A szakszervezet nem hagyja, hogy az Operaház kirúgja a sztrájkolókat és megfélemlítse a maradókat

- 2025. július 16-án elbocsátásokról rendelkezett a főigazgató. A szakszervezet hogyan reagált?

- Az Operaház főigazgatója, már tavaly a társulati gyűlésen kijelentette, hogy elküld 29 dolgozót. Igaz, hogy ez nem csoportos létszámleépítés, de ennek csak az a praktikus oka, hogy ha csoportos létszámleépítés történik, akkor azt be kell jelenteni a Munkaügyi Központnak, bizottságot kell felállítani stb. A főigazgatói döntéssel szemben, kollektív munkaügyi vitát, sztrájkot helyeztünk kilátásba.

A bejelentés meglepetésként ért minket, ráadásul nyáron még felröppent egy nagyobb elbocsátási terv is, de ezt idén tavasszal dr. Főző Virág főigazgató-helyettes nyilatkozatban cáfolta meg. Így nyugalom honolt a lelkekben egészen a júliusi érdekegyeztető tanács ülésig, amikor is a főigazgató, csakúgy, mint tavaly, ismét 29 fő elbocsátását jelentette be. A szakszervezetek újfent tiltakoztak, és ismét kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek.

- Vagyis sztrájkot helyeztek kilátásba. Az Erkel Színház már nem az Operaházhoz tartozik. Nem tartod indokoltnak, hogy megszűnik egy játszóhely, akkor le kell csökkenteni a létszámot?

- A létszámot Ókovács Szilveszter növelte meg, mert három játszóhelyben gondolkodott, és határozatlan idejű munkaszerződéseket kínált. Azt gondolom, hogy etikátlan kiebrudalni azokat, akiket azzal az ígérettel vett föl, hogy örökre itt játszhatnak. Az Előadóművészi törvény úgy szól, hogy a munkáltatónak lehetősége van 5 évadon keresztül határozott idejű munkaszerződéseket kínálni. Aki bekerül az énekkarba, zenekarba, balettkarba, általában 4-5 évig évente hosszabbított szerződést kap. Probléma, hogy a munkáltató nem ezzel élt; ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy a szerződést nem hosszabbítom meg, olyan emberek közül válogatott, akik már több tíz éve itt dolgoznak.

- Azt mondtad, máshogyan kellett volna intézni. Hogyan?

- Ha mindenképpen szükséges az elbocsátás, akkor a szakszervezet javaslata az, hogy az 1300 fős Operaházban biztosan vannak olyanok, akik – kedvező feltételek esetén –, önként vállalják a felmondást. Továbbá az öregségi nyugdíj előtt állók vagy a nők 40-nel nyugdíjba menő kollégák lehetnének érintettek. 2020-ban történt a jogviszonyváltás, a vonatkozó kormányrendelet szerint 2025. október 31-ig a felmondási időnél a közalkalmazotti törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A közalkalmazotti törvény szerint jár 8 havi végkielégítés, és ha az öregségi nyugdíj előtt áll a munkavállaló, akkor még 4 havi juttatás, plusz 3 hónap felmentési idő... ezért ez nagyon előnyös! Ha valakinek fél éve van a nyugdíjig, az jobban is járna egy ilyen megállapodással!

- Akkor mi akadályozta meg a munkáltatót, hogy a szakszervezeti javaslatokat hajtsa végre?

- A bosszú. A munkáltatónak, ha valaki nem jelentkezik önként, akkor az Etikai kódexben leírt passzusokat kellene alkalmaznia, de előveheti a Munka törvénykönyvét is, amelyben benne van, hogy köteles a végrehajtásnál figyelembe venni munkavállalók méltányos érdekeit. Tehát, ha a munkáltató azt mondja, hogy az érdekkörében felmerült indokokból elbocsát x embert, akkor meg kell vizsgálnia, kik azok az emberek, akiknek ez a legkisebb érdeksérelmet okozza. De ez sem történt meg.

- Kiket érintett ez a felmondás?

- Akik a sztrájk alatt a zenekarban és az énekkarban hangadók voltak, példát mutattak. Van közöttük 78 százalékban rokkant, gyermeket nevelő, három gyermekes családapa is. Gondolj bele, az Operaházban az éves fluktuáció 150 fő, ehhez képest a 29 fő szinte semmi... annyira kilóg a lóláb, hogy a lovat sem látni!

- Mikortól élnek a felmondások?

- A munkavállalók augusztus folyamán megkapták a július 16-án keltezett felmondásokat, a munkaviszony a tudomásra jutást követő 55. nappal jár le.

- A szakszervezet hogyan tud segíteni a felmondott munkavállalóknak?

- Szakszervezetünk vállalta, hogy aki keresettel fordul a bírósághoz – ezt csak egyénileg lehet, értelemszerűen -, segítünk neki, ügyvédet biztosítunk stb. Illetve beadtuk a kollektív munkaügyi vitát, ennek az egyeztető tárgyalásán a munkáltató nem jelent meg, mivel „nem tartotta megalapozottnak" (A sztrájktörvény nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató ezt elbírálja!) Viszont, ha a munkáltató nem jelenik meg az egyeztető tárgyaláson, akkor még a hét napot sem kell kivárni a sztrájkkal... Tehát most az a helyzet, hogyha a munkavállalókban van elszánás, akkor jogilag bármikor sztrájkot hirdethetünk.

- Talán augusztusban ez nem a legjobb időpont... mikorra valószínűsíthető a sztrájk?

- Az évad elején a leginkább valószínű. A követeléseink, hogy az Operaház az elbocsátásokat vonja vissza, illetve a főigazgató távozzon a főigazgatói posztról. Emellett szeretnénk, hogy ha elbocsátások történnek, akkor azokra a korábbi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor.

- Mi várható az elbocsátott munkavállalók tekintetében?

- Azokat az ügyeket, ahol tagjaink panasszal éltek az elbocsátás ellen, meg kell tárgyalni. Erre augusztus 14-én, az érdekegyeztető tanács ülését követően fog vélhetően sor kerülni.

k.l.