Május elseje

Emlékezzünk a mai Május Elsején, arra az 1886.évi eseményre, amikor az Amerikai Munkásszövetség buzdítására 350 ezer munkás lépett sztrájkba a nyolcórás munkanapért. A sztrájkot ellenző hatalom a tömegbe lövetett, s a sortűznek több halálos áldozata volt.

Május elseje

Majd e napnak emlékére 1889-ben határozatot fogadtak el a II. Internacionálé tagszervezetei egy nagy nemzetközi tüntetésről, „oly módon, hogy a munkások egyidejűleg valamennyi országban, minden nagy városban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára….”.

A magyarországi szakszervezetek 1890-ben így fogalmaztak: ”Május elseje munkásünnep lesz, a munka e napon szünetelni fog. Ez a jelszó, és ennek teljesülnie kell….

Az 1900-as évek elején általánossá váltak a kollektív szerződések Magyarországon, az azért történhetett meg, mert 1889-től a világ munkásai szétfeszítve az országhatárokat, a 8 órás munkaidőért, a megélhetési minimum eléréséért, vagyis az emberibb életért, közösen léptek fel.

Május elsején átnyújtjuk kezünket túl a határokon, gondolatban összeölelkezünk a világ proletariátusával, amellyel együttesen fogjuk megvívni a harcot egy igazságosabb, jobb társadalomért.”- írta a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség a tagországok szakszervezeteinek 1931-ben.

1890 óta munkásünnep a világon és így Magyarországon is Május Elseje. A magyar munkás úgy mind száz valahány éve társa volt, és társa ma is a német, a francia, a belga, és minden európai munkásnak. Kinyújtotta és kinyújtja a kezét, elfogadta és elfogadja a feléje nyújtott kezet. Ez az évszázados szolidaritás tette erőssé, és teszi, teheti erőssé ma is a szakszervezeteket, akkor is, ha más a tartalom, de a lényeg: az együtt gondolkodás, a kirekesztés elleni fellépés, a cselekvés egy kevésbé igazságtalan világért, örökké megmarad.

A szakszervezetek évszázadnál több ideje jelentik Európában és Európán kívül a társadalom számára a garanciát a munkavállalók érdekei védelmére. A szakszervezetek az Európai Unió tagjaként nagyobb eséllyel felelhetnek meg e feladatuknak.

Május Elsejének tehát ma is több jelentése is van. Jelenti ma is annak az el nem felejthető chicagói sortűznek az emlékére a munkavállalói szolidaritás, a mások gondjaival való törődés önkéntes vállalásának ünnepét.

Május Elseje az egymásért való együtt gondolkodás és cselekvés örök értékét közvetíti ma is, mint az elmúlt évszázadban. Ezek az alapértékek fogalmazódtak meg a II. világháború befejeződése után, alapját képezve a majdani Európai Uniónak.

Az egyesült Európa előképe a jövő egyetemes szolidaritásának” - fogalmazta meg Robert Schumann 1960-ban. Egy ily módon újjászervezett világ megkönnyíti a békét és a szolidaritást a gazdag és szegény országok között az elért gazdasági és szociális vívmányokért.

Ugyanezek voltak száz valahány éve is az alapkövetelések a munkások között, ez az alapkövetelése ma is a munkavállalóknak, a szakszervezeteknek, legyenek bár különböző ideológiai platformokon. Ezek az alapcélkitűzései ma az Európai Uniónak. Ferenc pápa üzenetei hasonlókról szólnak hívőknek és nem hívőknek.

A budapesti Városliget sarkán az 1890 évvel ezelőtti május elsejére emléket állító kőnél fogadjuk meg, hogy életben tartjuk azoknak a ma már felejtődni látszó életüket áldozó chikágói munkásoknak emlékét, és életben tartjuk a régi május elsejék üzenetét: a szakadatlan küzdelmet egy igazságosabb világért.

Lux Judit