A közszférában mélyül a bérszakadék

Napirend előtti felszólalások
Az ülés Kelemen Gábor (NGM) elnökletével zajlott, a kormányzati oldalt Dr. Zöld-Nagy Viktória (NGM), a szakszervezetit Csóti Csaba (SZEF), az önkormányzatit pedig Dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) képviselte. A napirend elfogadása során az önkormányzati oldal éles kritikát fogalmazott meg, amiért a köztisztviselők 17 éve rendezetlen bérhelyzete ismételten nem került önálló napirendi pontként a testület elé.

A napirend előtti felszólalások során elhangzott, a kormányzatnak meg kell fontolnia a kereseti korlát eltörlését és az utazási költségtérítés felülvizsgálatát, mivel ez a kérdés akár 10 ezer munkavállalót is érinthet. A kormányzat válaszában nem zárkózott el a későbbi tárgyalástól, de hangsúlyozta, hogy álláspontja egyelőre változatlan.

Szendrei Zoltán a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája részéről elmondta, hivatásos katonaként örömmel fogadta, hogy fegyverpénz bevezetésre került. A honvédelmi ágazatban elég komoly béremelések voltak, de ezzel egyidejűleg 2022-ben 14,5%, 2023-ban 16,7%-os infláció volt, ezért az a kormányzati cél, hogy kiemelkedjenek az átlagpolgárok közül az meg is valósult, de a két magas inflációs év el is vitte a pluszt. 2025-ben nincs betervezve a honvédségi dolgozóknak béremelés, ezért is szükséges a fegyverpénzt is ismét bevezetni.

A közszférát érintő bérkérdések

A kormányzati oldal részletes tájékoztatást adott a 2025. évi bérfejlesztésekről:

A pedagógusok számára az oktatás területén átlagosan 21,2%-os emelés valósul meg január 1-től, amely kiterjed a szakképzésre és az óvodapedagógusokra is.
Kutatás-fejlesztés területén a HUN-REN munkatársai áprilistól átlagosan 50%-os bérfejlesztésre számíthatnak.
Igazságügy és NAV dolgozói számra a kormányzat három év alatt 48–100% közötti emelést tervezet, a NAV-nál pedig idén további 10% valósul meg.
Vízügy: Többlépcsős emelés keretében idén 30%, majd a következő években 12% és 10% emelést tervezett a tárca.
 
A szakszervezeti oldal ugyanakkor felhívta a figyelmet a súlyos bérfeszültségekre. Arra, hogy a köztisztviselői bértáblát teljesen "lefedte" a minimálbér, ami rendszerszintű működési problémákat okoz. Kritikaként hangzott el, hogy miközben bizonyos ágazatok jelentős emelést kapnak, a kulturális és honvédségi dolgozók, valamint a rendvédelem bérfejlesztése elmarad 2025-ben.

Csizi Péter helyettes államtitkár ismertette, hogy 2010 óta a szociális átlagbér 137 ezer forintról 505 ezer forintra nőtt a különböző pótlékok bevezetése révén. Bejelentette továbbá, hogy a kormány 2026-ra tervezi a szociális terület "áttörésszerű" bérrendezését. A szakszervezetek szerint azonban az ágazat továbbra is a nemzetgazdasági bérlista végén kullog, és a bemutatott emelések nagy része csupán a minimálbér kötelező emeléséből adódott.

Önkormányzati és köztisztviselői kérdések
Az önkormányzati szövetségek szerint tarthatatlan, hogy a köztisztviselői illetményalap 17 éve változatlan. Dr. Gyergyák Ferenc jelezte, hogy a hivatalos statisztikák szerinti 566 ezer forintos önkormányzati átlagkereset nem felel meg a valóságnak; a kistelepülési jegyzők és ügyintézők bére ennél jóval alacsonyabb. A kormányzati oldal az OKÉT szerepét koordináló fórumként határozta meg, hangsúlyozva, hogy a jelzéseket továbbítják a döntéshozók felé, és 2026-ra a fegyveres testületek számára a fegyverpénz visszaállítását is tervezik.

Mélyülő bérszakadék
Az ülés rávilágított a közszféra egyes területei közötti mélyülő bérszakadékra. Miközben a kormányzati oldal a megvalósult és tervezett emeléseket hangsúlyozta, az ülésen az önkormányzati és szakszervezeti oldal a reálkeresetek csökkenésére, a hatalmas fluktuációra és a 2026-ra tolt ígéretek bizonytalanságára hívta fel a figyelmet.