Lesz-e béremelés a járulékcsökkentésből?
Megelőlegezve ennek az írásnak a végkövetkeztetését, igen, lesz. Pontosabban: szükségszerű és elengedhetetlen, hogy legyen. Ennek megértéséhez röviden át kell tekinteni azokat az okokat, melyek elvezettek a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentéséhez.

Egyértelmű, hogy az elsődleges ok az a példa nélküli munkaerőpiaci helyzet, melyet röviden munkaerőhiányként írhatunk le. Az elmúlt időszakban világossá vált, hogy a munkaerőhiány egyre több ágazatra és szakmára terjed ki. Ez viszont már a gazdaság működését veszélyezteti.
A munkáltatók erre a helyzetre úgy reagáltak, hogy egyre több vállalkozásnál kényszerültek jelentős béremelésre a munkavállalók megtartása érdekében. Ez volt az a pont, amikor a kormány is belátta, hogy az elégtelen bérszínvonal jelentős gátja a gazdasági fejlődésnek. Egyben az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha csökkennek a munkabért terhelő elvonások. Figyelembe véve, hogy a járulékcsökkentés célja a béremelések elősegítése volt, a LIGA következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy ez a munkavállalói járulékok oldalán történjen meg. Ez lett volna az a megoldás, amely automatikus nettó béremelkedést jelentett volna. A kormány végül is a munkáltatói járulékcsökkentés mellett döntött. Felmerül a kérdés, hogy a járulékcsökkentés megjelenik-e a bérekben vagy sem. A munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozásoknál ez nem is kérdés, hiszen ezeknél a cégeknél máris jelentős béremelések történtek. Ezeknél a munkáltatóknál csupán arról van szó, hogy így 2017-es bérelmelés kisebb költséget jelent.
Kérdés, hogy mit lépnek azok a vállalkozások, ahol még nem éleződött ki ennyire a probléma. A munkavállalók megtartása érdekében ők is kénytelenek bért emelni. Az ez évi tendenciákból kiindulva valószínűsíthetően a járulékcsökkentésből származó megtakarításnál jelentősebb mértékben. Itt érdemes megemlíteni, hogy a tárgyalások során maguk a munkaadók javasolták, hogy a járulékcsökkentést elsődlegesen a béremelésekre kell fordítani. Érdemes konkrétan is megnézni, hogy egy átlagos 250.000 Ft-os bruttó bérnél milyen lehetőséget biztosít az 5%-os szociális hozzájárulási adó csökkentés. Ebben az esetben a bruttó bér több mint 10.000 Ft-tal, 260.264 Ft-ra emelhető költségtöbblet nélkül. Ez a 4.1 %-os béremelési lehetőség természetesen minden jövedelmi sávban megjelenik. Nem szabad arról sem megfelejtkeznünk, hogy 2017-től a társasági nyereségadó 9%-ra történő csökkentése is többletforrást biztosít a munkáltatóknak a béremelésekhez. Láthatjuk tehát, hogy a béremelés a vállalkozások jelentős részénél szükségszerűen bekövetkezik. Ahol ez mégsem történne meg, ott a szakszervezetek feladata megakadályozni, hogy a vállalkozások ne karácsonyi ajándéknak tekintsék a járulékcsökkentést .
H.L.