A skandináv modellt követné az állam

A skandináv modellt követve előbb 100-150 ezer embert, majd 10-15 éves távlatban további, akár félmilliós tömeget is „átterelne” a kormány az államiból a versenyszférába. Egyelőre azonban kérdés, hol lehetne nélkülözni ennyi embert, hisz nemcsak a hivatásos állomány vagy a közalkalmazottak körében, de sok állami cégnél is inkább munkaerőhiány van, mint -felesleg.

A skandináv modellt követné az állam

Nem leépíteni, hanem átterelni akarnak mintegy 100-150 ezer embert a ciklus végéig, 2018-ig az állami közszférából a versenyszférába. Konkrétumok vagy egyes szektorokra lebontott kvóták egyelőre nincsenek, csak ez a „makrocél” létezik - mondta a Magyar Nemzetnek a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Csepreghy Nándort azután kérdeztük, hogy az ATV Start című műsorának adott nyilatkozata után több helyen olyan címek jelentek meg, miszerint akár 200 ezer közalkalmazottat is leépíthetnek vagy elküldhetnek a bürokráciacsökkentés jegyében.

Az államtitkár a műsorban úgy fogalmazott: az a foglalkoztatási szerkezet, amely Magyarországon van, nem tartható fenn, hiszen a majdnem 10 millió lakosból 4 millió aktív, és „ebből egymillió dolgozik az állami szférában a minisztériumoktól kezdve az oktatási rendszeren keresztül az egészségügyig”.

Vagyis a fennmaradó hárommillió ember tartja el lényegében a másik hétmilliót. Szerinte a skandináv modell jelenti az optimális foglalkoztatási szerkezetet, ahol a foglalkoztatottaknak mintegy 10 százaléka dolgozik a közszférában, az államigazgatásban, és 90 százalék a piaci viszonyok között. Az államtitkár szerint ebben eredményt jelent a közmunkaprogram, amit ugyan sokan kritizálnak, de teljesen inaktív embereket tudott visszahozni a munka világába.

Gond lehet

Gond lehet azzal is, hogy több szektor esetében munkaerőhiánnyal küzdenek. Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára a Magyar Nemzet érdeklődésére azt mondta, nem tudna elképzelni semmilyen leépítést vagy átterelést, hiszen most is sok olyan feladat van, amelyet az állomány csak túlórával tud teljesíteni. A rendőrségnél 37 ezer hivatásos, több mint kilencezer közalkalmazott és néhány ezer egyéb, a munka törvénykönyve szerint alkalmazott munkavállaló van. Pongó szerint jól jellemzi a helyzetet, hogy sokszor közmunkában kénytelenek ellátni olyan feladatokat, amelyekre a közalkalmazottaknak nincs már kapacitásuk.

- A rendőrség az utóbbi 15-20 évben mindig kimaradt az ilyen átalakításokból - fogalmazott a főtitkár, aki kifogásolta, hogy semmilyen tájékoztatást nem kaptak a kormányzati tervekről. A létszámhiány miatt vélhetően hasonló a helyzet az egészségügyben, az oktatásban, de a nagy állami vállalatok közül nyilván a MÁV-nál sem lesz túl sok olyan álláshely, ahonnan az embereket át lehetne terelni. Csepreghy Nándor viszont arról beszélt, hogy sok helyen a digitalizálással vagy épp a széles sávú internet kiépítésével igenis megszűnhetnek adminisztratív álláshelyek, ez akár még kórházakban is elképzelhető, ahol például az utóbbi időben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre.

- Azzal nem lennénk beljebb, ha „kitennénk” az utcára ezeket az embereket, hiszen akkor szintén állami pénzből, a szociális ellátáson és juttatásokon keresztül kellene támogatni őket - érvelt az államtitkár az átterelés mellett. Csepreghy Nándor azzal próbált megnyugtatni mindenkit, hogy senkit nem fognak az út szélén hagyni, azaz senki nem kerül ki a rendszerből úgy, hogy ne kerülne át egy másikba.