A biztonság költségvetése

A költségvetés tervezésének alapja a pénzügyi-gazdasági biztonság megteremtése és a versenyképesség további növelése. Ennek egyik fontos eszköze a tartalékok növelése. Az általános tartalék, mely a rendkívüli kormányzati intézkedések fedezésére szolgál, 110 milliárd forintról 165 milliárd forintra emelkedik. A céltartalékok pedig 90 milliárd forintról 136 milliárd forintra nőnek. Fontos célkitűzés az államadósság csökkentése 72,9 %-ról 70,3%-ra. Minden munkavállalót érint, hogy az adórendszerben jelentős változások nem lesznek, marad a 15%-os mértékű személyi jövedelemadó. A szociális partnerekkel 2016-ban kötött megállapodásnak megfelelően 2019-ben 19,5%-ról 17,5%-ra csökken a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó. Ez kismértékű költségmentes béremelésre ad lehetőséget minden munkahelyen.

A költségvetés 2,7%-os fogyasztói áremelkedéssel (infláció) és 1,5%-os foglalkoztatás növekedéssel számol. Ez utóbbi úgy jön ki, hogy a versenyszférában tervezett 1,9%-os növekedéssel, a közszférában pedig 0,3%-os csökkenéssel számol a kormány. Jelzés értékű, hogy makroszinten 8,8% bruttó átlagkereslet növekedés várható.

Rátérve a közszolgálati munkavállalók helyzetére: a költségvetés több munkavállalói csoport számára is megteremti a béremelések fedezetét.

Az első körbe tartoznak a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők. A költségvetésről szóló törvény szövegéből idézve: „döntés született arról, hogy a kormánytisztviselők illetményének akár 25-30%-os emelésére lehetőséget teremtő forrás kerüljön biztosításra a költségvetési törvénytervezetben, a foglalkoztatási jogviszonytörvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseinek kidolgozására pedig az ősz folyamán kerül sor.”

A második csoportba az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők tartoznak. A terv szerint egy 11 milliárd forintos keretösszeg áll majd rendelkezésre a szükséges béremelések fedezésére, mely forrás alapját a jelentősebb adóerővel/iparűzési adóbevétellel/ rendelkező önkormányzatok befizetései jelentik. Ebből kerülne fedezésre azoknál az önkormányzatoknál a köztisztviselők béremelése, ahol ezt önerőből nem tudták megtenni. Felmerült, hogy az elosztás egy pályázati rendszeren keresztül történne, amit bonyolultsága miatt az önkormányzati oldal egyöntetűen elutasított. A munkavállalói oldal sem támogatta a pályázati alapon nyugvó megoldást, egyben felhívta a figyelmet az érintett munkavállalók előmenetelét érintő garanciális szempontok figyelembevételére.

Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár mindkét fél számára jelezte, hogy a kormány nyitott a javaslatokra. A konkrét megoldást a kormány az érintettek részvételével, az ősz folyamán dolgozza ki.

A fenti bejelentésekkel előlépés történhet a munkavállalói oldal által folyamatosan szorgalmazott ügyben is, miszerint rendezni kell annak a 160 ezer közszolgálati munkavállalónak a helyzetét, akik közel 10 éve nem részesültek központi bérintézkedésekben. A munkavállalói oldal kérdésére Simon Attila István tájékoztatta a testületet, hogy az OKÉT által felállított szakértői bizottság jelenleg a megközelítőleg 100 ezer döntően közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónak a konkrét bérhelyzetét vizsgálja. Ennek elvégzése után kerülhet sor a szükséges lépések megtételére.
Adorján Richárd emlékeztette a részvevőket, hogy az ún. programszerű - lásd. életpályamodellek / pedagógusok, fegyveres és rendvédelmi dolgozók / és az ágazati megállapodások / egészségügyi dolgozók/ - 2019-ben esedékes illetmény (bér) emelések fedezetét tartalmazza a költségvetés. A munkavállalói oldal kérdésére elmondta, hogy 2019-ben is számoltak a bérkompenzációs rendszer fenntartásával.

A testület részvevői abban állapodtak meg, hogy 2018. június 25-én a fejezeti költségvetések ismeretében folytatják a konzultációt, melynek részeként a további területeken foglalkoztatottak helyzetére is kitérnek.

hl-

Foto: PM