellentételezési logikája, valamint a teljesítménymutatók szerepe a hatékony működés előmozdításában.

Az előadás rávilágított arra, hogy a víziközmű ágazat hosszú távú fenntarthatósága csak olyan szabályozási környezetben biztosítható, amely összehangoltan kezeli a technológiai, gazdasági és társadalmi szempontokat, miközben stabil finanszírozási alapot teremt a szolgáltatási színvonal megőrzéséhez, fejlesztéséhez.

3. Környezetvédelmi előírások és vízügyi szabályozások

Tahy Ágnes, az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiemelt műszaki referense részletesen ismertette a hatályos környezetvédelmi előírások és vízügyi szabályozások változásait, hangsúlyozva, hogy a szabályozási környezet folyamatosan erősödik az európai fenntarthatósági célokkal összhangban.

Az előadás átfogó képet adott a Víz Keretirányelv hazai alkalmazásáról és az ehhez kapcsolódó szabályozási, műszaki és környezeti kihívásokról. Bemutatta, hogyan kerültek az európai uniós elvárások beépítésre a magyar jogrendbe, valamint azt, hogy az új szabályozások miként érintik az ivóvíztermelést, a vízkivételi pontok védelmét a sérülékeny vagy fokozottan védett vízbázisokon.

Részletesen ismertetésre kerültek a hazai vízgyűjtő-területek lehatárolási módszerei, a releváns veszélyes anyagok forrásai, valamint a felszíni vizek kémiai állapot-értékelésének eredményei. Az előadás kitért a szennyvíztisztítás aktuális helyzetére is, megfogalmazódott, hogy a szennyvízkezelés hatásfokának további javítása elengedhetetlen. Továbbá bemutatásra kerültek a nitrogén- és foszforterhelés fő útvonalai, átfogóan bemutatásra kerültek a szennyvízkezelés hatásfokának növelésével, az új szennyvíz-irányelv szigorodó követelményeivel, a felszín alatti víztestek állapotával és visszapótlásával, valamint a monitoring-rendszerek összehangolásával kapcsolatos legfontosabb hazai és nemzetközi kihívások és fejlesztési irányok.

4. Mentális egészség, stresszkezelés, munkaegészség

Dr. Madarász Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának orvostanácsadója előadásában rávilágított a megnövekedett mentális terhelés és a munkahelyi stressz kezelésének jelentőségére.

Az előadás átfogó áttekintést nyújtott a mentális egészség munkahelyi jelentőségéről, bemutatva a munkavállalókat érintő legfontosabb pszichoszociális kockázatokat, a stressz és a mentális zavarok tüneteit, a kiégés, a pszichoterror és a zaklatás jelenségeit, valamint azt, hogy a hazai és európai szabályozások hogyan támogatják a megelőzést és a munkahelyi jóllét tudatos fejlesztését.

5. Digitalizáció aktív foglalkoztatásra gyakorolt hatása

Fritsch Róbert, a Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. informatikai szolgáltatási igazgatója bemutatta, hogyan alakítja át a digitalizáció a foglalkoztatást és az üzemeltetési folyamatokat. Az okosmérők, a távfelügyeleti rendszerek, a modern IT-megoldások és az adatvezérelt működés a következő évek meghatározó átalakító erői lesznek.

Az előadás során áttekintésre került, hogyan formálja át a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a vállalatok működését: a kamerás leolvasóbotok alkalmazásától az automatizált üzemirányításig, az ügyfélkapcsolati folyamatok digitalizációján át a szoftver robotok és AI-megoldások mindennapi alkalmazásáig.

Bemutatta továbbá, hogy milyen kompetenciákra lesz szüksége a munkavállalóknak a jövőben és milyen technológiai ugrások várhatók a következő 5-10 évben, amelyek alapjaiban határozzák meg a foglalkoztatást, az adatvezérelt működést és a szolgáltatási színvonal fejlődését.

6. Változásmenedzsment a víziközmű ágazatban

Dr. Paksi Piroska, a Nemzeti Vízművek Zrt. operatív igazgatója előadásában a szervezeti változások tudatos és strukturált kezelésének jelentőségét emelte ki. Az előadás központi témája a változás természetének megértése és annak bemutatása volt, hogy a szervezeti átalakulások milyen mélyen érintik a láthatatlan szabályokat, beidegződéseket és működési mintákat. Rávilágított arra, hogy a változás nem csupán külső körülményekhez való alkalmazkodás, hanem belső folyamat is, amely új perspektívákat nyit meg az egyén és a szervezet számára egyaránt. A Johari-ablak modell segítségével szemléltette, hogy a változás miként bővíti az önismeretet, az együttműködést és a tudatos működést.

A prezentációban hangsúlyozta, hogy a változás nem kizárólag egy érzelmi görbe, hanem egy vezetői feladatgörbe is, mely strukturált, következetes és értékalapú vezetői munkát igényel. A vezetők szerepe kulcsfontosságú a célok kijelölésében, a kommunikáció irányainak meghatározásában, valamint abban, hogy biztonságos keretet teremtsenek az átmeneti időszak kezeléséhez.

A prezentáció során bemutatásra került a Nemzeti Vízművek Zrt. jövőképe, víziója, missziója, stratégiája, kiemelve a HIDRO (Hatékonyság, Infrastruktúra, Digitalizáció, Rendezettség, Oktatás) Stratégia 2024–2030 jelentőségét, olyan áttörési pontokat határozva meg, amelyek a hatékony, fenntartható és innovatív működés irányába terelik a szervezet fejlődését.

Az előadás végül kitért a változásmenedzsment gyakorlati oldalára is, bemutatva a rangsorolás és végrehajtás fontosságát, vagyis azt, hogy a prioritások meghatározása és a következetes végrehajtási fegyelem elengedhetetlen ahhoz, hogy a változás valódi, hosszú távú eredményeket hozzon.

7. Panelbeszélgetés: Vízgazdálkodás, klímaváltozás, fenntarthatóság, digitális átalakulás, technológiák, innováció szerepe, munkahelyi kultúra fejlesztés, változásmenedzsment, szociális párbeszéd, munkahelyi diverzitás

Panelbeszélgetés témaköre: A víziközmű ágazat jövője, a szektor keresztmetszeti kihívásai

A panelbeszélgetés résztvevői voltak:

Dr. Paksi Piroska, a Nemzeti Vízművek Zrt. operatív igazgatója, Móricz István, a Nyírségvíz Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója, Kurdi Viktor, a Bácsvíz Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, Dr. Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke, Lőrinc Ákos, az ÉRV Zrt. és a Borsodvíz Zrt. vezérigazgatója, Szeverényi György, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója, az Ágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) munkáltatói oldal társelnöke, Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója, Fritsch Róbert, a Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. informatikai igazgatója.

A panelbeszélgetés moderátora: Láng Zita üzletfejlesztési tanácsadó volt.

A konferencia egyik csúcspontját a panelbeszélgetés jelentette, amelyben a víziközmű ágazat első számú vezetői, a szakmai szövetségek elnökei és prominens szakértők vitatták meg:

• a vízgazdálkodás, klímaváltozás és fenntarthatóság stratégiai kérdéseit,
• a digitalizáció, a technológiai innováció, automatizáció, a megújuló energiaforrások szerepét,
• a reziliencia, mint a szervezeti ellenállóképesség kulcsa témakörét,
• a változáskezelés, a változásmenedzsment témakörét,
• a munkahelyi hatások, kihívások – mentális terhelés és humán tényezők kérdéskörét,
• a humán fejlesztés, edukáció, duális képzés, utánpótlás, stratégiai gondolkodás témakörét,
• a mesterséges intelligencia, automatizált informatikai, ügyfélkapcsolati rendszerek fontosságát,
• a munkahelyi kultúra, esélyegyenlőség és szociális párbeszéd fejlesztési lehetőségeit.

A panelbeszélgetés kiemelkedően sikeres volt, mivel a résztvevők markáns vezetői és szakértői nézőpontjai nemcsak értékes tanulságokkal szolgáltak, hanem konkrét, gyakorlati iránymutatást adtak az ágazat jövőjére nézve. A proaktív hozzászólások és az egymásra épülő gondolatok olyan szakmai szinergiát teremtettek, amely egyértelműen jelezte, a víziközmű szektor vezetői elkötelezettek a jövőálló, fenntartható és innovatív működés mellett.

A moderátor felkészültségének köszönhetően a panelbeszélgetés kiegyensúlyozott, inspiráló és rendkívül tartalmas diskurzust eredményezett. A moderátor strukturált átvezetései, célirányos kérdésfelvetései és érzékeny szakmai iránymutatása teret adott ahhoz, hogy a résztvevők valóban kibontakoztathassák nézőpontjaikat és egymás gondolataira építve mély, stratégiai összefüggéseket tárjanak fel.

A beszélgetés központi üzenete az volt, hogy a víziközmű ágazat jövője a szakmai együttműködés, a humán fejlesztés, a szervezeti stabilitás és az innovatív működés összehangolt erősítésén alapul.

A konferencia második napjának főbb szakmai témakörei a következők voltak:

8. Gyógyvíz-minősítések és jogszabályi változások

Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára előadásában átfogó képet adott Magyarország páratlan természetes gyógytényezőin alapuló adottságairól, amelyek nemzetközi viszonylatban is meghatározó versenyelőnyt biztosítanak az egészség- és gyógyturizmus számára. Részletesen bemutatásra kerültek azok a motivációs tényezők, amelyek a gyógyturisztikai utazási döntéseket befolyásolják, hangsúlyozva, hogy a közfürdők és gyógyfürdők működése ma már a hazai turizmus egyik húzóágazatává váltak.

Előadásában ismertette a közfürdők működését meghatározó jogszabályi környezetet, kitérve a hatályos rendeletek céljára, érintettjeire és a szigorodó szabályozási elvárásokra. Külön hangsúlyt kapott a fürdővízként hasznosított gyógyvizek fertőtlenítésének kérdésköre, valamint azok a technológiai és vízminőségi sajátosságok, amelyek miatt a magyar gyógyvizek kezelése speciális megoldásokat igényel. 2022. évben elkészült egy doktori értekezés, mely fő megállapításai és javaslatai alapul szolgálhat egy korszerű, új jogszabály megalkotásához.

Az előadás kitért a különböző víztípusok (ásványvíz, gyógyvíz, gyógyhatású víz) közötti eltérésekre, valamint a vízkezelési és fertőtlenítési eljárások, így a nátrium-hipokloritos és hidrogén-peroxidos kezelési technológiák alkalmazhatóságára és korlátaira. Külön figyelmet kapott a gyógyvizek esetében jelentkező vízkezelési nehézségek bemutatása, amelyek a magas ásványianyag-tartalommal és a speciális vízkémiai tulajdonságokkal függnek össze.

A prezentáció továbbá rávilágított a hatósági ellenőrzési rendszer működésére, a forgatási és pótvíz-előírásokra, valamint a HUMVI rendszerben történő adatszolgáltatási kötelezettségekre. Bemutatásra kerültek a különböző határidők, különösen az 1-es és 2/a típusú közhasználatú fürdők esetében, valamint a forgatás alóli felmentés szabályai és a töltő-ürítő medencék élményelemeivel kapcsolatos követelmények.

Főtitkár úr előadásban kitért a kémiai és mikrobiológiai határértékek betartásának jelentőségére, megerősítve, hogy a megfelelő vízminőség biztosítása nem csupán egészségügyi, hanem turisztikai és üzemeltetési szempontból is kulcsfontosságú a hazai gyógyfürdők hosszú távú versenyképessége szempontjából.

9. GINOP projekt időszakos teljesülése

A GINOP projekt előrehaladásáról szóló beszámoló keretében Kálóczi Krisztián, az Easy Learning Hungary Kft. projektmenedzsere tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a projekt megvalósítása az ütemezésnek megfelelően halad, a pályázatban rögzített feladatok időarányosan, a vállalásoknak megfelelően, maradéktalanul teljesültek, a megvalósítás során minden szakmai és adminisztratív követelménynek eleget tettek.

Kiemelte, hogy országos szinten több kapacitásfejlesztést célzó projekt is zajlik párhuzamosan, melyben részt vesznek, azonban a VKDSZ esetében a végrehajtás különösen gördülékenyen és magas szakmai színvonalon valósul meg. A szakmai és adminisztratív folyamatok összehangolt működése biztosítja, hogy a projekt céljai a továbbiakban is határidőre és megfelelő minőségben, a pályázati előírásokkal összhangban teljesüljenek, ezzel is erősítve a Szövetség működési hatékonyságát és a pályázati támogatásból elérni kívánt eredményeket.

10. Reprodukciós egészség a munkajogban – Új elvárások a modern munkahellyel szemben

A konferencia egyik rendkívül érdekes előadása a reprodukciós egészség munkajogi vonatkozásait és a modern munkahelyekkel szemben támasztott új elvárásokat mutatta be. Dr. Solymosi-Szekeres Bernadett PhD, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense és esélyegyenlőségi referens átfogó képet adott arról, miként jelenik meg a nők reprodukciós egészsége a munkajog, a munkavédelem és a munkaegészségügy keretei között. Rávilágított azokra az eszközhiányokra, kutatási és szabályozási hézagokra, amelyek ma még akadályozzák a női munkavállalók egészségét támogató, korszerű intézkedések bevezetését.

Az előadás kitért a rákbetegségek, a menopauza és más, a női életciklushoz kapcsolódó egészségügyi tényezők munkahelyi kezelésére, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a vízügyi ágazatban is folyamatosan növekszik a női munkavállalók aránya. A menstruáció emberi jogi és munkahelyi aspektusainak bemutatása – a menstruációs egészségtől a munkakörülményekhez való alkalmazkodásig – rámutatott arra, hogy a téma integrálása a kollektív alkuba, illetve a szervezeti szabályozásokba ma már nem kerülhető meg.

Bemutatásra kerültek a menstruációs szabadnap körüli vitatott hatások, valamint a 2025. tavaszán lebonyolított hazai kérdőív első tapasztalatai is. Az előadó záró következtetése hangsúlyozta, elengedhetetlen a reprodukciós egészség kiterjesztő értelmezése, különösen a menopauza munkahelyi vonatkozásainak beemelése és szükség van további kutatásokra, szabályozási fejlesztésekre, annak érdekében, hogy a modern munkahelyek valóban támogató, egészségtudatos környezetet teremtsenek minden munkavállaló számára.

 *

A konferenciát Fürjes-Gábor József, a VKDSZ elnöke zárta, aki összefoglalta a konferencián elhangzott szakmai tartalmakat és a levonható következtetéseket, hangsúlyozva, hogy a tanácskozás egyértelműen megerősítette, az ágazat vezetői és szakértői közössége felkészült és elszánt a következő évtized stratégiai kihívásainak felelős és jövőorientált kezelésére.

Nem megfeledkezve a víziközmű szolgáltatók integrációs és konszolidációs folyamataival együtt járó egységes kollektív szerződések, foglalkoztatási szabályok, béren kívüli juttatások harmonizációs törekvéseiről, ágazati szintű, munkakörértékelések, ágazati bértarifa rendszer bevezetésének előkészületi folyamatáról.

A kétnapos konferencia bizonyította, hogy a víziközmű- és fürdőszolgáltatási ágazatban erős igény és szakmai elkötelezettség mutatkozik a modern, jövőálló működés kialakítására. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntartható vízgazdálkodás, a digitalizáció, a humán fejlesztések és a kiszámítható szabályozói és pénzügyi környezet együttesen határozzák meg a szektor jövőjét.

Fürjes-Gábor József, VKDSZ elnök - Láng Zita kommunikációs vezető