"A béremelés mindenki számára pozitív intézkedés"

Ez az ügy sokkal bonyolultabb, mint ahogy ez egy kívülállónak előszörre tűnik. De mielőtt válaszolnék, engedd meg, hogy teljes mértékű szolidaritásunkat fejezzük ki a szegedi, pécsi könyvtár, és az eddig megszólalni nem merő egyéb kulturális intézmények mellett, amelyek csak a központi finanszírozásra számíthatnak. (Nekünk az adott intézményekben nincsenek tagjaink.)

Pontosan mit is értek azon, hogy csak a központi finanszírozásra számíthatnak? Azt, hogy nem minden önkormányzat van abban a helyzetben, hogy saját finanszírozásból a költségvetésükbe betervezze a kulturális dolgozók bérének kiegészítését. Azért, hogy a különböző önkormányzati intézmények dolgozóinak béreit is olyan szinten tudják emelni, hogy az kövesse, vagy legalábbis próbálja követni az elszaladó infláció mértékét.

Több esetben a helyi önkormányzat, ha megtehette, jó gazdaként nem felejtkezett meg a saját dolgozóiról, és többlet-finanszírozással támogatta őket. Például Kecskeméten ez történt az elmúlt években, amikor az állam nem is, de a helyi önkormányzat növelte a béreket.

Mindez azt eredményezte, hogy azonos munkakörben, különböző intézményekben dolgozó munkavállalók nem egyformán keresnek. Vannak olyan intézmények, ahol nagyon rossz anyagi helyzetben vannak a dolgozók, és vannak olyan intézmények is, ahol a helyi önkormányzat saját erőből támogatja a dolgozók életszínvonalát.

Akkor most térjünk rá arra, hogy mit is jelent ez a 15% béremelés.

Szögezzük le, hogy a béremelés mindenki számára pozitív intézkedés! Annak is jó, aki ad, és annak is jó, aki kap. Mindenki boldog. Nagyon remélem, hogy a 15%-os béremelés mindenki számára megérkezik. Az viszont, hogy ezt a különböző intézmények, önkormányzatok a jelenlegi helyzetben hogyan fogják megvalósítani, biztosan egyedi lesz.

A jelenlegi bérhelyzet a kulturális ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor kezdett kialakulni. A dolgozók munkaviszonya a Munka törvénykönyve hatálya alá került, szerencsére megszűnt a rég nem aktuális bértábla, viszont ezzel kapcsolatban semmilyen útmutatás, utógondozás nem történt.

Viszont a közalkalmazotti jogviszony megszűnése hozott magával még egy megoldandó problémát, a jubileumi jutalom megszűnését, amely az átmeneti időszak után a 2025. évtől teljes kivezetésre került. Jelenleg azon dolgozom, hogy ezt egy kulturális foglalkoztatotti jutalom nevű juttatással helyettesítsék. Ezzel tovább lehetne vinni az előző évtizedek hagyományát, és biztos vagyok benne, hogy a kulturális ágazat dolgozói nagyon pozitívan értékelnék ezt a gesztust.

Nagyon sok szakmában már régebben gondoltak arra, hogy a közalkalmazotti lét megszűnésével kivezetett jubileumi jutalom helyett be kell hozni egy új jutalmazási rendszert, mert a 25, 30, 40 év jogviszonyt szeretnék meghálálni, ezt sok helyen meg is valósították. Nagyon remélem, hogy az igyekezetem eléri célját, és sikerül megvalósítani, hogy ez az elismerés, ha más néven is, de a továbbiakban is megmaradjon. 

A 15%-os béremelést nagyon köszönjük, de sajnos ez az ágazatban sok helyen nem fogja tudni megoldani a problémákat. Véleményem szerint folyamatos, a bérminimum emelés arányait minden évben követő kulturális-ágazati emelésre lenne szükség.

Nyíri Ákos, a Kulturális Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke