A munkaerő kizsákmányolási célú emberkereskedelem (THB) elleni fellépés multidiszplicináris megközelítésének erősítése

A soros holland elnökség kiemelt célja az emberkereskedelem és a munkaerő kizsákmányolásának megelőzése, ennek érdekében több tudományág, intézmény tevékenységének, összefogásának erősítése. E célból Hollandia együttműködésben Luxemburggal, Szlovákiával és Máltával nagyszabású konferenciát szervezett Amszterdamban, 2016. január 18-a és 19-e között.

A munkaerő kizsákmányolási célú emberkereskedelem (THB) elleni fellépés multidiszplicináris megközelítésének erősítése

A meghívott résztvevők és előadók az Európai Unió tagországaiból, az adóhatóság, a rendőrség, minisztériumok (belügyminisztérium, munkaügyi minisztérium), valamint több mint húsz nem állami szervezet képviselőiből (szakszervezetek, civil szervezetek, például migránsokat segítő szervezetek, szakértők) álltak. A munka angolul folyt, tolmácsolás nélkül. Magyarországot az együttműködés jegyében hat fő képviselte: Gál Eszter (Belügyminisztérium, Európai Együttműködési Főosztály), Gyuricza László (Repülőtéri Rendőrség Bűnözési Osztálya), Makai Dóra Júlia (NAV), Németh Ágnes (Magyar Rendőrség, Bűnmegelőzési Főosztály), Szalóki Zoltán (Heves Megyei Főügyészség, főügyész) és Kelemen Melinda (LIGA Szakszervezetek).

Nicholas Franssen és Adrienne Boerwinkel, a holland Biztonsági és Igazságügyi Minisztérium részéről üdvözölte a jelenlevőket és röviden összefoglalta a két napos konferencia tevékenységeit és céljait.

Ard Van der Steur, holland Biztonsági és Igazságügyi Miniszter nyitóbeszédében elmondta, hogy politikai pályája kezdetétől fellép az emberek és a munkaerő kizsákmányolása ellen, legyen az háztartási alkalmazott, szexmunkás vagy akár céges alkalmazott. Hangsúlyozta, hogy a szervezett bűnözés - mivel gyakran ez áll a kizsákmányolás mögött - csak a különböző szervezetek együttműködésével állítható meg. Az állami szféra tevékenysége önmagában nem elegendő - a különböző hivatalos szerveknek és ugyanakkor a szakszervezeteknek, civil szervezeteknek, a versenyszféra képviselőinek koordinált módon kapcsolatba kell állnia egymással. A cél melletti elköteleződéssel minden hivatalos szerv tartozik az áldozatok felé.

Dr. Myria Vassiliadou az Európai Unió emberkereskedelem elleni fellépés koordinátora előadásában összefoglalt az Európai Unió főbb tevékenységeit a témában. Többek között:

-          tanulmányokat végeztek és tettek közzé

-          gyakorlati útmutatót készítettek

-          stratégiát alkottak, amely a magánszféra fontosságát is hangsúlyozza

-          hangsúlyt helyeztek és helyeznek a különböző területek összehangolására

Elmondta, hogy a kizsákmányolás számtalan formában jelenhet meg. Mivel gyakorlatilag minden esetben gazdasági érdek áll a kizsákmányolás mögött, a pénz útját követve azonosítani lehet a szereplőket. Ugyanakkor a kereslet oldaláról is megközelíthető a kérdés: ki az, aki igényt támaszt, milyen célból? Probléma, hogy több országban nem büntetendő szolgáltatásokat, javakat vásárolni a kizsákmányolt személytől, az áldozattól. Az áldozatoknak ugyanakkor vannak jogaik, az államnak pedig kötelességei, ezt nem szabad elfelejteni. Az Európai Unió elköteleződött a témával kapcsolatos stratégia követése és a szereplők munkájának összehangolása mellett, elsősorban az áldozatok emberi jogainak központba helyezésének hangsúlyozásával.

A délelőtt fő előadását Frédéréc Kurz belgiumi helyettes területi munkaügyi főügyész, a THB elleni fellépés belgiumi szakértő hálózatának koordinátora tartotta. Ő is hangsúlyozta, hogy a kizsákmányolást széles értelemben kell venni és partnerségi megközelítés a kulcsa a jelenség eredményes kezelésének. Nem csak a szakértők, de a társadalom tagjait is érzékennyé kell tenni a téma és az áldozatok iránt. A különböző országok tevékenységeit is össze kell hangolni. Jó példának Ausztriát hozta fel, ahol széles körben működnek együtt az érintett állami, magán és civil szervezetek. Fontos az a hozzáállás, hogy az áldozatokat nem bűnösökként kell kezelni. Személyükben is közel kell hozni az áldozatokat és az őket képviselőket.

A délelőtti plenáris előadások közül a holland nemzeti Emberkereskedelem és Gyermekek Szexuális Kizsákmányolása témakör nemzeti jelentéstevője, Corinne Dettmeijer-é volt az utolsó. Az előzőekhez hozzátette, hogy a küzdelem lényeges eleme például a készpénzfizetés korlátozása, a munkabér készpénzben való megfizetése. A jelenséget mindig több szempontból kell megvizsgálni, migrációval és a munkaügyi jogszabályok szempontjából is: nézni kell, hogy mely szektorok a leginkább érintettek, mi generálja a keresletet.

A megnyitó előadásokat követően csoportmunkára került sor. Az első napon hat különböző témakörhöz lehetett aktív résztvevőként csatlakozni.

A munkaerő kizsákmányolása, a nem megfelelő munkafeltételek és a kettő közötti átfedésekkel foglalkozó munkacsoportot Ella Cockbain (UCL, Anglia) koordinálta.

Nadine Vaes, a holland munkaügyi felügyelőség szenior nyomozója előadásában elmondta, hogy a munkaerő kizsákmányolásának felismeréséhez bizonyos indikátorokat kell keresni, vizsgálni. Ezek többek között:

  • szállás minősége
  • erőszak / erőltetettség
  • függőségi viszony
  • toborzás jellege
  • hosszú munkaórák
  • alkalmazás időtartama

A kizsákmányolás azonosítása esetében kihívásokkal szembesülnek a hatóságok, a gyanú önmagában nem elég a kizsákmányolás tényének rögzítéséhez.

Astrid de Beurs, szintén a munkaügyi felügyelőségétől konkrét eseteket mutatott be két tehetős holland család kapcsán, akik fülöp-szigeteki ház körüli segítséget alkalmaztak illegálisan. A nem EU országokból érkező au-pairek helyzetével kapcsolatosan elmondta, hogy a jogi szabályozás Hollandiában adott: maximum egy évig, napi legfeljebb 4 órában, heti 5 napban dolgozhatnak, életkori korlát is szabott. Ugyanakkor a helyszíni szemle teljesen más munkakörülményeket tárt fel az említett családoknál. Bizonyító elemként a házkutatás eredményei (a helyszíni szemle) és a közösségi médiában posztolt képek szolgáltak. A fülöp-szigeteki hölgyek nem látták magukat kizsákmányoltnak vagy alulfizetettnek - 12-14 órát, 2-6 napig dolgoztak már 2-6 éve a családoknál. 500-1000 EUR között kerestek egy hónapban, amely nagy részét hazaküldték, külön szobát kaptak a villában. Ugyanakkor az útlevelüket elvették. Az „áldozatok” elmondása szerint sokkal jobb munkakörülmények között dolgoztak, mint saját országukban és a család is tisztelettel bánt velük. A holland Munkaügyi Felügyelőség végül eltekintett a pénzbüntetéstől, de az „au-paireket” visszaküldte a hazájukba. Az előadó összegezte, hogy ilyen esetekben fontos a különböző intézmények együttműködése (Munkaügyi Felügyelőség, külföldi rendőrségek, nyomozóhatóságok), nem lebecsülendő a közösségi média szerepe (ki, mit posztol), illetve a megfigyelés.

Beata Krajewska a lengyel munkaügyi felügyelőségtől először is tisztázta, hogy az őt alkalmazó szervezet nem kompetens az emberkereskedelem elleni hivatalos fellépésben. Lengyelországban a rendőrség és a nyomozóhatóság az illetékes. Az előadó egy céget mutatott be, amely bangladesi munkaerőt alkalmazott. A munkáltató megtartotta a bangladesi dolgozók útlevelét, a munkaszerződésben szereplő munkakörtől eltérő munkakörben foglalkoztatta őket, nem adta ki a szabadságokat számukra, nem fordította le a munkaszerződésüket, és a munkabérüket sem kapták meg. A dolgozók nem mozdulhattak ki szabadon a szállásukról, hetente egyszer hat emberre jutott 1 kilogramm rizs, mint ételellátás - gyakorlatilag az emberek éheztek. Nem tudtak segítségért folyamodni, mivel nem beszéltek az anyanyelvükön kívül más nyelvet.  A rendőrség a határőrséggel együttműködésben tárta fel a visszásságokat, jelenleg a bíróságon van az ügy. Nehezíti az ügymentet, hogy a külföldiek vagy elhagyták Lengyelországot, vagy visszautasították, hogy tanúként (áldozatként) a munkaadójuk ellen tanúskodjanak. .       

A délutáni workshopot Marci Bufo, független olasz szakértő moderálta, amelynek témája az áldozatok védelme érdekében tett lépések összehangolása.

Katarzyna Cuadrat-Grzybowska az Európai Bizottságtól a közelmúlt eredményeit és a 2016 utáni bizottsági terveket ismertette. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság már elköteleződött a többszereplős megközelítés mellett. Nem csak civil szervezetekkel, de például az Eurofounddal is szoros együttműködésben dolgoznak. Szinén fontosnak tartotta kiemelni, hogy az EU emberkereskedelem elleni direktívájában hangsúlyt helyeztek az áldozatok védelmére. Az EUSTAT adatai szerint 30 146 fő volt kitéve a kizsákmányolásnak. Mivel az elmúlt években meglehetősen sok pénzt költött a Bizottság projektekre, azok eredményeinek monitorozása is fontos volt. Egy tavalyi tanulmány szerint a THB 24, 9 millió EUR profitot hozott a haszonélvezőknek.

Peter van Hauwermeiren a belga Szociális Felügyelőségtől a szervezet munkájáról beszélt.  Elmondta, hogy fontos a specializáció a kizsákmányolás egyes formáival kapcsolatosan, az elmúlt évek fejleményei közül a hálózatépítést és az eseteket vizsgáló ellenőr részére a jobb jelentési folyamatot emelte ki. Azokat a területeket is megjelölte, ahol még nem át fejlődni: az áldozatok azonosítása, az áldozatok kompenzációja és a folyamatokban résztvevők képzése. Esettanulmányokkal támasztotta alá az előadását, többek között egy bolgár kávéházi dolgozóval, illetve egy török háztartási munkással, akik gyakorlatilag éjjel nappal dolgoztak, alkalmilag szexuális szolgáltatásokra is kényszerítették őket és a fizetésüket is csak alkalomszerűen kapták meg.

Doros Polykarpou a ciprusi KISA-tól (Akció az Egyenlőségért, Támogatásért és a Megnemkülönböztetésért) a tapasztalatait osztotta meg, amelyet az emberkereskedelem áldozataival kapcsolatban végez a szervezet és személyesen ő is. A szervezet számára fontos, hogy minden áldozatot egyenlős alapon védjen, attól függetlenül, hogy legálisan vagy illegálisan tartózkodik-e az országban, Európai vagy harmadik országból származik, együttműködik-e a hatóságokkal vagy sem.  

A második nap az első nap munkacsoportjainak eredményei alapján levont konzekvenciák ismertetésével kezdődött. Az összefoglalóban Adrienne Boerwinkel az alábbi kérdéseket tette fel:

  • Hogyan lehet a kizsákmányolás kapcsán a rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű információt megfelelően használni?
  • Hogyan lehet a nagykövetségeket jobban bevonni?
  • Hogyan lehet a különböző országokban a munkaügyi felügyelőségeket összekötni egymással, illetve a munkaügyi felügyelőségeket az egyéb szervezetekkel?
  • Hogyan lehet a szakszervezetek és munkaadók együttműködését fejleszteni?

A második nap első előadója a plenáris ülésen Claude Lorang volt, a luxemburgi Nemzeti Munkaügyi Képző Intézmény igazgatója. Elmondta, hogy a munkaadói és a munkavállalói képviselők együttműködése sokat segíthet a kizsákmányolás megelőzésében. Meglátása szerint minden a kizsákmányolásban érintett fél oktatása, képzése nagyon fontos.

Martina Pussová a szlovák Belügyminisztérium Emberkereskedelem és Bűnmegelőzési Információs Osztályának vezetője arról számolt be, hogy az elmúlt évek nemzetközi együttműködéséből nagyon sokat tanult Szlovákia. A nemzetközi együttműködés kulcsszerepet játszik például a külföldön bajba került szlovák állampolgárok megsegítésében. Lényeges szerepe van azoknak a szakértőknek, akik bizonyos jelek alapján azonosítani képesek a kizsákmányolás tényét.

A délelőtt utolsó előadója Joseph St. John volt, aki a máltai Belügyi és Nemzeti Biztonsági Minisztérium szakpolitikai fejlesztési osztályának vezetője. Málta a harmadik nemzeti stratégiát vezette éppen be, ami első alkalommal tartalmazott elemeket az emberi munka kizsákmányolás ellen. Eseteket sorolt fel, amikor ténylegesen megállapodható volt a kizsákmányolás, például vietnámi gyári munkások esetében, akik 600 EUR fizetést kaptak havonta, ugyanakkor annak felét szállás és ellátás felében levonták. A szállás és az étkezés nem megfelelő minőségben történt. Az esetre egy civilszervezet hívta fel a hatóságok figyelmét.

A délutáni munkacsoportok közül a szakszervezetek és cégek együttműködése a THB ellen keretében Nadia Vassileva a bolgár Manpower vezetője adott elő a munkerő-kölcsönzés etikai szempontjairól, a tisztességes munka feltételeinek megfelelésről, jó gyakorlatokat mutatott be.

A következő előadásban David Jakov, a horvátországi HURS-tól (szakszervezeti konföderáció) az építőipart mutatta be, mint szektort, amelyik esetében a munkaerő kizsákmányolás gyakran előfordul. Werner Buelen, az Építőipari és Építőipar Európai szövetségének titkára megerősített David szavait. Sajnos az esetek elenyésző esetben kerülnek bíróság elé, ítélet pedig még ritkábban születik, és ez szerte Európában érvényes. A résztvevők részéről megfogalmazódott, hogy a szakszervezet nem feltétlenül tud segíteni egyes esetekben, az adott ország intézményi hátterétől is sokminden függ.

Kelemen Melinda - LIGA Szakszervezetek, e sorok írója - a szállítmányozási ágazatban előforduló visszaélésekről beszélt. Nem ritka, hogy a nemzetközi szállítmányozásban a szolgáltatók a kelet-európai országokból érkező olcsó munkaerő mellett, székhelyszolgáltatók segítségével olyan helyen adóznak, ahol lazábbak az országos szabályok. A kamionsofőrök gyakran 3-18 hetes periódusokban, 300-400 EUR-ért, megfelelő szállás nélkül, a társadalmi biztosítási rendszerek látókörén kívül dolgoznak.   A szakszervezetek sokat tehetnek a helyzet javítása érdekében, de ehhez szükséges, hogy jelen legyenek a folyamatban (például már a munkaszerződés megkötésénél), illetve a hivatalos szervek partnerként ismerjék el őket.

A munkacsoporton belül a résztvevők interaktívan is közreműködtek, 5-7 fős csoportokban három kérdést kellett megválaszolniuk:

  1. Mi a hozzáadott értéke a szakszervezetekkel és a vállalatokkal való együttműködésnek?
  2. Melyek a konkrét eszközök, amelyek a szakszervezetek és a vállalatok használni tudnak a cél érdekében?
  3. A szakszervezeti és vállalati együttműködés kapcsán mi a többi érdekelt fél - állam, civil szféra, bűnügy) szerepe?

A három csoport hasonló megállapításokra jutott. A szakszervezetek definíciószerűen a munkavállalók érdekeiért küzdenek, fontos hogy bizalmat építsenek ki, hiszen gyakran a szakszervezeti tisztségviselők, aki felé jelzik a problémákat az alkalmazottak. Ugyanakkor a nem szervezett munkavállalók esetében, fekete foglalkoztatásban meglehetősen korlátozott eszközökkel élhetnek csak. A munkaadók is sokat tehetnek a kizsákmányolás megelőzése érdekében az ellátási lánc bizonyos pontjain. Egy finn példa esetében például egészségügyi szolgáltatók döntöttek úgy, hogy nem szervezik ki a takarítást, mert sok esetben kontrollálhatatlan, ki, milyen feltételek mellett és hogyan végzi a munkát el végül.

A különböző hivatalos szervek együttműködése gyakran pénzkérdés is - számukra is megfelelő hátteret kell biztosítani.

A nap zárásaként visszatérve a plenáris ülésre Lodewijk Asscher, a holland miniszterelnök-helyettes, egyben Szociális és Munkaügyi Miniszter záróbeszédet mondott. Az emberi munkaerő kizsákmányolása kapcsán elmondta, hogy sokan a leendő áldozatok közül a jobb élet reményében, ígéretekkel elcsábítva érkeznek idegen országokba, ahol a paradicsom helyett élő pokol várja őket. A kizsákmányolók gyakran kiváló csapatjátékosok, akik minden mozzanatát megtervezik a kizsákmányolásnak, ezért az ellenük harcolóknak is érdemes helikopternyi távolságból, összefüggéseiben szemlélni a folyamatot. Üdvözölte, hogy Bulgária, Románia és Lengyelország nagy hajlandóságot mutat az együttműködésre a kérdés kezelésében. A helyzetet pedig kezelni kell, mert a kizsákmányolás szélsőséges formákat ölthet. Fontos a munkavállalók szabad mozgását úgy biztosítani, hogy jogaik közben ne sérüljenek. Ahhoz, hogy a kizsákmányolás megszűnjön, vagy legalábbis csökkenjen, a saját határokat kell megugrani: részvétet érezni az áldozatok iránt és biztonságos „mennyországot” biztosítani számukra.    

Végül a két nap konklúziója:

-          ahhoz, hogy a multidiszciplináris megközelítés erősödjön, ténylegesen be kell vonni minden érintett szervezetet

-          alapvető az érintettek képzése

-          az áldozatok beazonosítása, a megfelelő hivatali út megtalálása a rendszerben lényeges

-          bűnügyi nyomozás esetén eszközöket kell adni a nyomozóhatóságok kezébe

-          munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek együttműködése elengedhetetlen

-          átfogó megközelítés és eszközök fejlesztése a kizsákmányolás megelőzésére szükséges

A szervezők elmondták, hogy ezek a konzekvenciák nem vitathatóak. A konferencián összegyűjtött ismeretanyag az Európai Bizottság fogja felhasználni szakpolitikájának finomításához.

Kelemen Melinda