A közterhek emelése munkaerőhiányt hoz a mezőgazdaságba?

A magyar agráriumban a munkaerőhiány valós probléma. Ez jelen van a zöldség, gyümölcs ágazatban is. A meglévő munkaerőhiány kialakulása hosszú, több mint 30 éves folyamat. A rendszerváltás idején a mezőgazdasági üzemek átalakulásának következtében néhány év alatt mintegy egymillió munkahely szűnt meg az agráriumban. Felborítva ezzel a magyar vidéken addig kialakult foglalkoztatási struktúrát. Az agrárium területén a zöldség, gyümölcs ágazatban különösen átalakult a termelés szerkezete megváltoztak az üzem méretek. A foglalkoztatás bizonytalanná vált, a munkakörülmények romlottak, az elérhető munka jövedelmek csökkentek különösen más nemzetgazdasági ágazatokhoz viszonyítva. Mindezek következtében a magyar falu lakosság száma jelentősen csökkent a munkavállalók más ágazatokba kényszerültek elhelyezkedni. Az agráriumban való munkavállalás társadalmi elismertsége jelentős mértékben degradálódott, a szakképzés leépült.

Mindezeket a folyamatokat tovább erősítette az ágazatban egyre elterjedtebbé váló egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) elterjedése. A magyar agrárium és vidék megmaradásának és fejlődésének „záloga” az ágazatban biztos megélhetést és megbecsülést biztosító határozatlan idejű munkaviszonyon alapuló munkahelyek minél nagyobb számban történő kialakítása. Elkötelezett, a munkáját becsülettel és kellő alázattal végző, a munkáltatójához lojális munkavállalókat csak a rendezett munkakörülményeket és munkaügyi kapcsolatokat biztosító munkáltatás teheti ismét lehetővé. Az agráriumban az állandó foglalkoztatás gondos munkaszervezéssel és a munkaidőkeret lehetőségeivel élő, körültekintő munkaidő beosztással megteremthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatás az agrárüzemek esetében csak a munkacsúcsok idejére szükségessé váló részbeni munkaerő biztosítására, kisegítő jelleggel adhat megoldást. Az egyszerűsített foglalkoztatás napi közteher összegének utóbbi években történő alakulásával kapcsolatban érdemes áttekintenünk a 2010. évi LXXV. Tv. ide vonatkozó rendelkezéseinek alakulását. 2010-től 2021 decemberéig a mezőgazdasági idénymunka esetében 500 Ft, az alkalmi munka esetén 1.000 Ft volt a napi fizetendő közteher.

2022. janiár 1-től a napi összegek évente emelésre kerültek az alábbiak szerint:

A továbbiakban mind a két összeg a mindenkori minimálbérhez fog igazodni. (A mezőgazdasági idénymunka esetén 0,0075 %, alkalmi munkavégzéskor 0,015 %)

Hosszú idő után, 2022- től évente emelésre kerültek ezen közterhek. A jelenlegi emelés a korábbihoz mérten jelentősnek mondható és a jogszabályból adódóan, ha emelkedik a minimálbér, akkor ezen összegek is igazodni fognak hozzá.

A 2010. évi minimálbérhez és a 2025. évi minimálbérhez arányosítjuk a közteher összegét, akkor látható, hogy most mintegy 10%-kal magasabb a napi fizetendő összeg. Az az összehasonlítás, miszerint az állandó foglalkoztatás esetén a nettó bérre vetített adó- és járulékteher 70% körül alakul, csak úgy lehetséges, hogy a napi 8 óra munkaidő helyett az EFO esetében a 12-20 ezer forintos napszámhoz, 12-14 óra munkaidő társul.

Nem megkerülhető arra a tényre történő rámutatás sem, hogy az EFO-val foglalkoztatott munkavállalók megélhetése bizonytalan, jövőképe nem alakulhat ki, ettől mentálisan frusztrált. Beláthatatlan társadalmi probléma, hogy az ilyen körülmények között élő honfitársaink nem rendelkeznek társdalom-biztosítással, és megélhetést biztosító nyugdíj megállapítására sincs esélyük.

Jellemző a hazai foglalkoztatásra, hogy a munkáltatók jelentős része elsősorban a munkáltatás költségeinek megtakarításával (visszafogásával) kívánja vállalkozásának eredményes működését biztosítani. Figyelmen kívül marad, hogy a munkavállaló munkaerejének megújítására fordított költségei is nőnek. Nem elhanyagolható az sem, hogy az állami költségvetésből finanszírozott közszolgáltatások költségei is emelkednek. Azzal a szándékkal, hogy minél kevesebb közteherviseléssel legyen megúszható a foglalkoztatás, a társadalmi felelősségvállalás is eltörpülni látszik.

A zöldség, gyümölcs ágazat által megtermelt áruk fogyasztói árainak alakulása az elmúlt 5-6 évben hullámzott ugyan, de végeredményben jelentős mértékben emelkedett (KSH adatok alapján). Fogyasztói árak alakulása ugyan meglehetősen sok tényezős, de fontos eleme a fizetőképes kereslet megléte, tehát nem elhanyagolható körülmény az, hogy egy-egy agrár munkavállaló milyen jövedelmi viszonyokkal rendelkezik.

dr. Huiber Tibor, elnök

Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari, Vízügyi és Vendéglátó Dolgozók Szakszervezete

Fotó: Pixabay