Létszámgazdálkodás és elbocsátás a közszférában

Marczinkó Zoltán Munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Dr. Bordás Gábor a kormányzati igazgatásért felelős helyettes államtitkár a napirend keretében részletesen beszámolt a várható közszolgálati létszámcsökkentésről, amely a minisztériumokban és a háttérintézményekben dolgozókat érinti. Elmondták, a konkrét elbocsátandó létszám meghatározása az egyes minisztériumok feladatának és létszámának együttes vizsgálatával alakult ki. Ennek során fontos szempont volt a feleslegessé vált, illetve a párhuzamos tevékenységek megszüntetése.

A keretszámokról megjelenő kormányhatározat alapján a munkáltatói jogkör gyakorlói a jogszabályoknak megfelelően hozzák meg a döntést az egyedi elbocsátásokról. Figyelembe véve a két hónapos felmentési időt, erre várhatóan november elején kerülhet sor.

Az elképzelések szerint 2019. január 1-jével lép hatályba az új kormánytisztviselői törvény és ezzel párhuzamosan egy kb. 25-30 százalékos átlagos bérfejlesztés valósul meg. Az előterjesztők arra a szakszervezeti oldal által felvetett kérdésre, hogy ez a bérfejlesztés egy egyszeri intézkedés vagy egy rendszer része, az előkészítésnek ebben a fázisában nem tudtak választ adni.

Mészáros Melinda arra kérdezett rá, hogy lezajlottak-e a strukturális átalakítások, valamint, hogy lesznek-e további változások. A válaszból világossá vált, hogy a kormány a jövőben folyamatosan felülvizsgálja a feladatokat és az ellátásukhoz szükséges létszámokat. A szerkezeti átalakulások befejezése emiatt nem pontosan ismert, a feladatvizsgálat is folyamatosan zajlik. A LIGA Szakszervezetek elnöke azt is szerette volna tisztázni, hogy mekkora a nyugdíj előtt állók köre, hivatkozva arra a pozitív törvénymódosításra, hogy a nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel állók foglalkoztatását a minimálbér négyszereséig nem terheli szociális hozzájárulási adó. A válaszból kiderült, hogy a rendszerből adódóan jelenleg nincs életkor szerinti bontás.

Hozzászólásában Mészáros Melinda kiemelte, hogy előremutató elképzelés az atipikus foglalkoztatási formák tervezett további bővítése. Egyben emlékeztetett arra, hogy a LIGA Szakszervezetek már többször felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen a kormánynak kell példát mutatnia a versenyszféra munkáltatói számára.

A napirend második részében az előterjesztők röviden ismertették a Karrier Híd Programot, amelyet azért hoztak létre, hogy segítsék az elbocsátásra kerülők újbóli elhelyezkedését. A program gazdája az OFA Nonprofit Kft. A program során kisebb csoportokban kapnak tájékoztatást a résztvevők a lehetőségekről. Emellett az OFA személyre szabott segítséget is nyújt az elhelyezkedéshez, ennek érdekében működtet egy önálló Karrier Híd Programirodát.

Az érintett szakszervezetek jelezték, hogy a folyamat gördülékeny végrehajtása érdekében központi és helyi szinten is szükségesnek tartják olyan megállapodások megkötését, amelyek a szakszervezetek részvételét is biztosítják. A munkavállalói oldal hangsúlyozottan kérte a két hónapos felmentési idő meghosszabbítását, mivel véleményük szerint ez az időtartam kevés a nyugodt álláskereséshez.

Az egyebek napirendi pont keretén belül a szakszervezetei oldal kérte, hogy az OKÉT sürgősen tűzze napirendre a központi bérintézkedésekből kimaradtak ügyét, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozók kérdését, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 2019-es mértékét. (A kötelező béremelésekről szóló napirendbe beleértve a diplomás bérminimum bevezetését is a közszolgálat területén.)

Az ülés végén mind a munkavállalói, mind az önkormányzati oldal kérte, hogy a jövőben az OKÉT az adott napirendi pontokat írásos előterjesztések alapján tárgyalja meg.

Horváth Lajos