Nem a munkavállalóknak kedvez a Munka törvénykönyvének módosítása

A LIGA Szakszervezetek szerint a munka törvénykönyvének (Mt) módosítása tartalmaz ugyan a munkavállalók szempontjából fontos, kedvező változásokat, ezekben azonban továbbra is a foglalkoztatás rugalmassá tételét célzó kormányzati törekvés, semmint a munkavállalók anyagi és szociális biztonságának a szempontja érvényesül.

390-Mt2.jpgA hároméves új munka törvénykönyve a jogalkalmazás egységesítése miatt módosul, a lényeges szabályok azonban változatlanok maradnak a kormány honlapján hétfőn megjelent módosítási tervezet indoklása szerint.

A munkavállalókat pozitívan érintő változások közül kiemelhető a jogellenes munkaviszony megszüntetéssel összefüggésben a munkáltatói magatartás szankcionálása, amely révén a munkavállaló követelhetné a felmondási időre járó távolléti díjának a kétszeresét. Mivel azonban az új Mt-ben a felmondási idő is rövid, így ez a módosítás az eredeti, jogsértést visszatartó cél elérésére nem igazán alkalmas.

Pozitívumként még, hogy jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén a munkavállaló újabb jogcímre hivatkozva kérhetné visszahelyezését.

Jelentős változásnak tekinthető a módosítási javaslatban az is, hogy minden munkavédelmi képviselő munkajogi védelemben részesülne, valamint, hogy a munkavállalói képviselő fogalmát a szakszervezeti tisztségviselőre is kiterjesztenék. A LIGA szerint a munkavédelmi szabályok szigorítását jelenti a javaslatban, hogy a jogszabálymódosítás deklarálná, hogy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti - különösen a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetén - a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.

Negatívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a köztulajdonban álló munkáltatók vonatkozásában a kollektív alkut korlátozó törvényi rendelkezéseket - habár ebben a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek megállapodtak - nem helyezték hatályon kívül, noha a kormányzat korábban úgy nyilatkozott, hogy nem gördít akadályt a felek közös megállapodásai elé.

A LIGA Szakszervezetek szerint a kormányzat a munka és pihenőidő, valamint a gyermekes munkavállalók jogvédelme kérdésében is a munkáltatók érdekeit részesítette előnyben. Előbbire példa, hogy továbbra sem kötelezné a kormányzat arra a munkáltatókat, hogy 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnapot biztosítsanak minden munkavállalónak. Ezen túlmenően a LIGA szerint a készenlétet követően sem kellene pihenőidőt biztosítani a munkavállaló részére, ha munkavégzésre nem került sor.

A gyermekes munkavállalókra vonatkozó munkajogi korlátok (egyenlőtlen munkaidő-beosztás, egyenlőtlen pihenőnap beosztás) a jövőben nem a gyermek 3 éves koráig csupán a várandósságtól a szülésig terjednének. A gyermekét egyedül nevelő szülő pedig éjszakai munkát is végezhet a gyermek 3 éves koráig. Előrelépés ez utóbbi területen csupán a vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályokban történt.

A törvényjavaslat pontosítja a kártérítési szabályokat: kikerül az Mt-ből, hogy a munkáltató károkozása esetén a munkáltató a munkavállaló eltartott hozzátartozójának a kárát is köteles megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelőssége résznél pedig a jelenlegi szabályokat azzal egészítené ki a javaslat, hogy a munkavállaló a munkáltató elmaradt vagyoni előnyét és a bekövetkezett kárát is köteles megtéríteni. A probléma a szabályozással az, hogy nem is törekszik a munkavállalók fokozott kártérítési felelősségének a kiegyensúlyozására.

A LIGA sérelmezi azt is, hogy a szakszervezetekre vonatkozó törvényi rész annak ellenére sem módosul, hogy 2012-ben a jogszabályban a változások túlnyomó része éppen ezt a területet érintette.