Európai Szolidaritási Hadtest

Az előző ülés emlékeztetőjének-, és a napirend elfogadása után a technikai munkacsoport által megtárgyalt kérdésekről Loris di Pietrantonio beszélt, majd Patric Malesa a projektek pénzügyi megvalósításáról adott elő.

Majd Kazaczay Zoltán tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az Európai Szociális Alap Bizottsága egy dokumentumot fogalmaz meg az EU jövője címmel, amelyet a hónap végén bocsátanak ki bizottsági véleményezésre, és 2017 novemberében adják ki a végleges változatot.

A negyedik napirendi pont keretében Andriana Sukova-Tosheva: az Európai Szociális Alap albizottságának összejöveteléről tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. Elmondta, a Szociális Alap Jövője albizottság hangsúlyozta, fontos, hogy a források a makro-regionális politikák megvalósításának eszközei legyenek. Felmerült a kérdés, hogyan lehet növelni a transznacionális kooperáció hatékonyságát, hogyan lehet leghatékonyabban a szociális innovációt végrehajtani, milyen más lehetőségek vannak arra, hogy többszintű, kereslet-vezértelt megközelítés kapjon teret a projektekben. Elmondta, a transznacionálisnak és a kooperációnak a tagállamok szintjén kell megvalósulnia. Ennek egyik útja a tematikus és területi egyezmények megkötése. Ezt követően az előadó megköszönte az albizottság munkáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy európai szociális partnereket az irányító hatóságoknak jobban be kell vonni a munkába.

Az ötödik napirendi pont keretében Kathrin Riedler a Szolidaritási Hadtest programról beszélt. Elmondta, a Szolidaritási Hadtest program elsősorban a 18 és a 30 év közötti fiatalokat célozza meg. Hozzátette, a célcsoport 50 százaléka nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi életből is ki van zárva, így a program célja, hogy a fiatalok a szolidaritás kifejezése mellett olyan készségekre és tapasztalatokra tegyenek szert, amelyeket jól hasznosíthatnak álláskereséskor vagy továbbtanuláskor.

A Szolidaritási Hadtest kezdeményezést a múlt év szeptemberben jelentette be Junker, és az december 7-én indult, de csak 2017. május 30-án lett meg a jogi alapja. A teljes program 2018 januárjában lép hatályba. A szervezők azt várják, hogy 2020-ig 100 ezer fiatal fog részt venni a programban. A résztvevőknek regisztrálnia kell az európai ifjúsági portálon, itt tüntetik fel a különböző szervezetek - amelyek nemzeti-, és helyi hatóságok illetve privát szervezetek is lehetnek - az önkéntesek foglalkoztatására vonatkozó igényeiket. (Olyan országokból jöhetnek az önkéntesek, amely országok az Európai Szolidaritás Hadtest Chartáját aláírják).

A program finanszírozása az Erasmus+ program alá került, a támogatási összegből biztosítást, elhelyezést, étkezést lehet igényelni, illetve zsebpénzt. Ugyanakkor foglalkoztatási szerződést kell kötni a fiatalokkal. A programok a gyakornoki programokhoz hasonlóan lesznek végrehajtva, és a következő területeken lehet munkát végezni: oktatás, környezet, szociális vállalások, katasztrófa elhárítás, mezőgazdasági és vidéki fejlődés, egészségügy, kultúra, sport. Minderre 2018-tól 341 millió euró lesz elkülönítve. A programot népszerűsítendő az első Szolidaritási Hadtest tagot, Manon Levery-t bemutatták a résztvevők számára egy reklám-toborzófilmben.

A munkavállalói oldal részéről Claude Denatergal elmondta, a szolidaritás nagyon fontos, de nem szabad összekevernünk a szolidaritási akciókat, amelyeket például a természeti katasztrófák idején végzünk, a fiatalok foglalkoztatásával. Ugyanis szakszervezetei szempontból ez fizetetlen munka, amely nem támogatandó. Ha a téma fontos, miért csak a fiatalok vehetnek benne részt, kérdezte, és kritizálta, hogy nem “friss pénz” bevonásával, hanem más alapokból történő átcsoportosítással szeretné a Bizottság megoldani ezt a fontos kérdést.

A hatodik napirendi pont keretében Andriana Sukova-Tosheva a Szociális Jogok Európai Pillérjének tervéről beszélt. Elmondta, a cél az igazságosabb Európa. Több megfontolandó kérdés áll az európai társadalom előtt; ilyen az egyre nagyobb mértékű digitalizáció, az elöregedő társadalom. A Szociális modell európai örökség, de nem valósul meg önmagától. Junkert idézte, miszerint az állampolgárok konkrét eredményeket szeretnének. A munkaerőpiachoz hozzáférést, és a szociális védelem erősítését. Jogot a minimumbérhez, az egészségügyi ellátáshoz.

Hogyan kell elképzelni ezt a pillért - kérdezte az előadó. Valójában a Szociális Pillér referenciakeret biztosít a későbbi jogszabályok számára. 2017. április 26-án a Bizottság ajánlást tett a Szociális Pillér 20 alapelvéhez. A jelenlegi ismereteink szerint novemberben, a göteborgi csúcson történhet meg a dokumentum ünnepélyes aláírása, amelyet a Tanács-, a Bizottság- és a Parlament képviselőjének is meg kell tennie.

A Szociális Pillér 20 alapelve érinti az oktatás, képzés, nemi egyenlőség, foglalkoztatási támogatások, a biztonságos munkahely kérdéskörét, azon kívül a bérek, a szociális dialógus, az egészséges munkakörnyezet, a fogyatékkal érők bevonása is hangsúlyosan szerepel benne.

Hozzászólásában a munkavállalói oldal képviselője jelezte, nagyon ambiciózus a Bizottság javaslata, az európai szakszervezetek mindezt pozitívan értékelik. A Szociális Pillért 2017 novemberében adaptálni kell, folytatta, majd felhívta a figyelmet, hogy mindezt egységesen kell megtenni, mert ha csak egy tagállam ellenzi, akkor nincs megállapodás.

A hetedik napirendi pont keretében Marie-Anne Paraskevas a migrációs kérdésekről beszélt. Vázolta a migráció kezelésének egyes eredményeit, és hangsúlyozta, fontos az AMIF (a menekültalap) és az ESZA alapok közötti összhang.

A nyolcadik napirendi pont keretében a résztvevők a középidős beszámoló legújabb változatáról kaptak tájékoztatást Ilse De Mecheleer-től. Elhangzott, kulcskérdés az Európai Szociális Alapok jobb átláthatósága. Az ESZA szabályozása kapcsán a Bizottság javasolja, hogy csak kétszer kelljen beszámolót írni, és több olyan kiegészítése van, amelyek egyszerűsíthetik a beszámolókat. Például a javasolják egyes indikátorok törlését, vagy az alapok céljainak és a pénzügyi eszközök nagyobb összhangját sürgetik. A Fiatalok Foglalkozatási Kezdeményezéséről elhangzott, a Bizottság újraírta az igénybevételi szabályokat, és a program keretében elkölthető összeget is 1,2 milliárd euróra növelte. Mindezt 2020-ig el lehet elkölteni.
Ezt követően kiscsoportos munka következett. A résztvevők csoportokban beszélték meg a Szociális Pillérrel kapcsolatok kérdéseket, illetve, arra a kérdésre adtak választ, hogy mennyire járul hozzá, és hogyan tud hozzájárulni az Európai Szociális Alap a felzárkózáshoz és a szociális jogok megvalósításához.

A kérdés, hogyan tudja az ESZA hatékonyabban segíteni a foglalkoztatást és a társadalmi célok elérését. A résztvevők arról beszéltek, mennyiben járulhat mindehhez hozzá a szigorúbb programozás, a szakpolitikai innovációk terjesztése, a kiadások szorosabb összekapcsolása a szakpolitikai prioritásokkal, mennyiben szükséges a kritikus intézmények kapacitásépítése, vagy a nemzeti szociális és foglalkoztatási programok közvetlen támogatása.

A következő kérdés-csoport, amelyet a csoportok megvizsgáltak, hogyan lehet azonosítani azokat a programokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az úgymond felfelé irányuló konvergenciához. Hogyan lehet jobban mérni a célcsoportokra gyakorolt hatást, a határokon átnyúló hatásokat, vagy a konvergencia-mutatókhoz kapcsolódó indikátorokat.

Kozák László