Nőtt a bérek közötti egyenlőtlenség

Az Európai Szakszervezeti Intézet december 13-án publikálta az „Európa teljesítményértékelése 2021” című kiadványát, amely szerint az európai uniós országok többségében nőtt a leggazdagabb és a legszegényebb európaiak keresete közötti különbség.

Nőtt a bérek közötti egyenlőtlenség

Az Európai Szakszervezeti Szövetség és a hozzá tartozó kutatóintézet által közzétett "Egyenlőtlen Európa" című jelentés szerint 2010 és 2019 között 14 tagállamban nőtt a bérek közötti egyenlőtlenség, leginkább Magyarországon, Spanyolországban és Belgiumban.

Az EU 27 tagállama közül 22-ben csökkent a kollektív szerződéses lefedettség 2000 óta, az EU és a tagállamok által folytatott, a munka biztonságának csökkentését célzó politikák eredményeként.

A 14 ország közül 8-ban nőtt a bérek közötti egyenlőtlenség, ahol a törvényes minimálbérnek a medián- vagy átlagbér százalékában kifejezett relatív értéke 2010 óta csökkent vagy befagyasztásra került.

Az eredmények a minimálbérekről és a kollektív tárgyalásokról szóló uniós irányelvtervezetről folytatott végső tárgyalások előtt születtek, miután az Európai Parlament támogatta a növekvő béregyenlőtlenségek elleni határozott fellépést. A minimálbérek emelése a nemek közötti bérszakadékot is jelentősen csökkentené.


Az Európai Szakszervezeti Szövetség a következőket kéri:

- a törvényes minimálbér tisztességes küszöbértékét, amelyet minden tagállamban a mediánbér 60%-ában és az átlagbér 50%-ában állapítanának meg.

- a kollektív tárgyalásokat megtagadó vagy a megállapodásokat felbontó vállalatok közpénzekből történő finanszírozásának megtiltását a lefedettség növelését célzó intézkedések részeként minden tagállamban.

- Garanciákat arra, hogy ez a törvény nem érinti a Svédországban és Dániában már jól működő kollektív tárgyalási rendszert.

Esther Lynch, az ESZSZ főtitkárhelyettese így nyilatkozott:

"Egyértelmű, hogy az elmúlt évtizedben uniós és nemzeti szinten folytatott politikák növelték az egyenlőtlenséget, és ez a jelentés azt mutatja, hogy sok munkavállaló lemaradt. A vezérigazgatók több luxust engedhetnek meg maguknak, miközben dolgozó emberek milliói küzdenek a fűtésszámla kifizetésével, kevesebb és rosszabb minőségű élelmiszert kell fogyasztaniuk, és eladósodnak, hogy megengedhessék maguknak a lakbért.

Aligha meglepő, hogy a társadalmi és politikai polarizáció az elmúlt évtizedben tovább nőtt. Nem is állhatnánk távolabb az Európai Bizottság által ígért céltól, hogy "a gazdaság az emberekért dolgozzon. Ez a jelentés azonban azt mutatja, hogy a probléma megoldása ugyanolyan egyértelmű, mint az okai: a megfelelő minimálbér kulcsfontosságú az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és a kollektív tárgyalások megerősítése a legjobb módja a valóban méltányos bérezésnek.

A minimálbérekről szóló uniós irányelv esélyt ad arra, hogy kijavítsuk a múlt hibáit, és biztosítsuk, hogy dolgozó emberek milliói és családjaik többé ne éljenek szegénységben. Az uniós és a nemzeti vezetőknek meg kell mutatniuk az ebben a jelentésben ismertetett helyzet által megkövetelt sürgősséget, és a lehető leghamarabb le kell zárniuk a tárgyalásokat egy erős irányelvről."

etuc.org