Mesterséges Intelligencia: túlélőkészlet szakszervezeteknek

A rendezvényt Németh Edit, a Friedrich Ebert Stiftung tudományos munkatársa és Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda a LIGA Szakszervezetek elnöke nyitotta meg, akik megköszönték az előadóknak, hogy elvállalták a konferencián történő szereplést, és örültek, hogy a szakszervezetek számára is olyan ismeretek kerülnek átadásra, amelyek a jövőt a munkaerőpiacon is leginkább meghatározó témakörrel foglalkoznak.

Milyen szabályozási változások szükségesek az MI használat következtében a munkajog területén? Milyen tervei vannak a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsnak a munka világát illetően az MI kapcsán kezelendő új kihívások kezelésére? címmel Dr. Vajda Viktor (LL.M.) AI-szakjogász, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese tartott előadást. Expozéjában kitért azokra a nagyívű változásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia használata okoz a munkaerőpiacon. Utalt azokra a drasztikus leépítésekre, amelyek nagy multiknál, például az Amazonnal vagy az Oracle-nél történtek. A szilícium völgyben volt olyan nap, hogy 23 ezer munkavállaló kapta azt az üzenetet, hogy nincs szükség a munkájára, mindez a mesterséges intelligencia miatt.

Dr. Vajda Viktor a mesterséges intelligencia felhasználásának jogi szabályozásáról elmondta, még gyermekcipőben jár. Szabályozni kell kit, hogyan és mikor figyelhet meg a mesterséges intelligenciával a munkáltató, milyen tiltott területei vannak a MI használatának. Az egyik ilyen terület például a dolgozók érzelmeinek megfigyelése vagy kikövetkeztetése, vagy például a profilozás. Fontos szempont, hogy a munkavállaló a mesterséges intelligencia által hozott döntés után emberi beavatkozást kérhessen illetve tájékoztatást arról, hogy pontosan a döntés hogyan született meg. A munkavállaló nem válhat puszta profillá, amelyet az algoritmikus menedzsment használ. Például tisztázni kell, melyek a futárok jogai, és például hol nyújthatnak be panaszt egy adott döntéssel szemben.

Fontos az átképzés, hogy a munkavállalók tudatában legyenek annak, milyen munkafeltételek közepette dogoznak, így a veszélyből esélyt kell kovácsolni – hangsúlyozta az előadó. Erre jó példa a felsőoktatási törvény módosításában már az áll, be kell építeni az AI-val kapcsolatos oktatást a tanrendbe. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia gyorsabban fejlődik, mint ahogy a jogi szabályozás változik, és a munkahelyek lassan adaptálódnak ehhez a fejlődéshez.

Dr. Vajda Viktor elmondta, a részvételével felállt Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács nem kormányzati szerv, javaslatokat le tud tenni a mindenkori minisztérium asztalára. A tanács azon dolgozik, hogy ez a tudás része legyen az oktatásnak, illetve a munkavállalókat érintő képzéseknek és átképzéseknek is. Ahogy fogalmazott, a mesterséges intelligencia nem elveszi vagy megmenti a munkahelyeket, hanem egy újraosztott hatalmi térben lehetőséget biztosít.

A láthatatlan vezető - algoritmikus menedzsment a munkahelyeken címmel tartott előadást Illéssy Miklós (Phd), az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. Elmondta, hogy a szakirodalom a mai kort a negyedik ipari forradalomnak emlegeti, amely a gyártási folyamatok teljes körű digitalizációjáról és automatizációjáról szól. A középpontjában az intelligens gyárak és az egymással kommunikáló rendszerek állnak, ahol a fizikai gépeket összekapcsolják a digitális hálózatokkal. Ez a korszak a Big Data elemzésre, a felhőalapú számítástechnikára, a mesterséges intelligenciára és az önvezérlő robotokra épít, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek optimalizálni a termelést, előre jelezni a karbantartási igényeket, és villámgyorsan alkalmazkodni a piaci változásokhoz. Ezzel szemben a Ipar 5.0 emberközpontú és fenntartható filozófiával egészíti ki a tiszta technológiai hatékonyságot. Ez a korszak visszahozza az embert a termelés középpontjába, és a hangsúlyt az ember és a gép harmonikus együttműködésére helyezi.

Az előadó ezt követően vázolta, hogy az algoritmusok és a Big Data alapú menedzsment-gyakorlatok miként befolyásolják a munkavállalók mindennapi munkakörülményeit. Hogyan csökkentheti a „láthatatlan vezető” (az algoritmus) a dolgozók beleszólási jogát. Milyen szerepe van a munkahelyi párbeszédnek és az érdekképviseleteknek abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása ne sértse a munkavállalók jogait és adatvédelmét.

Illéssy Miklós szólt a szabályozás nehézségeiről is. „Hozunk valamilyen szabályt, amivel nem pontosan azt szabályozzuk, amit szeretnénk, és ezzel valamilyen más szabályozási célt gátolunk meg. A jó szabályozás sokszor technikailag kivitelezhetetlen.” Elmondta, ma még sajnos nincs betiltva, hogy emberi viselkedés manipulálására mesterséges intelligenciát használjanak.

Majd egy esettanulmányt idézett fel, amelyben egy adatelemző cégnél a rendszer segítette a munkavállalókat és ennek következtében a bérük is nőtt. Ugyanakkor a munkavállalók felelősségvállalása csökkent, mondván, hogy ezt a mesterséges intelligencia elintézi... A szakszervezetekről és társadalmi szervezetre utalva Illéssy Miklós szerint az algoritmikus menedzsment bevezetése a csoportszintű autonómia növekedésével is együtt járhat. Majd feltette a kérdést, milyen megállapodások születtek Európában annak érdekében, hogy áttekintsék a és irányítsák a mesterséges intelligenciát.

A német IG Metal a platformmunkáról már 2012 ben állásfoglalást adott ki. Dánia és Svédország pedig a szabályozás puha formáit követi: háromoldalú megállapodásokat kötnek, amelyben kitérnek a technológiai diszfunkciókra is.  

A délután második felében Bevezetés az MI gyakorlati használatába címmel Kerek István, MI üzletfejlesztési szakértő, az EVERENGINE Kft. ügyvezetője és tulajdonosa, a „ChatGPT magyarul” Facebook csoport alapítója adott elő. A kérdésre, hogy lehetőség vagy veszély a mesterséges intelligencia Kerek István köztes választ adott: mindkettő. Ezért véleménye szerint fontos tudatosítani, az MI nem lecseréli a munkavállalót, hanem hatékonyabbá teszi, így segít a technológiához való gyors alkalmazkodásban.

Előadásának talán legaktuálisabb gondolata, amely szerint a mesterséges intelligencia egy új nemzedéke közelít. Míg a ChatGPT  jórészt azt teszi, amit az emberek a Google-től várnak, vagyis a kérdésre a legrelevánsabb választ tartalmazó weboldalt keresi meg. A következő generációs eszközök (az Agent AI) már önálló feladatokat oldanak meg, úgy, mint egy valódi munkatárs.

Ha egy feladatot tizedannyi idő alatt elvégez a MI, akkor kérdés, hogy mit kezdenek a vállalatvezetők, munkatársak azzal a plusz idővel, amelyet a mesterséges intelligencia használatával megspórolnak? Ez – többek között – munkaszervezési kérdéseket is felvet. Volt olyan vállalatvezető, aki arról számolt be, azért nem használja ezt az eszközt, mert nem tud más munkát adni a beoszottaknak…

Végül felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia használatához elengedhetetlen, hogy jól kérdezzünk és pontosan tudjuk mire is hogyan használjuk ezt az eszközt. Példaként említette a fiatal generáció megszólítását, amelyhez elengedhetetlen a korszerű kommunikációs megoldások használata, és ehhez a mesterséges intelligencia hatékony segítséget adhat. 

Az MI használatára hozott példákat és lelkesítő tréninget tartott Tóth Gábor OZ KOVO szlovák szakszervezet szervezője. Az előadásában azt kutatta, a szakszervezeti munkában hogyan lehet hasznosítani a mesterséges intelligenciát, milyen problémákat lehet ezzel az eszközzel megoldani. Például időt takarít meg az amúgy is elfoglalt szakszervezeti aktivisták számára. Ez kritikus, mert ha túl sok energia megy erre, akkor az aktivsták motivációja sérülhet, és fontos, hogy az aktivisták motivációja megmaradjon – és például inkább arra koncentráljanak, milyen stratégiai döntéseket hozzanak. A szlovák szervező a résztvevőket kérdezte a közösségi média használatáról, és elmondta, a szakszervezetek általában a történésekről posztolnak, de hasznosabb, ha van egy kommunikációs stratégia, amely terv szerint építi fel a szervezeti kommunikációt. Arról beszélt, hogyan érdemes a híreket generálni, hogyan érdemes azokat a közösségi médiában vagy a szervezet honlapján megjelentetni.

Tóth Gábor sorra vette, milyen területeken érdemes a mesterséges intelligenciát használni, ezek a kommunikáció mellett az adatgyűjtés, a programozás, és statisztikai adatok elemzése volt. Felhívta a figyelmet a promtolásra, hogy szintaktikailag, grammatikailag jól fogalmazott kérdéseket tegyünk fel, illetve arra, hogy a gazdasági és jogi kérdésekre adott válaszokat mindig át kell néznie egy szakértővel, mert itt még a mesterséges intelligencia, „hallucinál” vagy egyszerűen pontatlan.

Algoritmikus menedzsment és kollektív tárgyalásokról dr. Martha Kahancová (Phd), a Közép-európai Munkaügyi Intézet társalapítója és ügyvezető igazgatója tartott előadást. Összehasonlító elemzésében először is elválasztotta egymástól a mesterséges intelligenciát és az algoritmikus menedzsmentet. Meglátása szerint ez utóbbi ember által irányított rendszer, míg a MI döntéseket is hoz. Egy által idézett OECD tanulmány szerint az európai középszintű vezetők 79 százaléka már használja ezeket az eszközöket; sajnos a munkáltatók 67 százaléka a munkavállalók megfigyelésére.

A fő kérdés, hogy a kollektív tárgyalások miről szóljanak az algoritmikus menedzsment korában. Vajon a kollektív tárgyalások át tudják hidalni a technológiai fejlődés nyitotta szakadékokat, vagy mélyítik azt? Véleménye szerint a kollektív tárgyalások fő terepei e tárgykörben az adatvédelem, az átláthatóság, a felügyelet és az automatizáció kérdése. Az előadó bemutatta azt a tanulmányt, amelyben szakszervezeteket kérdeztek meg Európa szerte, hogy a kollektív szerződésekben mennyire szabályozottak a mesterséges intelligencia által felvetett kérdések. A legjobb példa Spanyolország, ahol példa értékű, nemzeti szintű megállapodást kötöttek a szakszervezetek a munkáltatókkal. A megállapodás 2023-tól kötelezi a szociális partnereket, hogy a mestersége intelligencia kérdéskörét a kollektív szerződésekben rendezzék a képzés, az adatvédelem, és a munkaidő beosztása témakörében.

A konferencia végén a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg a mesterséges intelligencia használatáról, és nem csak abban a kérdésben, hogy eddig hogyan használták azt, hanem arról is eszmét cseréltek, a jövőben mit fognak másképp csinálni. 

K.L.