A nők helyzete a munka világában

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation) Női Bizottsága minden évben elkészíti a társadalmi nemek esélyegyenlőségéről szóló felmérését. A legfrissebb eredmények.

A nők helyzete a munka világában

Az általános reprezentativitási kérdéseken túl a kérdőív mindig kitér egy speciális területre is. Ennek keretén belül idén a nők foglalkoztatási szegregációjára irányult a kérdések egy része. Mindezek előtt azonban általánosságban vegyük górcső alá, hogy hogyan is alakult a női jelenlét a szakszervezeteknél és munkahelyeken.

A kérdőívet az ESZSZ 89 tagszervezete közül 50 válaszolta meg. Az ötven válaszadó szervezetből negyvennégy tudott választ adni a női tagság arányára, köztük szervezetünk, a LIGA (40%). A női foglalkoztatáshoz viszonyítva, amely ma hazánkban 47,2%-on áll a 40% (41600 fő) női tagságunk a többi országhoz viszonyítva átlagosnak mondható. A női vezetők arányát tekintve a válaszadó 50 szervezet vonatkozásában 52 legfőbb döntéshozó pozíció van ( 35 elnöki és 17 főtitkári). Ezekből hétben van női vezető (5 főtitkár és két elnök), ami 13,5%-os tesz ki. Ezekből az adatokból levezethető, hogy nemzetközi szinten a munkavállalók majd felét (47,7%) nők teszik ki, ehhez képest a szakszervezeteken belül elmarad a női tagság aránya (42,5%), arról már nem is beszélve, hogy a tagságban megjelenített nemek arányát a vezetésben nem lehet tetten érni. Mindösszesen 13,5% a nők aránya a legfőbb döntéshozó pozíciókban. Ez negyede a teljes női tagságnak. A döntéshozó testületek összességében ennél jobb az arány 28,7%, azonban még ezen is van mit csiszolni. A női bizottságok és szekciók fontosságára hívja fel a figyelmet az egyik válaszadó (kiléte nem ismert): „ha nem lenne női szekció….nem lennének választott női vezetőink sem”.

Ahogyan azt már említettem a kérdőív második része a társadalmi nemek foglalkoztatási szegregációjára irányult. Ennek horizontális vetülete, amikor egy adott szakmában főként nők dolgoznak, ilyenek pl.: az egészségügy, oktatás, étkeztetés stb. A vertikális vetülete, pedig amikor a nők alacsonyabban értékelt, kevésbe megbecsült szakmákban rekednek, sok esetben a magasabb iskolai végzettségük ellenére.

A kérdőív három vetületét vizsgálta a szegregáció ezen formájának: az okokat, az ezekre válaszul adott szakszervezeti lépéseket és a jövőben szükséges lépéseket a döntéshozók szintjén. Erre a részre 49 tagszervezet válaszolt 33 országból. A horizontális szegregációval kapcsolatban a legfőbb kiváltó oknak a válaszadók a társadalmi megítélést látták, ezen belül is a nemi sztereotípiák erősségét és a munkaerőpiac hagyományos megosztottságát emelték ki. Emellett kiváltó okként az oktatás és képzés is fontos szerepet játszik. A vertikális szegregációt tekintve a válaszok nagy része a gyermekgondozás rendszerét emelte ki. A kis számú férőhelyek az állami bölcsődékben óvodákban negatívan befolyásolják a kisgyermekes nők munkahelyi előrejutását és egyes országokban a családi feladatok egyenlőtlen megosztása is hozzájárul ehhez. A nők részvételét a döntéshozatalban nehezítik azok a sztereotípiák, amelyek nem tartják alkalmasnak a nőket a vezető szerepek betöltésére, illetve született olyan válasz is Hollandia részéről, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy vezető testületben férfiak vannak, akkor nagyobb valószínűséggel választanak oda másik férfit, mint nőt.

A szakszervezetek a következő választ adják ezekre a problémákra:


• Kollektív tárgyalások. A munka és magánélet összeegyeztetését be kell vonni ebbe a folyamatba. 11 konföderáció követi ezt.
• A szabályozás fejlesztése, vagy kampány szervezése a szabályozás érdekében. 4 konföderáció követi ezt.
• Kampány a nemek közötti sztereotípiák visszaszorítása érdekében. Hét konföderáció csatlakozott egy más szervezet kampányához, négy saját kampányt indított.
• Díjak alapítása, események szervezése
• Saját aktivisták képzése
A kérdőív utolsó részének összegzése akár értelmezhető úgy is, mint az európai szakszervezetek követelése a döntéshozóktól:
• Jobb gyermekgondozási kilátásokat (25 konföderáció)
• A nemi alapú sztereotípiák visszaszorítását (25 konföderáció)
• Változás kell a szülői szabadság és az apaszabadság szabályozásában (21 konföderáció)
Majdnem minden válaszadó szervezet (44/49) egyetértett abban, hogy a jövőbeni változások elérésében az Európai Uniónak nagy szerepe van.

Szabó-Zsura Brigitta