Hogyan változik a közszolgálat?

2020. május 27-én tartotta ülését az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa.

A Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában (KOMT) részvételi jogosultsággal rendelkező konföderációk 2020. április 14-én - az alapszabályi előírások szerint - kezdeményezték az OKÉT és a KOMT plenáris ülésének összehívását. Az összehívásnak kettős célja volt: A törvényi szabályoknak megfelelően véleményezési jog gyakorlása a kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszony-átalakításáról, valamint egyeztetés a közalkalmazotti jogállás, a KJT sorsáról.

A plenáris ülés előtt a május 22-i oldalegyeztetésen, a konföderációk egyeztettek majd közös álláspontot alakítottak ki. A plenáris ülés videokonferenciáján részt vett a LIGA képviseletében: Nyíri Ákos a KDFSZ elnöke és Czövek János a LIGA társelnöke.

Az ülésen a szakszervezeti oldal ügyvivője Fehér József, az önkormányzati oldalé Dr. Gyergyák Ferenc volt, a kormányt dr. Horváth Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkárság, helyettes államtitkára képviselte.

Az ülés napirendje:

1. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények szóló tervezet munkavállalókat érintő munkaügyi, foglalkoztatási változások egyeztetése. A közalkalmazotti jogállással kapcsolatos kormányzati szándékok tisztázása.

2. Tájékoztató a 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról.

Az első napirend beterjesztője Fekete Péter államtitkár volt, aki többek között elmondta, hogy másfél éves szakmai egyeztetést követően került elfogadásra a törvény. 6% bérfejlesztés kerül végrehajtásra 2020. január 1-től az érintett állomány részére, valamint többletforrást biztosítanak a kulturális intézmények részére. A jogviszony átalakításáról szóló törvényt az Országgyűlés 05.19-én fogadta el.

A szakszervezeti oldal közös álláspontját Fehér József tolmácsolta. Elmondta, a Kjt. 4. § és 5. §-ban foglaltak egyértelműen kötelezik a Kormányt arra, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekről a KOMT-ban egyeztessen a szociális partnerekkel, (az önkormányzatokkal és a szakszervezetekkel). A KOMT Alapszabály vonatkozó rendelkezése szerint: "A szociális partnereket megillető véleményezési jog alapján a kormányzati szervek csak a szociális partnerek véleményének megismerése után döntenek".

Tartalmazza az Alapszabály azt is, hogy "az előterjesztő tárca kötelezettsége, hogy az oldalvélemények összefoglalását a parlament részére döntéshozatal előtt átadja."

Az oldal többségi véleménye szerint a jogviszony átalakítás indokolatlan és az érintett közalkalmazottak döntő többsége számára hátrányos.

Különösen fontos számunkra, hogy a kormányzat konkrét választ adjon kérdésünkre, nevezetesen: Milyen változás várható a közszolgálat munkajogi szabályozásában?

Horváth Tamás helyettes államtitkár válaszában elmondta, hogy a kormányzat nem tervez változtatást a Kjt.-ben. Kérdésre azt is elmondta, hogy a közalkalmazottak reprezentativitásának mérése a járványveszély miatt egy évvel eltolódik.
A második napirend – A 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról - beterjesztője dr. Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár volt. A beterjesztő tájékoztatta az OKÉT-ot a 2021. évi központi költségvetésben szereplő közszolgálatot érintő változásokról.

A szakszervezeti oldal állaspontjaként, jeleztük igényünket arra, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a parlamenti tárgyalás előtt kapjunk tájékoztatást és egyeztetési lehetőséget a 2021. évi költségvetésről, az adótörvényekről, minimálbérről és a nyilvánvalóan a közszolgálatokat érintő hatásokról.

Majd kértük, hogy az adatok megismerése után az elkövetkezendő időszakban tartson újabb ülést az OKÉT. Végül, de nem utolsó sorban kértük, hogy az OKÉT tűzze napirendjére a közszolgálat különböző területein dolgozók védelmét és a többlet kockázatokkal együtt járó ellenérték biztosítását.

Czövek János, társelnök