Bérhelyzet a közszolgálatban
2019. június 12-én tartotta az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács aktuális ülését. Az ülés napirendjén lévő témák mindegyike a közszolgálati dolgozók jövedelmi helyzetéhez kapcsolódott.
Első napirendként a testület áttekintette a közszolgálat egyes ágazataiban 2019-ben megvalósuló bérfejlesztéseket. A központi közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők 2019-ben átlagosan 30%-os illetményemelésben részesülnek. A munkavállalói oldal nehezményezte, hogy ugyanakkor a területi közigazgatásban dolgozók kimaradtak a béremelésből. A szakszervezetek továbbá felhívták arra a figyelmet, hogy kormánytisztviselőkre vonatkozó új szabályzás az érintettek jelentős része számára munkaidő növekedéssel jár.
A rendvédelmi és honvédelmi alkalmazotti életpálya bevezetésével ezeken a területeken megszűnt a közalkalmazotti jogviszony. A rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak számára többletkötelezettségek jelentek meg, melyeket négy év alatt egy 35%-os illetményfejlesztés kompenzál. Az új jogviszonyokra történő átállásról szóló tájékoztatásból kiderült, hogy a honvédségnél az érintettek 99,21%-a fogadta el az új jogviszonyt. A rendvédelemben a civil állomány 5,81%-a nem fogadta el a jogviszony módosítását, ezért ők távoztak a testülettől.
Ismeretes, hogy a hivatásos állományokra vonatkozó rendvédelmi és honvédelmi életpályához kapcsolódó béremelésnek az utolsó 5%-os lépése 2019-ben történik meg. A tájékoztatóból kiderült, hogy ezen a két területen 2020-tól további illetményemelés képzelhető el.
Adorján Richárd költségvetésért felelős államtitkár elmondta, hogy az egészségügyi szakdolgozók 2022-ig folytatódó béremelése a korábban említett foglalkozási csoportban lévő munkavállalóknál lényegesen nagyobb létszámot érint.
Ezt követően a költségvetésért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez képest a költségvetés az ismert intézkedéseken kívül kevesebb konkrétumot tartalmaz a közszolgálati munkavállalók béremelésével kapcsolatban. A további béremelésekről a kormány később hoz döntést, melyre a költségvetési céltartozék nyújt fedezetet. A szakszervezetek felhívták arra a figyelmet, hogy egyes munkavállalói csoportok (szociális dolgozók, kulturális területeken foglalkoztatottak, felsőoktatásban és kutatásban dolgozók) jelentős bérelmaradást szenvedtek el, amelyen változtatni kell.
A munkavállalói oldal egy másik napirend keretében újból javasolta, hogy kerüljön bevezetésre a közszolgálatban, a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, a foglalkoztatottak diplomás bérminimuma. Marczinkó Zoltán munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár erre úgy reagált, hogy célszerű lenne erről a kérdésről előzetesen megkérdezni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát.
A munkavállalói oldal évek óta szorgalmazza a központi bérintézkedésekből kimaradt alkalmazottak helyzetének rendezését. A Pénzügyminisztérium jelenlegi felmérése szerint ebben döntően diplomás munkavállalók érintettek, akik elsősorban pénzügyi, műszaki, jogi területen dolgoznak. Nagyrészük az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézményekben foglalkoztatott, emiatt a Pénzügyminisztérium felvette a kapcsolatot az Emberi Erőforrás Minisztériummal. Egyelőre még nincs döntés, Marczinkó Zoltán arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy folyamatban van a megoldás keresése. A munkavállalói oldal ennek a kérdésnek az azonnali megoldását sürgette.
H.L.
