Hőségriasztás

A következő napok tartósan extrém melege fizikai és mentális megterhelést jelenthet mindannyiunk számára. Különösen fontos figyelni a magunk, valamint környezetünk – különösen az idősek, kisgyermekek és házikedvencek – védelmére. A rendkívül meleg időjárásban fontos ügyelni a folyadék pótlására. A szervezet fokozottan veszít vizet és ásványi anyagokat, ezért hőségben akkor is inni kell, ha nem vagyunk szomjasak. A legjobb választás a csapvíz, de ajánlott a cukormentes gyümölcs- vagy zöldséglé, valamint a langyos tea is. Érdemes kerülni a zsíros, fűszeres ételeket, helyettük könnyű, szezonális alapanyagokból készült fogásokat válasszunk. Az élelmiszerek gyorsabban romlanak, ezért fordítsunk figyelmet a megfelelő hűtésre és tárolásra!

A legmelegebb órákban, általában délelőtt 11 és 15 óra között kerüljük a tűző napot és a megerőltető fizikai tevékenységeket. Ha mégis a szabadban kell tartózkodnunk, viseljünk világos, szellős ruhát, UV-védelemmel ellátott napszemüveget, és használjunk magas faktorszámú napvédő készítményeket, valamint fényvédő ajakápolót is. Fontos, hogy árnyékban tartózkodjunk, és lehetőség szerint naponta legalább két-három órát töltsünk légkondicionált helyiségben. Otthonunkat a hajnali és kora reggeli órákban szellőztessük át, a belső hőmérséklet kereszthuzattal is csökkenthető. A katasztrófavédelem weboldalán megtalálhatóak azok a légkondicionált helyiségek, amelyek bárki számára elérhetők.

A munkáltató kötelezettségei III. fokú hőségriadó esetén

III. fok: Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a +27 celsius fokot. Ekkor fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén.

Követelmények:

A munkáltató a kockázatértékelés során figyelembe kell, hogy vegye a meleg klímakörnyezetben (hőségriasztás idején) végzett munka kockázatait. [Mvt. 54. § (2)-(3) bekezdése]

 A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából a munkáltató köteles biztosítani a szükséges munkaszervezési intézkedéseket (pihenőidők közbeiktatása). [Mvt. 34.§-a; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (8)-(9) bekezdése; 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 7.2. pontja]

A munkavállalók számára biztosítani kell megfelelő hőmérsékletű, az időjárás hatásai ellen védelmet nyújtó pihenőhelyet. [Mvt. 34.§-a; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (2) bekezdése; 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 18.3. a) pontja]

A munkavállalók számára megfelelő tisztálkodó helyen biztosítani kell a (hűsítő) mosdás vagy zuhanyozást. [Mvt. 34.§-a; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (2) bekezdése, 19.§-a; 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 14. pontja]

Hőterheléssel járó munkavégzés esetén a munkáltató köteles biztosítani a megfelelő hőmérsékletű védőitalt (14-16 °C hőmérsékletű ivóvíz) a munkavállalók igénye szerinti mennyiségben. [Mvt. 34.§-a; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (10) bekezdése; 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 7.3. pontja]

A védőital tárolásának és elfogyasztásának higiénés feltételei biztosítani kell.

[3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (12) bekezdése; 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 7.5. pontja]

A védőeszközök használatának feltételei meghatározásánál a munkáltató figyelembe kell, hogy vegye a védőeszköz viselése által okozott többletterhelést, különös tekintettel a viselhetőségének időtartamára. [65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdése]

A munkáltatónak a munkavédelmi oktatás során tájékoztatnia kell a munkavállalókat a hőexpozícióban végzett munka veszélyeiről és a szükséges megelőző intézkedésekről. [Mvt. 42. § a) pontja; 55. § (1) bekezdése]

Szabadban

 Szabadtéri munkavégzés esetén még fontosabb az előírások betartása, hiszen ilyenkor a meleg mellett az erős napsugárzásnak is ki vannak téve a dolgozók, fokozott a napszúrás, napégés veszélye. A 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján a munkáltatónak, szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés során kötelessége biztosítani többek között azt, hogy védve legyenek a munkavállalók az időjárás különböző káros tényezőitől, mint például az erőss UV sugárzástól. Ennek következtében akár az is előfordulhat, hogy kánikula esetén senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett munkavégzésre, azonban erről nincs konkrét jogszabály, tehát a munkáltató jóindulatától függ.

 A napsugárzás és a hőterhelés szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra) biztosítani kell a munkavállalók időjárás elleni védelmét. (pl. napárnyékolás). [Mvt. 34.§-a; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (2) bekezdése; 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 18.3. a) pontja]

A munkáltatónak a pihenőidőn túl biztosítani kell egyéb munkaszervezési intézkedéseket (pl. rotáció, munka átütemezése a korai reggeli órákra), hogy a dolgozók rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon. [Mvt. 34.§-a]

Zárt térben

Biztosítani kell a munkahelyen a végzett munka jellegétől, nehézségi fokától és az évszaktól függően a megfelelő hőmérséklet (klímatényező)? [Mvt. 33.§ (1) bekezdése; 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (4) bekezdése és 2. számú melléklete]

Meleg, terhelő munkakörnyezetben végzett munkánál – újonnan belépőknél, három hétnél tovább távollévőknél – biztosítani kell munkaszervezéssel a hőalkalmazkodás feltételeit. [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7.§ (9) bekezdése]:

Sugárzó hőkibocsátással járó technológia esetén (pl. öntöde, sütőipar, tégla-, üveggyártás) a munkáltatónak biztosítani kell, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás.

 [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (7) bekezdése]

Mesterséges szellőztető berendezések rendszerek esetén biztosítani kell:

• az állandó, hatékony működőképességüket [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (4) bekezdés a) pontja]
• meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (4) bekezdés b) pontja]
• rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (4) bekezdés c) pontja]
• a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (4) bekezdés d) pontja]
• a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának megelőzését [3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (4) bekezdés e) pontja]

Miskéri László