Gyorstájékoztató a fogyasztói árak alakulásáról

12 hónap alatt, 2024. júniushoz viszonyítva:

Az élelmiszerek ára 6,2%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,9%-kal), ezen belül a tojásé 26,0, a liszté 24,4, az étolajé 22,2, a kávéé 20,3, a csokoládé és kakaóé 19,6, a gyümölcs- és zöldségléé 14,1, a büféáruké 10,4, a péksüteményeké 8,1, a tejé 7,3, az alkoholmentes üdítőitaloké 7,1%-kal. A termékcsoporton belül a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a párizsi, kolbászé 6,9, a sertéshúsé 2,0%-kal mérséklődött. A háztartási energiáért 8,6%-kal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 18,4, a palackos gáz 5,8%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,0%-kal. A szolgáltatások 5,4%-kal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a testápolási szolgáltatások 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a lakbér 9,4, az üdülési szolgáltatások 7,8%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,6%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 23,8, a szobabútorok 4,6, az új személygépkocsik 3,7, a használt személygépkocsik 1,0%-kal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 1,0%-kal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,5%-kal drágultak.

1 hónap alatt, 2025. májushoz viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,2%-kal mérséklődtek). Az étolaj 2,4, a tojás 1,8, a margarin és az alkoholmentes üdítőitalok 1,2-1,2, a csokoládé, kakaó 1,0, a párizsi, kolbász és a kenyér 0,7-0,7, a sajt 0,6%-kal kevesebbe került. A termékcsoporton belül a péksütemények 1,4, a baromfihús 1,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 0,9, a száraztészta 0,7, a büféáruk 0,6%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 0,7%-kal, ezen belül a vezetékes gázért 1,4%-kal többet, a palackos gázért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások ára átlagosan 0,6%-kal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatások 3,7, a sport, múzeumi belépők 2,3, a helyi tömegközlekedés 1,1%-kal drágultak. A járműüzemanyagok ára 0,5, a gyógyszer, gyógyáruké 0,2%-kal nőtt.

Forrás: KSH

Az infláció emelkedéséért alapvetően három tényező felel. A leglátványosabb, hogy az élelmiszerek árszintje a széles körű árrésstop ellenére tovább emelkedett. Az éves áremelkedési ütem 5,9%-ról 6,2%-ra nőtt. Ennek fő oka az idényáras élelmiszerek áralakulásában keresendő. A zöldségek éves alapon 8,4%-kal, a gyümölcsök 17,7%-kal drágultak.

Június egyébként tipikusan az ilyen idényáras élelmiszerek áresésnek a hónapja, olyannyira, hogy emiatt a nyár elején a teljes élelmiszer termékkör árszintje esni szokott. Ez most nem következett be, mutatva, hogy az inflációnak az élelmiszer még mindig a legneuralgikusabb pontja. Jellemző, hogy a tartósabb inflációs folyamatokat megragadni hivatott maginflációs mutató (ami az időjárásfüggő, hektikus változó árú nyers élelmiszereket kiszűri) 4,8%-ról 4,4%-ra mérséklődött júniusban.

Ennél meglepőbb jelenség, hogy a tartós fogyasztási cikkek havi alapon 0,4%-kal drágultak. A magas importtartalom miatt ebben a termékkkörben meghatározó a forintárfolyam alakulása. Úgy tűnik azonban, hogy a stabilizálódó fizetőeszközünk ellenére maradt még árnyomás ezen a területen.

A harmadik inflációfelhajtó tényező a vezetékes gáz drágulása. Ez egy hatósági áras termék, aminek az átlagára a fogyasztás mennyiségétől függ, a KSH pedig hónapok óta úgy számol, hogy technikai alapon áremelkedést kell rögzítenie.

Összességében a mai adat a várakozásokkal egybevágó inflációs folyamatokról árulkodik. A gazdaság messze van az árstabilitástól, a hatósági árintézkedések nélkül 6% körüli lenne az infláció Magyarországon. A várakozások szerint az idén az árindex nem is süllyed vissza a jegybank 2-4%-os célsávjába, sőt, tartósan ez csak 2027-ben látszik elérhetőnek az elemzői várakozások szerint.

Budapest, 2025. július 8.